ZX Spectrum stuff International youth work Porsche 924 Misceallous

View My Stats
ZX Spectrum a 21. században?

Kedves Látogató!

10 év folyamatos kemény munkája után ez az oldal lett a 'végső' forrása a jelenlegi ZX Spectrum hardver és szoftver fejlesztéseknek. Egyfajta híd szerepet is játszik az amatőrök, profik, eladók és vevők stb. között. Egy mondatban összefoglalva: óriási a szerepe a Spectrum életben tartásában.

Amennyiben szeretnéd, hogy a weblap továbbra is folyamatosan frissítve legyen, és van egy kis szabad kapacitásod, kérlek vedd fel velem a kapcsolatot a tarjan(a)uw.hu e-mail címen. Segítségedet előre is köszönöm!


Magyarul/In Hungarian · Angolul/In English · Galéria/Gallery

Didaktik M 48/128 és Kompakt 48/128/Professional Slovakia Czech Republic
Didaktik 
Kompakt

A Didaktik Skalica cég 1971-ben alakult meg Pozsonyban a volt Csehszlovákiában. A cég elsődleges profilja az iskolai segéd- és szemléltetőeszközök, azonban belekóstoltak a számítástechnikai eszközök gyártásába is.

Kezdeti gépeik -Didaktik Alfa és Beta- még nem ZX Spectrum klónok voltak. Gyakorlatilag azonban ugyanaz játszódott le itt is, mint Közép-Kelet Európa többi ex-szocialista államában: a cégnél rájöttek, hogy sokkal jobb üzlet a már többezres (akár tízezres?) játékállománnyal rendelkező ZX Spectrumot lemásolni, mint új fejlesztésekbe kezdeni. Így született meg a Didaktik Gama 87, 88 és 89. Egyébként nemcsak szülőhazájukban, de Lengyelországban is sikeresnek számítottak ezek gépek.

A Gama sorozatot követték a 2008-ig forgalmazott Didaktik M (1990, majd egy második verzió 1991-ben) valamint a Didaktik Kompakt (1991).

1992-ben a Didaktik Skalica átállt a PC-kre, a gyártás és forgalmazás jogát eladta a csehországi Kompakt Servis (Kompakt Services) cégnek, amely egy egyetlen ember által futtatott vállalkozás volt.

A két gép genetikailag teljesen azonos, a Kompakt csupán beépített 3,5 collos meghajtójával tér el az M-től. Többek véleménye egyébként, hogy a Kompakt sokkal jobban néz ki. Fel sem tűnik, hogy a floppyt később "ragasztották" hozzá, nagyon harmonikus kinézete van. Kicsit az Atari ST-re emlékeztet, teljesen a 90-es évek elejét idézi. Két joystick port is helyet kapott a gépekben, melyek közül az egyik Kempston, a másik Sinclair kompatibilis, de sajnos a csatlakozójuk nem szabványos (mert akkor kinek adnák el a Didaktik joystickeket?:). A kazettás magnetofon csatlakozója természetesen a volt keleti blokk szokásaihoz híven DIN szabványú. Az orosz IC-knek köszönhetően nem teljesen kompatibilisek az eredeti Spectrumokkal, annál inkább az orosz Pentagonnal, mellyel hamarosan megismerkedünk. TV-re és monitorra egyaránt köthetőek a gépek akár Scart csatlakozón keresztül is és párhuzamos porttal is rendelkeznek.

A Kompakt beépített 3,5 collos meghajtója tulajdonképpen egy PC-s egység, mely a saját fejlesztésű MDOS operációs rendszer segítéségével 720K-s MS-DOS formátumú lemezeket használ. A Didaktik lemezmeghajtó rendszereiről a későbbiekben még részletesen lesz szó.

A Kompaktnak az alap 48K-s verzión felül két nagytesója létezik. A Didaktik Kompakt 128K 128K-ra van bővítve, míg a Didaktik Kompakt Professional ezen felül az AY-chipet is tartalmazza sztereó jacken kivezetve a cseh/szlovák tuninghagyományoknak megfelelően ACB sztereó üzemmódban, melyet szintén a későbbiekben részletezek majd. Az M ugyanezekkel a bővítésekkel megrendelhető volt. Ezek a forgalmazó saját bővítései, eredeti 128K-s Didatikok nem léteznek. A memória mérete állítólag egészen 320K-ig bővíthető - akárcsak az eredeti Spectrumoknál.


Didaktik Gama 192K/256K ME, Nemesis Czech Republic
Didaktik Gama 192K v1C with videoram module

A 2003/2004-es év fordulóján egy lelkes cseh Spectrumos (CSS Electronics)feltámasztotta az előzőekben már említett Didaktik Gamát.

Az 1500 koronáért megvásárolható alaplap igen korrektül néz ki, és az új gép -Didaktik Gama 192K- 100%-osan kompatibilis a 128K-s ZX Spectrummal, csakúgy, mint az eredeti Gama számítógépek.

Ez nem is csoda, hiszen az 'alapösszetevők' megegyeznek: Z80A processzor 3,5MHz-en és AY-3-8912 hangchip - ez utóbbi a volt csehszlovák szokásnak megfelelően ACB sztereóvá tuningolva.

Mindezeken felül szabványos RS-232C és párhuzamos portot is találunk az alaplapon.

Mint sejthető, a RAM mérete 192K-ra nőtt.

A programok betöltése alapesetben kazettás magnóról lehetséges és természetesen televíziókészülékhez kapcsolható a gép - csakúgy, mint a régi szép időkben.

Három alverziója létezik: v1a (sosem került forgalomba), v1b és v1c.

A gyártó egy limitált verziót is kínál(t), mely a Didaktik Gama 256K Millennium Edition, illetve Didaktik Gama 256K Nemesis névre hallgat. Mint az sejthető, itt a legfontosabb újítás a 256K RAM.


Pentagon 48/128/256/512/1024/SL/Turbo és kompatibilis interfészek Russia Ukraine Czech Republic Poland

A Pentagon gépek 1989-ben jelentek meg először Moszkvában 48K RAM-mal, később már integrált Beta-128 diszk interfésszel.

1991-ben megjelent az első 128K-s verzió (Pentagon 128K v1), de még az AY/YM chip nélkül. Ennek oka az volt, hogy egyedül ennek a chipnek nem volt orosz megfelelője, ezért beszerzése drága és bonyolult volt. A hangchip természetesen utólag is beépíthető egy AY-adapter képében. Ez a kártya az AY/YM chipet és a Z80 procit tartalmazza és az eredeti Z80 foglalatba kell belepasszintani.

Viszont a Centronics kompatibilis Lprint MKIII interfész már megtalálható volt az alaplapon. A gépek egyébként mellőzték az eredeti Sinclair élcsatlakozót.

Ezt követte a Pentagon 128K v2+ típus a következő évben, mely már az alaplapon tartalmazta a hangchipet (a v2 nem létezik!). A típust a későbbiekben bemutatásra kerülő, az ATM klónokat is gyártó ATM és micro-ART cégek fejlesztették ki. Sajnos azonban meglehetősen bugosra sikerült. Állítólag némi maszekolással az eredeti Spectrummal kompatibilissá tehető. Az egyik ilyen ismert modding a 'Z' által 1992-ben készített.

A Pentagon v3(+) beceneve Pentagon Solon vagy Pentagon 1993, és ezt is sikerült inkompatibilissá tenni. Nevét a fejlesztő Solon cégről kapta. Ezúttal a terevezők a megjelenítést optimalizálták. Így a TV-n jobb képet kapunk ugyan, de hát mindennek ára van...

A Solon cég egyébként Moszkvában működött és egy igen univerzális számítástechnikai vállalkozás volt: programok terjesztése, szakirodalom publikálása, haverfejlesztések: ezek mind-mind a profiljába tartoztak. Jelenleg is működnek mint kiadóvállalat Solon-Press néven.

Napvilágot látott még néhány másik továbbfejlesztés (például Pentagon v4) de ennek létezését sem tudták eddig megerősíteni. A forrásokból következtetve úgy tűnik, hogy ezek a volt Szovjetunió kisebb utódállamaiban bukkantak fel (például Ukrajna). Mindenesetre az ukrán Licichanks városában napvilágot látott egy Pentagon fejlesztés, mely 25x40 cm méretű alaplapon, több mint 100 alkotóelem segítségével valósult meg. A mérete miatt csak toronyházba volt beépíthető és meglehetősen bizonytalan működésű volt. 2002 óta semmi hír róla. Az, hogy vajon ez a gép volt-e a v4-es Pentagon csak találgatni lehet.

Az az egy biztos, hogy a verziószám növekedésével az IC-k száma fokozatosan csökkent, de még így is többszöröse maradt az eredeti ZX Spectrumban találhatónak. Nemhiába, orosz tervezés...

A Pentagonok nevüket a 48K-s verzió alaplapjáról kapták, melyen a kondenzátorok egy ötszöget formálnak. A 128-asokban már eltűnt az ötszög, a név azonban megmaradt.

Hamar az orosz piac egyik jellemző klónjává váltak, hiszen megépítésük relatíve olcsó és egyszerű volt. Ráadásul az összes technikai dokumentáció szabad terjesztésű volt. Jellemző volt, hogy az elektronikai üzemekben dolgozó munkások a munkaidő végzetével Pentagonokat gyártottak a gyár eszközeivel. 1991 és 1996 között az orosz számítástechnika meghatározó gépeit tisztelhetjük bennük.

Mind magánszemélyek, mind cégek foglalkoztak a Pentagonok előállításával. Így az egyes gépek mind külalakban (hagyományos home computer, desktop, mini-torony stb.), mind minőségben igen jelentős eltérést mutatnak.

Az elterjedést az is elősegítette, hogy könnyen bővíthetőek és tuningolhatóak voltak akár házilag is.

A "default config" a Pentagon 128+AY+Beta kombináció lett az AY-chipet sztereóvá alakítva, azonban néhány speciális program kihasználja az extrém Pentagon bővítéseket. Ilyenek például az 512x192 pixel felbontás, a 128 színű üzemmód, a 256K, 512K, 1024K vagy 4096K RAM és az 1,7 megás HD-s lemezek, valós idejű óra, IDE interfész. Ezek többnyire felhasználói programok (commanderek, szövegszerkesztők, rajzprogramok stb.). Ezeket a gépeket többnyire programozók vagy swapperek birtokolták.

Az "őskori" Pentagonok között a legerősebb az Pentagon 512K Turbo volt. 7MHz-es Z80B vagy H processzora van, két floppyval rendelkezik és szériatartozék hozzá a Kempston egér. A sima Pentagonból feltupírozni meglehetősen bonyolult volt, sok házi barkácsolást igényelt.

Mind az 512K, mind a 7MHz, mind az 512x192 tuning Vladimir Getmanets (aka V.M.G. vagy VMG) nevéhez kötődik. Ő volt az egyik legjelentősebb hobbi Spectrum fejlesztő, aki ZX-Edition-Schemes of V.M.G. című lapokból álló kiadványában publikálta módosításait 1997 és 1998 között.

Ezért inkább a Pentagon 1024K update-t választották a legtöbben (1 darab SIMM modul segítségével). Egyébként a tuningolók 2000-ben olvashattak először a Pentagon 1024K bővítésről a Born Dead lemezújság 10. számában. A készítő Alone Coder (AlCo - Dmitry Bystrov). Egy másik 1 megás tuning Prusak (alias Sergey Bagan) nevéhez fűződik 2002-ből.

Az utód neve Pentagon 1024SL v1.x (2004-.). Talán sejthető, hogy ez is 1024K RAM-mal rendelkezik. Ennek fejlesztése a moszkvai King of Evil, azaz Zhabin Alexei nevéhez fűződik.

Ez csak 3,5MHz-et tud, bár Lord Vader készített egy bővítést, amivel már dupla sebességgel futhat a gép. A Pentagon v3 alapján készült, és a KAY 1024 utódjaként aposztrofálják. Ezt támasztja alá, hogy a KAY buszrendszerét, a Nemo-buszt használja, két darab ilyen slot található az alaplapon.

A Pentagon 1024SL v2.x (2006.) már alapban tudja a 7MHz-et, ezenfelül két új grafikus üzemmódot is kínál. A Pentagon OverSCan valamint a 16C üzemmódokat. Ezzel egyidőben elindult a 16C üzemmódot támogató játékok fejlesztése: a Ball Quest, a Pang 16C, valamint a Season of Sakura 16C használja ezt a speciális felbontást. Természetesen megjelentek az üzemmódot támogató felhasználói programok is. Kiemelendő, hogy a 16C üzemmódú játékok normál, 3.5MHZ-es sebességgel is szaggatás nélkül futnak, ami minden elismerést megérdemel mind hardverfejlesztői, mind programozói oldalról.

A profik ezt tartják a Pentagonok igazi leszármazottjának, nem pedig az 1.x-et. Szabványos printer és Kempston mouse csatlakozót, valamint IDE-kontrollert is tartalmaz az alaplap.

2006-ban Zhabin leállt a készre szerelt v1.4 alaplapok gyártásával, majd 2007-ben a v2.2-esekkel is. Ezek helyett most már csak az üres alaplapot lehet megrendelni 800 rubelért. Az alaplap egyébként Zelenográdban készül, a mai standardoknak megfelelő színvonalon. A fejlesztő egy CD-ROM-ot is mellékel, melyen részletes összeszerelési és installálási útmutató, valamint számtalan játék és utility kapott helyet. A legutolsó megvásárolható verzió a v2.3-as. Három darab Nemo-buszt tartalmaz.

A Pentagon 1024SL v2.666 2008-ban indult útjára. Ez már integrálta a szintén bemutatásra kerülő Z-Controllert, tehát PS/2 billentyűzet és egér, SD kártya, Ethernet interfész is megtalálható rajta. További fejlesztések: valós idejű óra, VGA monitor csatoló és USB port.

Az SL rövidítés magyarázatát lásd később a KAY-nél. 2009-ben jelent meg a 'lebutított változata, a Pentagon 1024SL v2.666 Light Edition. Ennek némileg egyszerűbb felépítése van, kimaradt belőle például az Ethernet vezérlő.

A Pentagonokhoz 8, 16 és 32K cache memóriát is kínáltak, mely kiválóan együttműködött a turbo üzemmóddal. Így a processzor sebessége nem 1.4-szeres turbó üzemmód esetén, hanem teljes gázzal, dupla sebességen működött.

Akik eredeti Spectrumokkal rendelkeznek, azoknak a cseh Velesoft kínál néhány alternatívát. A belsős Pentagon 512 interfész a ZX Spectrum 128K+2-be építhető be. Később megkonstruálta ennek költséghatékony, külsős változatát is a ZX16/48 felhasználók számára is External 128-512K upgrade for ZX16/48K néven.

A ZX Profi interfész is kínál Pentagon kompatibilis üzemmódot. Részletes infók a Velesoft résznél!

A lengyel Jarek Adamski szintén készített hasonló interfészt ZX4MB névvel, ezzel is megismerkedünk majd.

A Pentagonok utódjának tekinthetők a Pentevo illetve Pentevo Light sorozatok.


Pentagon 128 v1 with YM chip
Pentagon 128 v2+
Pentagon 128 v3(+)
Pentagon 1024 v1
Pentagon 1024SL v1.41
Pentagon 1024SL v2.666
Pentagon 512 interface
Profi interface
ZX4MB
Pentevo rev C
Pentevo Light

Scorpion ZS 256 Turbo+ Russia Czech Republic
Scorpion ZS 256 Turbo mainboard

A Scorpion gépeket a Zonov Sergey által vezetett szentpétervári Zonov and Co. készítette 1992 óta. A céget 1990 elején alapították.

A gyár már szerzett tapasztalatot a klónozás terén, hiszen a Leningrad gépet is ők fejlesztették. A Pentagonokhoz hasonlóan a gépet nem védték le, bárki szabadon másolhatta a kifejlesztett alaplapot. Ennek köszönthetően a Leningrad különböző változatai is az első széles körben elterjedt klónoknak számítottak.

Azonban 1992 az igazán mérföldkőnek számító fejlesztések éve volt Oroszországban. Ekkortól figyelhető meg az a tendencia, hogy nem csupán arra törekednek a gyártók, hogy a ZX Spectrum 128-at lemásolják, de egyre inkább céljuk, hogy saját márkanév alatt jóval erősebb gépeket dobjanak piacra.

Így született meg a Profi, az ATM-Turbo illetve a Scorpion ZS 256 is a maga 256K RAM-jával, akkor még 3,5MHz-es processzorral és kizárólag 5,25 collos floppyval. Gyakorlatilag csak a Scorpionnak sikerült egyedüliként a piac abszolút meghódítása: a Pentagonok mellett ez volt a másik olyan gép, mely meghatározó tudott lenni Oroszországban. Sőt, a felmérések szerint a 90-es évek második felétől átvette a vezető szerepet a Pentagontól. A Scorpit már nem bocsátották közkézre, hanem a gyártást, fejlesztést, forgalmazást és a szervizt is maga a cég végezte. Az új klón neve lett egyben a cég elnevezése is, melyet a mai napig visel.

Az idők múlásával 7MHz-es processzort kapott és rendelhető hozzá a 3,5 collos lemezmeghajtó is. A Beta egyszerűsített verzióját használja, csak két drive kapcsolható hozzá.

Akárcsak a Pentagonoknál, itt is különböző generációkról beszélhetünk ("Normál", Turbo és Turbo+), melyeket az alaplap barna, sárga illetve zöld színéről lehet az első pillantásra beazonosítani. Természetesen az alaplapok mérete is csökkent az idő előrehaladtával, valamint a kivitelezés minősége sem összevethető az egyes generációk között.

Nos lássuk, mit is tud a gép. Először is, a legtöbb orosz klóntól eltérően teljesen kompatibilis az eredeti 48-as és 128-as Spectrumokkal. A processzora a 3,5 és 7 MHz-en egyaránt üzemelő Z80B. A normál és a turbó üzemmódok között szoftverből (monitorból) vagy egy mikrókapcsolóval is tudunk választani. Az aktuális üzemmódot LED jelzi. A 256K RAM mellett a ROM mérete 64-től 512K-ig változhat kiépítéstől függően. A gép egy úgynevezett Service Monitort is tartalmaz, melyet Andrew Moa fejlesztett ki (orosz neve: Andrey Larchenko). A zenét a régi ismerős AY-chip szolgáltatja. A kommunikáció érdekében szabványos Centronics és RS-232C csatlakozókkal valamint egy vagy két Nemo-busszal is ellátták az alaplapot. Az új gép készre szerelve minitorony házban is kapható billentyűzettel és egérrel együtt. Ilyenkor kapunk üzleti alkalmazásokat és játékprogramokat is a Scorpihoz. A vevő kérésére akár a régimódi 5,25-ös meghajtóval is szállítják. Egyes tuningolt Scorpionok 1024K RAM-mal is rendelkeznek.

A Scorpion jelenleg az otthoni és irodai számítástechnika valamint irodai eszközök területén tevékenykedik 1997 óta. Sajnos a Scorpion nem fejleszti a ZX Spectrum vonalat, csak a megmaradt készleteket árusítja ki.

Az európaiaknak sem kell csüggedniük, mert Velesoft előbb említett ZX Profi interfészével is Scorpion ZS 256/1024-gyé tuningolhatjuk a ZX Spectrum 128-at.


KAY 1024, 2006NB, 2010

Russian Federation

KAY 2010

A KAY 1024 nevű klón a Nemo cég terméke, mely a Scorpion riválisának szánta a gépet 1998-ban.

A klasszikus Spectrum korszak legjobb gépének ják a kompatibilitás, megbízhatóság és az ár vonatkozásában.

A Nemo név Vyachieslav Georgievich Skutin-t takarja, akit gyakran Némó kapitánynak is neveztek. A hőskorban a ZX-Format magazin főszerkesztője volt. Ezenfelül híres az Abzac magazinban publikált nyílt leveleiről is, melyekben a techológiai fejlődés értelmét kérdőjelezi meg.

A KAY 1024 utolsó verzióját 2001-ben mutatta be a KAY 128 és 256 utódjaként. 2004 óta nem foglalkozik a ZX Spectrummal. De most térjünk vissza magához a géphez!

A gép lelke a KAY 1024/3SL/Turbo alaplap. Igen a RAM-ja 1024K, és támogatja a 7 MHz-es turbo üzemmódot. Igazából a leggyorsabb 7MHz-es klón cím büszke tulajdonosa. Sajnos azonban a turbó üzemmód kikapcsolhatatlan, ezért a játékok és a demók nem futnak tökéletesen. A 3SL a három bővítőslotra utal, ami a gyakorlatban csak 2, ugyanis a floppy interfész rögtön elfoglal egyet (Beta-Turbo). A buszrendszer egyébként a Nemo saját fejlesztése, a neve is innen ered: Nemo-busz.

A gyártó természetesen kínált speciális Nemo-buszos IDE kontrollert, mely még jelenleg is kapható és akár 40 megás wincsit is kerítettek hozzá. Ugyanígy lehetett rendelni XTR-modemet és General Sound hangkártyát is Nemo-busszal.

Az AY és a Dallas chipet is külön kellett beszerezni - de megoldható volt ez is közvetlenül a gyártótól.

Érdekes módon a Nemo Company nem rendelkezett Internetes honlappal. A válasz egyszerű: Nemo mindig is utálta az Internetet hiszen ez is a techológiai fejlődéshez tartozik. Kizárólag postai úton volt elérhető, mely igencsak megnehezítette az ügyfelekkel való kommunikációt.

A Spectrumok tekintetében óriásinak számító 1024K-s RAM-ot kétféleképpen használhatjuk. Teljes 1024K-ként illetve 256K + RAMdiszk felállásban (c: meghajtó). A csatlakoztatható perifériák között szerepel a PC-billentyűzet, a Kempston mouse valamint a Sinclair és Kempston joystick is. A Centronics portra pedig párhuzamosan köthetünk nyomtatót.

Néhány szó a Sinclair élcsatlakozót felváltó Nemo-buszról. Az őssel ellentétben ez már nem egyenrangúan osztja ki az erőforrásokat, amennyiben több periféria csatlakozik hozzá. A legmagasabb prioritású az első slot, a második a közepes, a legkisebb prioritást a harmadik kapja. Az összes új klónnál és perifériánál a Nemo-busz vált szabvánnyá a volt Szovjetunió területén. Alternatív elnevezése a ZX-Bus, ami azonban nem keveredő össze a svéd Sami Vehmaa által konstruált ZX-Busszal.

Röviden az utódokról. A Pentagon 1024SLv1.x-ről már volt szó. Az Ant-1024 HD pedig külön fejezetet kap.

A KAY 2006 NB (KAY 2006 North Brigde) az Altera EPM7064 MAX programozható logikai áramkör segítségével valósul meg heroy által. A standard felbontáson kívül még három extrát is kínál: a Multicolor, GigaScreen és az 512x192 pixel felbontást 2 szín használata mellett.

Galéria:
KAY 1024

Sprinter 97, 2000

Russian 
Federation

Sprinter 2000 in mini-tower

A Sprinter a szentpétervári Peters Plus Ltd. terméke. Ez egy teljesen egyedi orosz számítógép architektúra, mely a ZX Spectrumokkal és a klónokkal kompatibilis üzemmóddal is rendelkezik. Ennek cégnek is volt már egy korábbi klónsorozata, mely a Peters nevet viselte, ekkor még a cég neve is Peters volt.

Négy fő változatban látták meg a napvilágot a cég gépei. A Peters MC 64 egy ZX Spectrum 48K klón volt beépített printer csatlakozóval. A Peters WS 128 természetesen már egy 128K-s gép. A Peters 256 egy a Scorpion alapjaira felépített klón. Végül a Contact CPS-128 egy 128K-s gép saját, egyedi buszrendszerrel.

A Peters Plus felfüggesztette a Sprinter gyártását, és a jogokat Ivan Makarchenkonak, az eredeti fejlesztőnek adták át.

2004-ben a NedoPC is meg szerette volna szerezni e jogokat, ám a 10.000 dolláros ár némileg megváltoztatta a szándékukat. Mindezek ellenére jellenleg is népszerűsítik e gépeket és a honlapjukon 'Unofficical Sprinter Support' szekciót üzemeltetnek.

A Sprinter 2000 már a második generáció. Az alaplap zöld színe valamint a kidolgozás minősége már elsőre megkülönbözteti a Sprinter 97 szériától, melynek sárgásbarna alaplapján meglehetősen "oroszos" kidolgozás vehető észre. Ez nem véletlen, hiszen ezek a gépek kézi előállítással készültek. A Sprinter 97-t az Enlight'96 partyn mutatták be Moszkvában. A Sprinter 2000-nek pedig több variációja létezett az éppen kapható alkatrészek függvényében.

A ZX Spectrum 128, a Pentagon 128/512 és a Scorpion ZS 256 üzemmódokon felül saját Sprinter üzemmódja is van. Mint a modern klónok általában, ez is rendelkezik IDE CD-ROM és winchester vezérlővel. Ez utóbbi a FAT-16 specifikációt használja, tehát maximum 2GB-os partíciókat használhatunk (4 partíció x 2GB, tehát összesen 8 GB a merevlemezen). A proci a Zilog Z84C15, mely 3,5 és 21MHz-en fut. A két üzemmód között legegyszerűbben az F12 billentyűvel választhatunk. A 21MHz azonban csak elméleti jelentőségű, hiszen az ULA visszahúzza a sebességet 16MHz-re. Az alaplap egyébként AT szabványú, nincsen ATX-s verzió. Egyéb paraméterei is a régebbi PC-ket idézik: ISA busz, 16 bites sztereó hang (természetesen AY/YM illetve Covox kompatibilis), 4Mb RAM és 256K videóRAM (mindkettő bővíthető: 64 megára illetve 512K-ra). Az AY-emuláció sajnos harmatgyengére sikerült. Az extra memória természetesen itt is használható RAMdriveként, e:-től egészen t: meghajtóig. A plusz funkciókat a TR-DOS kibővített verziójából érhetjük el. A képet CGA, RGB monitoron illetve Scart csatlakozós TV-n is élvezhetjük. Ami a csatlakozókat illeti, két nemszabványos soros csatlakozója van - egy a billentyűzetnek, egy pedig az egérnek. A párhuzamos port szerencsére teljesen szokványos, így könnyen csatlakoztathatunk hozzá nyomtatót is. Sinclair élcsatlakozóval nem rendelkezik az alaplap.

A Peters Plus néhány játékot (például Doom, Thunder in the Deep) és pár felhasználói programot is fejlesztett a géphez (Flex Navigator, Audio Player, GFX-Viewer, 2D Studio stb.). Egyébként az összes Sprinterhez készült program ingyenes a gépet megvásárlók számára (igazából mindenkinek freeware, de mások úgysem tudnák használni őket:).

Az alaplapot postai utánvétellel szállították. A Sprinter sosem ért el átütő sikereket. Ez részben talán a magas ár miatt történt (115 dollár az alaplap, készre szerelve 170 dolcsi billentyűzettel és egérrel). Másrészt talán nem is "igazi" tömegklónnak szánták, hanem egy játékszernek, mellyel elsősorban a nyugat-európai klóngyújtőket célozták meg.

A nyilvánossá vált dokumentumokat felhasználva jött létre a Sprinter 2003 Ewgeny7 és loxic gondozásában. A gép teljesen a Sprinter 2000 alapján készült el, csupán a videóvezérlő került egy kicsit arrébb a NYÁK-on. A zx.pk.ru fórumon loxic részletes infókat ad az összeszerelésről.

Frissítve: 2010. február 28.


ATM Turbo

ATM 
Turbo 2+ mainboard (v7.10)

Néhány tucat ATM-klónokat használó lelkes fiatal elhatározta, hogy a Sprinter megjelenéséig a legerősebb klónnak számító ATM Turbo2+-t feljavítja, hibáit kiküszöbölve létrehoz egy újabb gépet. Ez lesz reményeink szerint az ATM Turbo 3.

A fejlesztést a Sprinternél előbb már említett moszkvai székhelyű NedoPC végzi. A kitűzött célok között szerepel, hogy az alaplaphoz egyszerűen lehessen csatlakoztatni a modern perifériákat (billentyűzet, egér, merevlemez stb.). A csapat egyben az operációs rendszer elkészítését is felvállalta.

De mi is az az ATM Turbo? Nem hívhatjuk egyszerű ZX-klónnak, ez egy számítógép-hibrid, mely ZX Spectrum és CP/M kompatibilis. Az ATM cég és a micro-ART közös gyermeke. A két cég még a 80-as évek végén kezdte az együttműködést. Az ATM a Pentagon 48 és 128 gépek gyártásával foglalkozott kezdetben. Egészen pontosan az ATM Pentagon 128K v2+ gyártásával (ATM 128) és forgalmazásával értek el kiemelkedő sikereket, mint erről a Pentagon fejezetnél volt már szó. Mivel a Pentagonok még nem terjedtek el ekkor meghatározó mértékben, jó üzletnek látszott egy saját tervezésű klón megalkotása.

1991 őszén dobták piacra az ATM Turbo 1-et vagy másnéven az ATM 512K-t. A gépet gyakorlatilag a Pentagonból fejlesztették ki, és az akkori Spectrumok színvonalához képest igen erőteljesre sikeredett. 512K RAM, 7 MHz-es processzor, Centronics port, beépített modem, Covox és Multicolor - ezek voltak a legnagyobb újítások. Ahhoz kellően komplex volt a gép alaplapja, hogy mások ne tudják illegálisan lemásolni, főleg a számtalan újítást tartalmazó videóvezérlő miatt (CGA és EGA szintű grafika 320x200x16 és 640x200x2 64 színű palettából). Bár ezek használhatósága igen megkérdőjelezhető, hiszen az ATM-re konvertált EGÁ-s PC játékok (például Goblins, Prince of Persia) még turbó üzemmódban is meglehetősen lassan futottak.

Ennek ellenére még így is az álomgép kategóriába tartozott, maga mögé utasítva a (nem ZX Spectrum kompatibilis) Vectort is. A Pentagonnál ismertetett 16C programok egyékét futnak ATM-en is, itt 320x200-as felbontás mellett.

A géphez 2x1 wattos sztereó erősítőt is lehetett rendelni. 40, illetve 64 gombos billentyűzet járt hozzá. A piacra történő bevezetéssel együtt üzleti alkalmazásokat is fejlesztettek a gépekhez (szövegszerkesztő, adatbázis-kezelő, táblázatkezelő stb.).

Az impozáns újítások ellenére az átütő siker mégis elmaradt. Egyrészt hiányzott a gépről a botkormány csatlakozója - és ugye a ZX Spectrumot mindenki elsősorban játékgépnek ismeri. Másrészt, a Pentagonok kompatibilitási hibáját kijavították a tervezők, de ez lett a vesztük: akkor már a Pentagon lett a de facto standard. Így a gép nem futtatta tökéletesen az új programokat. Harmadrészt, igencsak húzósra sikerült az ára, 5-10 havi orosz átlagbért tett ki. Az első sorozat számozása V4.10-től v5.20-ig terjed.

A következő generáció, az ATM Turbo 2 1993-ban látta meg a napvilágot. Ennek memóriája már 1024K-ig bővíthető. Az új fejlesztések között szerepelt a winchester és CD-ROM vezérlésére beépített IDE-kontroller, az XT-billentyűzetvezérlő valamint a Covoxot is egyszerűbb felépítésűre cserélték. Egy soros RS-232C portot is kapott. Majd az ATM kiszállt a bizniszből, és a micro-ART vált az egyedüli tulajdonossá. Ez a lépés megpecsételte az ATM sorsát: innen kezdve nem beszélhetünk lényegi fejlesztésekről. A második generáció számozása egyébként 6.10-től 6.40-ig tart.

1994-ben jelent meg az ATM Turbo 2+ (v7.00), mely teljesen kompatibilis maradt az előddel, csak néhány apróbb változtatást eszközöltek. Például száműzték az ATM Turbo 1 alaplapi modemjét, és külső Hayes modemmel helyettesítették. Az XT-billentyűzetvézérlőjét egy univerzális XT/AT típusúra cserélték le engedve az idők szavának. A gép gyártása 1995-96-ban állt le végleg. Az előzőleg titkos dokumentációkat szabad hozzáférésűvé tették.

Az ATM gépeket a használóik -és azok, akik csak álmodoztak róla- a legjobb ZX-klónnak tartják. Egyrészt teljesen Spectrum 128K kompatibilis (klasszikus programok futtatása), másrészt a Beta-128 interfész segítségével az új orosz programok használata sem okoz különösebb problémát. A CP/M üzemmód segítségével pedig számos felhasználói program futtatható.

Amíg nem készül el a Turbo 3 alaplap, a NedoPC egyedi megrendelésre tud szállítani zöld színű Turbo 2+ alaplapokat (v7.10), mely teljesen hibátlan (15 módosítást végeztek az eredeti alaplapon) és az eredeti Sinclair termékeknél is jobb minőségű. 2004 és 2006 között 50 darab alaplapot gyártottak le. 2007-től újra elővették a régi fejlesztéseket.



ZX Spectrum +3e/+2e Spain Serbia Poland Czech Republic Slovakia Sweden Great Britain Italy

A ZX Spectrum+3e - mint az a nevéből is kiderül- nem egy teljesen új gép, hanem az utolsó Spectrum, a +3 "enhanced" verziója (egyébként a hasonló belsőségeket használó, fekete színű +2A és +2B is átalakíthatóak +3e-vé, azaz pontosabban +2e-vé). Ezek a tuningolt gépek Garry Lanchaster kreálmányai Spanyolországból.

Két újítással is rendelkezik ez a régi-új gép. Egyrészt az új +3e ROM-mal, másrészt a merevlemez és Compact Flash kártya csatlakozási lehetőséggel.

Az eredeti +3 ROM-ot bugfixelték és új Basic parancsokkal bővítették ki. Így például az Internetről letöltött .SNA és .Z80 fájlokat is lehet használni az eredeti Spectrumon. Akik még az EPROM égetéstől is viszolyognak, akár beégetve is megrendelhetik az új ROM-ot - mely a bátrabbak számára az Internetről letölthető angol és spanyol nyelven egyaránt.

A turbósítás második lépcsője az IDE interfész megépítése. 2000-ben még eléggé új ötletnek tűnt a ZX Spectrum és a hard disk házasítása, egyedül Pera Putnik kétféle, 8 és 16 bites interfésze létezett. A +3e az egyszerűbb, 8 bites verziót használta. Pera interfészeit is taglaljuk majd. Az évek során az IDE interfészek száma szépen gyarapodásnak indult, és ezzel párhuzamosan a gép is támogatni kezdte ezeket. Sőt, a manapság sokkal népszerűbb Compact Flash kártyákkal is működik.

PL3MEM by Jarek Adamski -2003. 05. 03.- (from Jarek Adamski website A lengyel Jarek Adamski is látott fantáziát a +3e tuningban és a régebbi gépek tulajait sem akarta kihagyni belőle. Ezért elkészítette a PL3MEM kártyát, mellyel a 48K/128K/128K+2 és TC2048/2068 gépek is felturbózhatóak. Bőbbet erről később, Jarek amúgy is egy külön fejezetet érdemel.

Amíg még nem volt megoldott a CF kártyák natív támogatása, az újító kedvűek Jose Leandro Martinez Novellon illetve Aitor Gomez Garcia megoldását választhatták, melyről szintén lesz szó a későbbiekben.

A hw.speccy.cz team tagja, Ik0n még tovább is fejlesztette az eredeti ötletet ZX Spectrum +3e^2 néven. Itt már egy kapcsolóval választhatunk a sima +3 és +3e üzemmódok közül.

Jelenleg tehát a Pera Putnik-féle 8, 16 bites és CF interfészeket, Sami Vehmaa ZXCF(+), ZXCF+2, ZXMatrix kártyáit, a divIDE(+), MB-02+ és MB-02+IDE interfészeket, a ZXMMC és ZXMMC+ bővítőket és Jarek Yamod.IDE8255 vezérlőjét, valamint természetesen az ezt a vezérlőt is tartalmazó PL3MEM kártyát támogatja a rendszer. Philip Mulrane szintén integrálta saját ultimate +2A/B floppy interfészébe.

A koncepció sikerét jelzi, hogy FGPA emulációja is megjelent Alessandro Dorigatti által. Ő a Turbo Chameleon 64, V6Z80P és MCC-216 fantázianevű 'konzolokba' integrálta a ZXMMC+ rendszert. Némi sufnituning után a már említett Jarek Adamski Yamod.ATBUS interfésze is képes szimulálni a működését a Pera Putnik interfész által.

Ezekkel az interfészekkel a későbbiekben még részletesen foglalkozunk.


ZX Spectrum +3s Romania
ZX Spectrum +3s 3rd revision

A ZX Spectrum +3s már valóban egy új fejlesztés, mely a romániai Cristian Secara (nick: Secarica) kreálmánya. Az 's' betű becenevére utal. A projekt még 1989-ben kezdődött, és bizonyos részei még ma sem fejeződtek be.

Secarica célja egy olyan gép megalkotása volt, amely kompatibilis az összes Spectrummal és képes a CP/M futtatására.

Nos, a gép 99%-ban kompatibilis a +3-mal és jópár extrája is van: 14MHz sebesség, 1024K RAM, 64K vRAM. Shadowinggal bármelyik Spectrum ROM használható. A hangforrás az AY-3-8910, a háttértár 2 darab 1.44 megás floppy. A képet RGB, PAL és kompozit videó kimenetekre küldhetjük. Nyolc új funkcióbillentyűt kapott és a szokásos Kempston joystick portot is megtalálhatjuk rajta. Az eredeti+3-ban megtalálható IN#FF videó bugot is száműzte, tehát a klasszik 48/128K játékok is gond nélkül használhatóak.

Három alverzióban készült el az alaplap: az első 3,5/7MHz sebességű volt, a második 3,5/7/11MHz körüli, míg a végső a jelenlegi. Régebben egy 10MHz-es proci volt overlockolva, jelenleg egy 20MHz-es van downlockolva. Sajnos a jelenlegi szisztéma nem enged 15,5 MHz-nél nagyobb sebességet.

A helyhiány miatt két kisebb áramkört (melyek eredetileg az alaplap szerves részei voltak) külön lapocskán valósított meg. A floppy kontrollert a román Cobra klónból bányászta ki, és kisebb módosításokat végzett, hogy az eredetileg csak 5,25-ös és 8 collos lemezek mellett a 3,5 HD-s típusokat is kezelje. A PAL encoder kártya saját tervezés és kivitelezés. A gép az alapfelbontáson kívül néhány másikat is kínál: hi-res üzemmód valamint a függőleges és/vagy vízszintes border kikapcsolásának lehetőségét. Ilyenkor a kép a teljes képernyőre kihúzódik.

A fejlesztő még a CP/M megjelenítésének fejlesztésén, valamint a valós idejű óra végső verzióján dolgozik. Gondot jelent számára a megfelelő gépház előkerítése is, tekintettel a kártya hosszára. Különböző almodulok illesztésén is fáradozik, például külön audió áramkör megépítésén.

Honapján ezenfelül még számtalan +3 fixet is találhatunk, melyeket nyilván a szuperklón fejlesztésében is felhasznált. A hangchip hangjának bugját annak sztereósításával együtt oldotta meg. A beepert leműtötte a TV hangszórójára, az AY-chip hangját pedig két RCA vagy pedig az RGB peritel csatlakozóra küldte. Ez utóbbi így DIN szabványú kábellel kivezethető. A már említett IN#FF videó bug problémájára is kínál megoldást.

A +3 és +2A/B-hez kompozit videó kimenetet is barkácsolt. Ez tulajdonképpen a régebbi 128K/128K+2 gépekben is megtalálható áramkör visszaépítése az újabb (költséghatékonyabb) gépekbe. A 3,5 colos (720K) lemezmeghajtó beépítésére és használatára is találhatunk hasznos tippeket. 180, 720 és 800K-s lemezeket használhatunk. Sajnos a modern floppyk nem kompatibilisek, ezért régi XT vagy XT/AT típusúkat kell vadásznunk.


SpeccyBob 2, SpeccyBob Lite Great Britain
SpeccyBob Lite

A SpeccyBob projekt egyszerre két prototípust is takar. A normál verzió (SpeccyBob 2) egy kibővített klón lesz, extra funkciókkal (amik azért talán nem is olyan extrák a 21. században...). Melyek ezek? Csak azok, amelyeket már eddig is megszokhattunk napjaink Spectrumainál: új videómódok, IDE interfész, 4 mega RAM stb. stb.

A SpeccyBob Lite viszont egy teljesen sima ZX-klón, mely a ma kapható alkatrészekből építkezik. Csak a 48K-s Spectrummal kompatibilis, de azzal legalább 99%-ban. Ez anno még az Amstradnak sem nagyon sikerült... Természetesen ez utóbbi egyszerűsége miatt jóval közelebb áll a megvalósításhoz, már fotókat is láthattunk róla működés közben.

A SpeccyBob -eltérően az eredeti Spectrumtól- három külön nyomtatott áramköri lapból áll. Ez magával hozza az eredetitől meglehetősen eltérő külső megjelenést. A projekt honlapja jó ideje nem elérhető.



Chrome Italy

A Chrome az "olasz klón", mely még 2004-ben került a kifejlesztésre a SpeccyBob Lite alapján. Konstruktőre Mario Prato, aki a jó egy évtizeddel később a DivMMC interfészt is megalkotta.

Az őstől eltérően nem csak a sima 48K-s Spectrummal kompatibilis, de a 128K-s nagytesóval is. Olyan extrákat is kínál, mint a 7MHz-es turbó üzemmód a Z80C procival, valamint a későbbiekben ismertetésre kerülő +D floppy interfész integrálása.

A tervező állítása szerint a kompatibilitás eléri a 99,9%-ot, habár nem minden demó fut tökéletesen.

A RAM mérete 160K, zenét a szokásos AY-chip szolgáltatja sztereóban. Kempston kompatibilis joystick, valamint Centronics porttal is ellátta a készítő. A lemez mellett a hagyományos kazettás magnót is választhatjuk háttértárolóként. A képet Scart csatlakozón keresztül vezethetjük ki TV-re. Ráadásként egy valós idejű órát is találunk az alaplapon.

A gép mindössze 12 darab chip felhasználásával készült és meglehetősen profi kivitelezésűnek tűnik. A fejlesztő egy saját készítésű, fekete aluházban helyezte el az alaplapot.

Frissítve: 2015. december


Chrome


ZX Badaloc Italy

Alessandro Poppi ZX-Badaloc klónjából egyetlen (kifogástalanul működő) CPLD-alapú drótozott prototípus létezik. Jelenleg, 2008-tól kezdődően már FGPA-alapokon fut már tovább a projekt. A Badaloc jelentése "meglepően gyors" a modenai szlengben utalva a gép akár 21MHz-es csúcssebességére. Az órajel frekvenciája egyébként 3.5, 7, 14 és 21 MHz között változtatható több lépésben. Alap összetevői a három darab Xilinx CPLD: az XCR3384XL az ULA emulátor, valamint két darab XC9572XL. Egyik felelős az I/O műveletekért, a másik a billentyűzet (PS/2), Kempston kompatibilis egér (PS/2) és joystick vezérléséért, melyet egy PIC16F877 mikrokontroller segítségével végez.

A 20MHZ-es Z84 processzor vezérli a memória chipeket, Flash-elhető firmware-t tartalmazó EP(ROM)-ot, az AY-chip-et (sztereósítva) valamint az SD/MMC interfészt karöltve egy valós idejű órával, mely Dallas DS 1210/1307 típusú. Az interfész egyébként különálló projektként is megvalósult ZXMMC néven. A memóriakártyán található snapshoot-tok neve maximum 32 karakter hosszúságú lehet, a fájlrendszer nem szabványos. Nem csak erről a memóriakártyáról képes olvasni, hanem egy host-PC-ről is UART segítségével.

A billentyűzet vezérlő képes a hagyományos 40 gombos mátrixot is kezelni, tehát a PS/2 tasztatúra nem feltétlenül szükséges. A PC-billentyűzet esetében kombinált billentyűzetfunkciók is elérhetőek. A videó áramkör természetesen az ULÁ-t emuláló CPLD-be került, VGA kompatibilis. Két üzemmódja van: az egyik a standard Spectrum, a másik a 320x256 felbontás 16 színnel.

A RAM mérete a scan-konverter videómemórájából (128K) valamint a ZX Spectrum memóriából (128-512K) és a Spectrum videómemóriájából áll össze (32K dual-port). A ROM slotba 27C512 - 27C4001 EPROM (64-512KByte) illetve FlashROM illeszthető, így 4-32 darab 16K-s ROM tárolható egyszerre. A FlashROM-ot képes a gép saját maga égetni.

A Sinclair élcsalakozót is sikerült majdnem 100%-os kompatibilitásúra megtervezni. A ZX Printer legalábbis működik vele.

A ZX-Badaloc Reloaded az előző projekt folytatása, FPGA áramkörbe integrálva a CPLD-alapok helyett. Innét is ered az alternatív, ZX-Badaloc FGPA elnevezés. Ezzel egycsapásra megoldódott a legfőbb probléma, a kábeldzsungel.

A fejlesztés rögtön két részre osztódott. Az első a Xilinx Spartan 3E HW-SPAR3E-SK-UNI-G kártya köré épült. Mindeközben egy kisebb, az olcsó Avnet Spartan 3A kártyán alapuló típus is megvalósult ZX-Badaloc Nano néven.

Ennek az alverziónak a 3A-400 FPGA a lelke. Mivel a kártya nem tartalmaz sem VGA, sem PS/2 portot, ezért ezek külön mini kártyán kerültek megvalósításra. Az RS-232 portot USB váltotta fel. Számottevő RAM-ja sincsen, ezért csak a 16K-s Spectrumot képes emulálni.

Végül egyesült a két fejlesztés Digilent Nexys2 Spartan 3E kártya alapokon, egy XC3S1200E FGPA segítségével (lehetséges, hogy a Xilinx Spartan XCS500E is képes kezelni a projektet). Az új kártyán néhány funkció nem került megvalósításra.

Ezek egy külön lapon, a Digilent's "pmod" module-on kerültek implementálásra, mely tartalmazza a kazetta, hangszóró, joystick és SD-kártya interfészt is, valamint a Flash funkciót is. Ez vezérelte a LED-eket, amíg fel nem váltotta azt az OSD. A kártya egyébként képes futtatni a klón alapfunkcióit is magában. Igazi MIC/EAR csatlakozókkal és hangszóró kimenettel rendelkezik, mely az emulált AY-chipet (MikeJ YM2149 magja) is kiszolgálja. Az RCA audió kimeneten is hallható mind a beeper, mind az AY-chip. PS/2 billentyűzet is köthető hozzá. RS-232 porton keresztül végzi a soros kommunikációt. Programozható joystick csatlakozóval is rendelkezik. Az SD kártya olvasó is megmaradt.

Ez a klón már kompatibilis a ZX Spectrum 48/128/128K+2/128K+2A és +2B/128K+3 gépekkel az alsó, 16K lassú memória emulálása kivételével. A processzor az előzőekben megismert sebességeken túl 28 és 42MHz-en isműködik, T80 mag emulációval (Fpga Arcade T80). 8 darab 512K-s RAM található benne, mindegyikhez ugyanakkora Flash rész tartozik. Ezt a RAM emulálja, így rendkívül sokféle ROM-ot képes az SPI Flash kezelni.

A VGA már 256 színű és a Spectrum üzemmód támogatja az ULA+-t is Alessandro Dorigatti kódja alapján.


ZX-Badaloc
ZX-Badaloc Reloaded on Xilinx Spartan 3E
ZX-Badaloc Nano
ZX-Badaloc Reloaded on Digilent Nexys2 Spartan 3E

ZX Spectrum 2009 Remake Italy
ZX Spectrum 2009 Remake

A ZX Spectrum 2009 Remake az olaszországi Gennaro Montedoro klónja 2009 első napjáról.

Főbb ismérvei az alacsony áramfogyasztás (360mA), a 100%-os Spectrum kompatibilitás, valamint az egyszerű megépíthetőség, mely részint a 15 IC-vel kevesebb dizájnnak köszönhető. Ez egyébként a memória és azt azt vezérlő IC-k számának lecsökkentésének eredménye.

Használható az eredeti Sinclair táppal. Van egy 'apró' tuning-lehetőség is. Mivel a két darab 16K-s DRAM a valóságban 64K kapacitású, ezért adott a lehetőség a 128K-ra alakításra is.

A képen fotókon még az eredeti, élcsatlakozók nélküli prototípus látható.
Technikai specifikációk
CPU: Z80A compatible 3.5MHz
RAM: 48K used (2x64k DRAM, 1x32K SRAM)
ROM: 16K
Video: 256x192, 15colors
Sound: beeper
Keyboard: original 8x5 matrix
Joystick: --
FDD: --
others: MIC/EAR, TV-out, Sinclair edge connector

Frissítve: 2012. március 17.


ZX Spectrum SE (Chloe) Great Britain Poland

A ZX Spectrum SE (kódnéven: Chloe) egy második generációs Spectrum klón, mely Andrew Owen és Jarek Adamski fejlesztése 1999-ből. Habár csak egyetlenegy prototípus készült, számos emulátor szimulálja.

Az SE kombinálja a Timex TS2068 és ZX Spectrum 128K memóriakezelését és egy extra 16K-s szegmenst is kezel. Tehát összesen 272K RAM-ja van. Jarek módosítása után a ZX Spectrum 128K rész 144K RAM-ot kezel, míg további 128K SRAM-ot a Timex. A standard ROM 64K-s EPROM-ra lett cserélve. Ebből mindössze kettőt lát a gép. Az egyik a módosított 128K editor. A másik a ZX Spectrum Basic némi TR-DOS módosítással megspékelve.

Az AY-3-8912 chip mellé egy 8K-s soros EEPROM került. Ennek köszönhetően a Sinclair és Timex kompatibilis üzemmód is megoldódott. A kimenet ABC/ACB sztereó kapcsolóval választhatóan. A beeper mindig a belső hangszóróról szól, de el van némítva töltés vagy mentés közben.

A képalkotásért a TC 2048 SCLD áramköre felel az ULA helyet, melyben Jarek bugfixelte a snow effektet. Többféle képernyő üzemmódja is van. A normál mellett támogatja az 512x192-es Hi-res módot, valamint a 8x1 attribútum rácsos Hi-colour-t is.Lehetőség van két üzemmód egyszerre való használatára, például a felső sor Hi-colour, az alsó Hi-res. Jól jöhet például szöveges kalandjátékok esetén. A 27K videóRAM-nak köszönhteően négy normál, avagy két darab Hi-res vagy Hi-colour képernyőt tud egyszerre kezelni.

Az elérhető szoftverek elsősorban emulátorok: Acorn BBC B (befejezetlen), Apple I, Commodore VIC-20, Compukit UK101, Galaksija, Jupiter Ace, Phillips Videopac G7000, Sinclair ZX80, ZX81, ZX Spectrum, ZX Spectrum 128K és Timex Computer TC2068 is lehet a gép. Az Interface 2 ROM cartridgeket és a Mikro-Plus cartridge-ket is emulálja.

A Chloe 280SE a ZX Spectrum szériagyártásra érett specifikációja. A proci Z804C0020 3.5MHz vagy 21MHz-en, összesen 256K RAM-mal és 32K videó RAM-mal. A 32K FlashROM-ban az SE Basic IV az alapértelmezett oprendszer. A hangért a YM219F felelős, természetesen sztereóban. Extraként támogatja az ULAplus üzemmódot is a Hi-res és Hi-colour mellett.

A Chloe 140SE egy butított verzió. Nem képes emulálni a Timex 20xx gépeket, mivel ez a memória rész hiányzik. A fenti klónhoz képest csak 128K RAM-mal rendelkezik.


ZX128 Lithuania
ZX128

A ZX128 egy litván fejlesztés, mely a Leningrád 1 klón alapjaira épül. A gép három részből áll: maga az alaplap, a videokártya és a később bemutatásra kerülő General Sound hangkártya is csatlakoztatható hozzá.

A processzor sebessége 3,5 MHz, a memória mérete a névből kikövetkeztethetően 128K. Ezenfelül 32K SRAM-ot is tartalmaz, mely a lehetséges operációs rendszereket tárolja majd. A 64K ROM-ban kapott helyet a ZX128 Commander elnevezésű segédprogram.

A tervező nem fukarkodott a különböző kimenetekkel. A képet akár Super VHS, akár normál RCA portokon is kivezethetjük. A Yamaha 2149F chip sztereó zenéjét is hallgathatjuk akár két darab RCA, vagy egy sztereó jack segítségével. Kempston, Sinclair 1 és 2 kompatibilis joystick illesztőt is tartalmaz az alaplap. Az igazi újdonság azonban az USB port megléte. Ennek segítségével akár Flash kártyát is használhatunk háttértárolóként. Ez utóbbi egyenlőre még fejlesztés alatt áll.

Weblink:
ZX128: http://speccy.eclub.lv/
Galéria:
ZX128

ZXGate

A ZXGate projekt Bodo Wenzels ZX97 gépén alapul, mely egy modern ZX81 klón. Itt viszont egyetlen FGPA áramkörbe integrálták a ZX81-et és mellette még három másik klasszikus gépet, a Jupiter Ace-t, a TRS-80-at valamint a ZX Spectrumot is.

A ZX Spectrum ROM-ot egy 32K-s SRAM-ba kell betöltenünk. Az összes 48K-s ZX Spectrum funkciót belezsúfolták a gépbe. Természetesen 100%-os kompatibilitást nem ígérhet a fejlesztő, hiszen lehetetlen tesztelni az összes programmal. A gép monokróm és színes monitorhoz, valamint Super VHS-hez is tartalmaz csatlakozót.


Speccy 2007, 2008, 2009, 2010

Russian Federation Belarus

Speccy 2007 v1.00

A Speccy 2007 eredetileg egy 48K klón volt, mely az Altera EPM7128SLC84-15 programozható logikai áramkör és az ATMega16 kontroller köré épült. Így a komplett alaplap előállítási költsége 50 dollár alatt maradhatott. Sajnos -mint azt megszokhattuk- a gép kompatibilitása korántsem tökéletes.

A Kijevben élő Peter Kitsun, másnéven Syd, a gép tervezője szerint nem szükséges egy újabb ZX-erőművet megalkotni, annak ott van példának okáért a Pentagon 1024SL. Egyszerűen egy alap, eredeti Spectrumot akart létrehozni a manapság kapható alkatrészek segítségével.

A géphez PS/2-es billentyűzetet kapcsolhatunk. A képet monitor, hangot pedig Scart csatlakozón keresztül vezethetjük ki.

A gép első verziója (Speccy 2007 v1.00) még 2007 decemberében jelent meg. Ezzel az Internetről letöltött .TAP, .TZX és .SNA fájlokat SD kártya segítségével tölthetjük be, akár négyszeres sebesség mellett.

A zx.pk.ru fórum nyomásának engedve Syd azonban mégis továbbfejlesztette a gépet a közösség tagjaival együtt. A Speccy 2007 v1.04 2008 márciusában jött ki, ez már TR-DOS támogatással rendelkezett.

A következő lépcsőfok molodcov_alex újítása volt, aki már korábban bejelentette és elkezdte a Speccy 2007 v2.00 (vagy ahogy ő nevezi: Speccy 2009) fejlesztését. Ez már egy Pentagon 128 kompatibilis gép, és 2009 április elejére készült el.

Néhány nap múlva erre alapozva felbukkant a fórumon Syd és molodcov_alex közös Speccy 2007 v1.00+128K+AY gépe is.

Az eredeti géphez kínált Speccy 2007 v1.00+128K patch pedig április végén vált közkinccsé. Ez a 'köztes' gép a Speccy 2008 becenevet kapta, dacára a dátumnak (talán az evolúciós helyét jelöli a dátum).

2009. júliusában jelent meg a Speccy 2007 v1.06. Ebben Syd a vezérlőt egy ATMega32 típusúra cserélte, mivel az eredeti erőforrásai kimerültek és nem tudta kezelni az AY-chipet valamint a 128K emulációt. Ez a verzió tehát 128K+AY+TR-DOS felállásban üzemel. Az AY-chip egy külön alkártyán kapott helyet, csakúgy, mint az egykori Pentagonoknál. Emellett már 2GB-ig támogatja az SD kártyákat.

2010. március 26-án jelent meg a Speccy 2010, mely a Speccy 2007 utódjának tekinthető. Az alaplap az előddel megegyező méretű, viszont számos újítást is kínál. Ilyen többek között az, hogy nem csak Spectrum kompatibilis lehet, hanem az USB-n keresztül átprogramozható FGPA-nak köszönhetően több más gépet is emulálhat.

A Speccy 2007 v1.06 összes funkcióját ismeri (128K és Pentagon kompatibilis, Beta-disk és AY emuláció, .tap, .tzx és .sna fájlok támogatása).

Az újdonságok dióhéjban: TV-RGB, S-Video és kompozit kimenet, Turbo mód (7, 14 és 28MHz) valamint az összes multicolor üzemmód ismerete. Az FGPA átprogramozásával lehetőség van VGA-felskálázásra, Kempston egér és Gluk RTC támogatására, valamint különböző extra memóriával rendelkező Spectrum klónok emulálására is.

A kártya lelke az Altera EP2C8Q208C8N FGPA. A memória nagysága 16 vagy 32 megabyte lehet. Helyet kapott továbbá egy valós idejű óra is az alaplapon. A háttértárolást SD/MMC kártya foglalat biztosítja.

Csatlakozókból is meglehetősen sokféle van: 2 darab PS/2 port (billentyűzet és egér) ugyanennyi joystick és USB is (ez utóbbi opció). Képernyőkimenetként TV-RGB, kompozit, S-Video és VGA használható. A hang pedig 8 bit sztereó.

Az üres NYÁK ára 10 dollár, a készre szerelt alaplap pedig 100 dollárért kapható.

Hozzáadva: 2010. június 19.


ReSpecT 48K, ReSpecT-2 (128K).

A ReSpecT klón a SpeccyBob projekt alapján készül majd el. Mint az ősnek, ennek is kétféle variánsa létezik: ReSpecT 48K és ReSpecT-2 (128K). A klónok az oroszországi Z.A.N. fedőnevű Spectrumos prototípusai.

Az első verzió egy eredeti 48K-s Spectrumot szimulál újfent az Altera EPM7128SLC84-15 áramkör segítségével.

A második már számos újítást is kínál. Ilyen például az új grafikus felbontások, például 256x224, 256x256 és 320x200 16 szín mellett. Újdonság Spectrumos berkekben a 4096 színből álló paletta bevezetése is, melyből egyszerre 16-ot jeleníthetünk meg a képernyőn. Így lehetőség nyílik sokkal élethűbb képek megalkotására is. E mellett a Pentagon 1024SL v2.x-nél megismert új grafikus üzemmódot, a color-per-pixelt is támogatni fogja. Rádadásként a szerző tervezi a 21 MHz high-speed változat elkészítését is.


Neo

Neo v1.0

ILoveSpeccy projektje a Neo, mely a Xilinx Spartan XC3S400 programozható logikai áramkör és az ATMega 644 mikrokontroller segítségével valósul meg. Három darab 512K-s SRAM-ot és egy SD-kártya csatlakozót is kapott.

A legérdekesebb újítása az, hogy szétszerelés nélkül is újraprogramozható az USB porton keresztül is. Ez korlátlan konfigurációs lehetőségeket rejt magában, gyakorlatilag végtelen számú kofiguráció hozható létre.

A következő jellemzőket tartalmazza: VGA output color-per-pixel, valamit 4096 színű üzemmód támogatásával, PS/2 egér és billentyűzet csatlakozó, sztereó jack, kazettás magnó, RS-232C és joystick portok.

A NYÁK egyoldalas, a szerző otthoni körülmények között készítette, tehát rendkívül könnyen újra előállítható.

Galéria:
Neo

FPGA Speccy

FPGA Speccy board

Alex Freed FPGA Speccy projektje a szerző Apple II és Elektronika BK 0010 (egy orosz klón) újrakonstruálása után jött létre. Miután sikeresen készített két viszonylag ritka replika klónt a Xilinx Spartan3 áramkör köré, eljött az idő a ZX Spectrum megalkotására is.

A gép még fejlesztés alatt áll, és a 3,5 MHz-es üzemmód mellett van egy turbó mód is, mely jelenleg 28MHz-et jelent, de a tesztprogramok szerint tudni fogja az 56MHz-et is, tehát új sebességbajnokot üdvözölhetünk a ZX-klónok között!

A jövevény VGA monitoron keresztül adja a képet, hiszen ez sokkal jobb minőségű, mint a hagyományos TV kép. A fejlesztés következő lépcsője az IDE interfész megkonstruálása lesz, amelynek segítségével CF kártyáról lehet majd beolvasni a programokat. Jelenleg egy hangkártyán keresztül tölti be a .TAP fájlokat, ami ugyan működik, de rettentő lassú.

Egy 256K-s EEPROM tartalmazza a 128K-s Spectrum ROM rutinjait, ami bootoláskor az FPGA saját belső memóriájába (BRAM) töltődik be.


Ant-1024HD

Az Ant-1024HD fejlesztés alatt álló klón a KAY 1024 alapján készült el, mint arról már olvasattunk. Sok más orosz klónhoz hasonlóan ez is az Altera EPM7128SLC84-15 áramkört használja a megvalósításra.

A klón tartalmaz Kempston joystick, billentyűzet, monitor, nyomtató valamint kazettás magnó csatlakozót is. A HD elnevezésből kitűnik, hogy hard disk is illeszthető a géphez, tehát az alaplapon megtalálható az IDE kontroller is. Ez egyben a CD-ROM vezérlését is ellátja. A VHS kazetta méretű alaplap kompatibilis lesz a szintén bemutatásra kerülő DMA Utra Sound Card-dal is. Természetesen 1024K RAM-mal rendelkezik és támogatja a 7 MHz-es turbó üzemmódot.



Pentagon Evolution (Pentevo) Russia

A Pentevo (=Pentagon Evolution) klónt 2009-ben alkotta meg a NedoPC csoport. A fejlesztők névsora: Vadim Akimov (LVD), Chunin Roman (CHRV) és Dmitry Dmitruiev (DDp). Az alaplapot a 2009-es Chaos Constructions–on mutatták be. A Pentevo néven felül a ZX Evo vagy ZX Evolution néven is ismert.

Ewgeny 7 egy külön ROM-ot is készített, mellyel a gép Scorpion ZS256 Turbo+ kompatibilissé válik. Ekkor az alaplap felveszi a Scorpevo (Scorpion Evolution) nevet.

Három verzióban látott napvilágot: Revision A, B illetve C.

Az első gép az Altera EP1K50 FGPA köré épült, a perifériákat az ATMEGA 128 kontroller kezeli. A DIP Z840008PSC processzor 3,5 és 7 MHz-en futhat. A gép 4 mega RAM-ot és512K ROM-ot tartalmaz, két darab ZXBus is található rajta.

A billentyűzet és az egér PS/2 csatlakozón keresztül illeszkedik a géphez. Megtalálható rajta a Beta-128, az egycsatornás IDE, SD-kártya olvasó valamint a magnó csatlakozója is. A kép RGB és VGA kimenetű lehet. A már szokásos valós idejű óra is jelen van, csakúgy, mint az eredeti billentyűzet és joystick támogatása.

A Revision B számos javítást tartalmaz, valamint az alaplap mérete kisebb lett és a minősége is javult. A 20MHz-es Z84C0020PEC immár 14MHz-en is ketyeghet.

A Revision C alaplap ATX-ről ITX szabványúra változott, és már csak a VGA kimenet maradt meg. Kapott az alaplap továbbá egy USB portot is. Az Z84C0020FEC proci innentől kezdve QFP tokozású, a sebesség változatlan maradt. Firmware update-vel ULA+ kompatibilissá is tehető.

A ZXM-Phoenix széria megalkotója, Mick 2011 júliusában készítette el a Pentevo Light alaplapot. Célja az FGPA programozásának tanulmányozása volt VHDL és Verilog nyelven. Néhány kozmetikai változtatást is végzett az első revíziós gépen, de az RGB itt is eltűnt és csak a VGA csati maradt meg.

Frissítve: 2014. október 04.

Technical specifications
CPU: Z84@3.5/7MHz (rev A), Z84@3.5/7/14MHz (rev B, C)
RAM: 4MB
ROM: 512K
Sound: AY, beeper, Covox
Keyboard: PS/2, standart 8x5 matrix
Joystick: Kempston
Mouse: Kempston
FDD: Beta-128
HDD: Nemo
others: MIC/EAR, RS232, USB, VGA, (RGB), ULA+

Pentevo rev A
Pentevo rev B
Pentevo rev C
Pentevo Light



ZXM-777 Russia

A ZXM-777 Mick (Mikhail Tarasov) nevéhez fűződik.

A gép a ZX-777 és a KAY-256 szellemében készült, melyeknek a központi vezérlője az ATF16V8 PAL áramkör.

Az újdonság az SRAM modulok használata volt, így megszülethetett Mick első saját fejlesztésű gépe (revision 01).

A gép turbó üzemmódja 7MHz-es de nem csak a processzort, hanem a memóriát is gyorsítja. (ez egyébként a 386/486 korszak 'gyors' cache memóriája). Az alaplap AT szabványú. 2006 és 2008 között két alaplap készült a 01-es revízióból. Ezt követte a 02-es revízió néhány kisebb módosítással

A projekt abbamaradt, mert Mick megszerezte a további fejlesztésekhez szükséges gyakorlatot.
Technikai specifikációk
CPU: TMPZ84C00-8, 3.5/7MHz
RAM: 128K SRAM
ROM: 64K
Sound: YM2149F, beeper
Keyboard: standart 8x5 matrix
Joystick: Kempston
FDD: Beta-128
others: MIC/EAR

Hozzáadva: 2010. december 12.


ZXM-777 rev 01


ZXM-Phoenix, ZXM-Phoenix 2 Russia

A ZXM-Phoenix klón Mick (Mikhail Tarasov) fejlesztése. A megvalósítás ötlete 2008 végén jelent meg a zx.pk.ru fórumon.

Az inspirációt az adta, hogy a tagok szerettek volna egy gépet, mely az ifjúságukra emlékezteti őket. Másrészt Mick szerette volna magát kipróbálni a teljes 'termékfejlesztés' terén.

A fejlesztés 2008 végén indult, a 00-ás revízióval. Sajnos a felhasználók bugot fedeztek fel a zöld színű alaplapon, melyből 6 darab készült. Egyébként direkt nem FGPA segítségével valósult meg, hogy megjelenésében is a '90-es éveket idézze. A 71 chipet tartalmazó alaplapot az ATMega 8515 mikrokontroller vezérli. Integrálásra került továbbá ZX Multi Card kontrollerje is. A bugfixelt első revízió (01) 2009. májusában jelent meg és 65 példány készült belőle szintén zöld színnel.

2010-ben a Spectrumosok kérésére Andrew Charles (CodeMaster) egy újabb 15-ös szériát gyártatott le Kínában, ezúttal kék színben (revsion 02).

A következő évben a 03-as revízió számú alaplapból újabb 31 darab készült el el újfent Kínában. A fejlesztést ezúttal Anatoly Gajvoronsky (zorel) koordinálta. Az alaplap integrálta a ZX SD-Card Interfészt, Vitaly Rudenkogo (Keeper) fejlesztését. A chipek száma 72-re növekedett. A gyártást Dmitry Demyanekenko (ZEK) intézte. Az alaplap színe ezúttal piros lett.

Mivel a fanok többsége szeretett volna turbó üzemmódot is, Mick teljesítette ezt a kívánságot is. A ZXM-777 alapján készült el a turbó üzemmód. Így jött létre a 04-es revízió számú fekete színű alaplap 74 chippel. A gyártás helye ismét Kína, a példányszám pedig 16.

2012-ben megkonstruálták a végső, 05-ös revízió számú alaplapot. Újításként került bevezetésre a 128K lock-up mód, mellyel elejét vették a problémának, mely néhány 128K módban futó programnál jelentkezett. Egy ATiny 13 mikrokontroller segítéségével megvalósult az energiagazdálkodás is (helyettesíthető egyébként a 12, 15 és 45-ös típussokkal). A chipek száma újra 72-re csökkent. A Kínában, 15 példányban gyártott alaplap színe sárga lett.

Ugyanebben az évben néhány bugfix után Zorel újabb 17 példány legyártását határozta el. A lap a 05.1-es revízió számot kapta. A szín újfent pirosra változott, és szintén kínai termék. Az utolsó, 21 darabos gyártás megrendelése Vitaly Mikhalkov (MV1971) nevéhez kapcsolódik 2013-ban.

Érdemes megemlíteni, hogy 2012 végén megjelent a 06. revízió. De ez nem lett 'hivatalos', mivel nem kompatibilis a többivel. Ennek oka, hogy Mick megpróbálta Pentagon kompatibilissé tenni az időzítést.

Így az utolsó hivatalos darab a 05.2-es, nem pedig a sárga színű, 15 példányban készült hatos.

A ZXM-Phoenix 2 klón az előd modernizálásából származik 2010-ből. A ZXM-777 mintájára itt már CPLD-kbe sűrítették bele a gép lelkének legjavát (EPM7032 és EPM7064). A memória 4096Kb-ra bővült a SIMM72 modulok segítésével.

Ez a gép már nemcsak a KAY és Scorpion kompatibilis, de Pentagon üzemmódja is van.

Néhány új grafikus mód is bevezetésre került. Például a 15 illetve 16 színű 8x8-as és 8x1-es attribútum rácsú már megismert üzemmódok és a GigaScreen. A legfontosabb újítás mégis a 128 színű palettából válogató 15 és 16 színű mód, illetve a Border 8 vagy 16 színű használata.

A 7MHz-es turbó üzemmód már természetes (a memória állandóban turbóban megy), akárcsak a VGA csatoló megléte.

A fejlesztésben több nagy Spectrumos is részt vett.

Kamil Karimov (Caro) a már említett kontroller kártya integrálásában segédkezett. Tkachuk Valeria (Black Cat) az audió mixer megvalósításában nyújtott segítséget. Eugene Ivanov (Ewgeny7) a bővített memória kezelésében volt segítségre. Rudenkomu Vitaly (Keeper) a módosított floppy kontroller és egy csomó firmware biztosításával járult hozzá a sikerhez. Gerasimchuk Sergei (Zloy) a Scart interfész implementálásában játszott szerepet. Stanislav Yudin (CityAceE) a régi és jelenlegi Spectrum fanokat gyűjtötte össze a fórumon. Andrew Shapovalov (Xobbiman) a projekt során biztosította a tárhelyet, amíg Mick nem készítette el saját weblapját. Dmitry Demyanenko (ZEK) pedig az SD kártya interfész áramkörét tervezte meg.
Tech specs (ZXM-Phoenix)
CPU: KR1858VM1, 3.5MHz; TMPZ84C00, 3,5/7MHz (from rev03)
RAM: 1024-2048K SIMM
ROM: 64K
Video: 256x192, 15colors
Sound: YM2149F, beeper
Keyboard: PS/2 (emulated)
Joystick: Kempston (emulated)
FDD: Beta-128
others: Nemo IDE, RTC, RS-232, MIC/EAR, ZX-BUS, ZC SD-Card Interface (from rev 03)
Tech specs (ZXM-Phoenix 2)
CPU: Z84B00, 3,5/7MHz
RAM: 4096K SIMM 72
ROM: 64K
Video: 256x192, 15 and 16 colors on 8x1 or 8x8, 15 or 16 colors from 128 colors palette, border 8 or 16 colors, Gigascreen
Sound: YM2149F, beeper
Keyboard: PS/2 (emulated)
Joystick: Kempston (emulated)
Mouse: Kempston (emulated)
FDD: Beta-128
others: Nemo IDE, RTC, RS-232, MIC/EAR, ZX-BUS

Frissítve: 2015. december.


ZXM-Phoenix revision 00
ZXM-Phoenix revision 01
ZXM-Phoenix revision 02
ZXM-Phoenix revision 03
ZXM-Phoenix revision 04
ZXM-Phoenix revision 05
ZXM-Phoenix revision 05.1
ZXM-Phoenix revision 06
ZXM-Phoenix 2

ZXM-Zephyr Russia

A ZXM-Zephyr klón fejlesztése 2013 végén kezdődött meg, a ZXM-Phoenix folytatásaként. Míg a főnix a retró korszakot idézte meg áramköreivel, addig a zefírt a modern FGPA alapokra építette Mick. Bár ez is retró bizonyos értelemben, hiszen az Altera EPF88220A családba tartozó FLEX 8000-est már nem gyártják, így a megmaradt raktárkészlet került felhasználásra.

A klón megvalósítását két fő ok magyarázza. Az egyik a VHDL nyelven implementálni az FGPA-ba a ZXM-Phoenix-et. A másik az SAA1099 chip integrálása egy alaplapba. Így a YM chippel közösen 9 csatornás a zene. A gép memóriája 512K vagy 1024K lehet két statikus RAM-mal. A ROM az AM29F040 jelű FlashROM, mely 512K-s.

Helyet kapott egy IDE interfész, valamint Caro ZX Multi Card illesztője is, mely a főnixnek is része. Természetesen USB csatlakozó is van. Mivel a gép néhány alkatrész kivételével szabadon konfigurálható, ezért inkább egy fejlesztő kártya, mintsem konkrét számítógép. Mick azonban egy ZX Spectrum klónt 'fejlesztett' belőle.

Összesen 15 darab készült 2013 és 2014-ben a revision 00 és 01 lapokból.
Technikai specifikációk
CPU: TMPZ84C00-8, 3.5/7MHz
RAM: 512/1024K SRAM
ROM: 512K FlashROM
Sound: YM2149F, SAA1099, beeper
Keyboard: PS/2
Joystick: Kempston
Mouse: Kempston
FDD: Beta-128
HDD: IDE
others: SD-Card, USB, RTC, RS232,MIC/EAR, VGA, ZX-Bus

Hozzáadva: 2014. december 07.


ZXM-Zephyr rev 00

Harlequin

Harlequin

A Harlequin klón az ex-ZX Spectrum programozó Chris Smith kezdeményezése. Eddig ez az egyetlen klón, amelyik a képernyő időzítését tekintve teljesen kompatibilis az eredeti Spectrumokkal. Egyelőre csak a 48K-s alapgéppel kompatibilis, de a fejlesztő tervezi a 128K/SE és remélhetőleg a Pentagon kompatibilitást is. A gép olyan alkatrészekből építkezik, melyek minden elektronikai szaküzletben elérhetőek.

Az új klón a tervek szerint a TV mellett VGA monitoron is fog üzemelni.

A szerző egy blogot indított a fejlesztés részletes nyomonkövetésére, melyből nemcsak a fejlesztés fázisait olvashatjuk ki, de részletesen tanulmányozhatjuk az eredeti Spectrum trükkös és bonyolult működését is.


ZX Spectrum Issue 7. The Netherlands
ZX Spectrum Issue 7

Rodney Knaap Sinclair Hardware Projects lapján található a ZX Spectrum Issue 7 'klón' megvalósításának ötlete.

Az alaplap (melyből több éve még csak a NYÁK készült el) célja, hogy az eredeti Spectrumba beépíthető legyen, elsősorban azok számára, akik egy lehalt Spectrumot szeretnének életre kelteni.

A tervezéshez DIP chipeket használt, hanyagolva szuperintegrált áramköröket. Így egy átlagos hobbista is el tudja készíteni saját 7. kiadású Spectrumját.

A videókiment szabványos VGA, így az eredeti TV output nyílást ki kell tágítani. Aki ettől ódzkodik, az természetesen hosszabbító kábelt is használhat.

Az élcsatlakozó kialakítása sem egyezik meg az eredetivel, mivel az egy az egyben Z80 CPU lábkiosztását követi. Így egyszerűbb volt a NYÁK kialakítása és egyben helyet is spórol ez a megoldás. A kiosztás egyébként a Micro-ZX81 klón kiosztását követi, Rodney egyfajta 'standartizáció' miatt döntött a nem szokványos megoldás mellett. Ezért a hagyományos Sinclair perifériákat használók kénytelenek konvertáló NYÁK-ot, vagy átdrótozást alkalmazni, mint megoldást.

A billentyűzet becsatlakozói is más helyre kerültek, szintén a NYÁK egyszerűbb kivitelezhetősége végett.

Sajnos semmi hír 2006. szeptember 25 óta...

Még találunk a honlapon tanácsokat a Spectrum fóliabillenytűzet csatlakozójának javítására is.

Bemutatásra került továbbá a ZX Keybus Interface ötlete. Ennek lényege, hogy a PC billentyűzet eredeti processzorát egy egyszerű billentyűzet-olvasó áramkörre cseréljük. Ennek jeleit dekódolja a Speccyhez kötött Matrix EPROM. Innentől kezdve a Z80 CPU úgy értelmezi a dolgokat, mintha az eredeti Spectrum billentyűzetet használnánk.

Hozzáadva: 2010. május 15.


Sparky eZX United States

A Sparky eZX projekt az amerikai Richard Kelson nevéhez fűződik, aki egy Timex-Sinclair 2068-assal vált függővé.

A gép az 50MHz-es eZ80 processzor köré épül, mely tulajdonképpen egy szteroidokkal felfújt Z80, és mellyel leginkább webszerverekbe beépítve találkozunk.

Az alkotó saját maga fejleszti a hozzá tartozó operációs rendszert is.

A billentyűzet soros porton keresztül illeszkedik. Modem és SVGA illesztő is integrálásra kerül. A CPU 16 megabájt memóriát tud megcímezni minden trükközés nélkül.

A tervező nem csupán a legerősebb ZX Spectrum klónnak szánta, de egyben a legerősebb 8 bites mikrónak is. Memóriában már biztosan lehagyta a ZX Badaloc FGPA, és hamarosan Alex Freed gépe is leelőzi sebességen... úgyhogy jó lesz sietni!

Hozzáadva: 2014. december 07.


Sparky eZX

ZX Spectrum on Altera DE1

Great Britain

ZX Spectrum on Altera DE1

A ZX Spectrum on Altera DE1 FGPA-alapú klón ötletét Mike Stirling a DesignSpark elelktonikai fejlesztő közösség oldalán vetette fel először.

A projekt két fő célkitűzést tartalmazott. Először is, egy működő klónt létrehozni, másrészt az eredményeket dokumentálni és közkinccsé tenni.

Mike néhány évvel ezelőtt már készített egy hasonló projektet. Az Altera MAX7000 CPLD-be sűrítette be az ULA funkcióit. A billentyűzet működésének implementálásra már nem maradtak. erőforrások. Így a projekt 'értelmetlen' volt, de a gép legalább bootolt.

2010 elején elhatározta, hogy hasonló dolgot fog megvalósítani az Altera DE1 fejlesztő kit alapjain. A végeredmény a teljes ULA, Z80 parancsok, a ROM, valamint a 8x-5-ös billentyűzet mátrix belesűrítése a kártyába. A kimenetek között megtalálható a VGA, TV-RGB, PS/2 valamint a szabványos Spectrum 'Ear' jack is. Ezen keresztül ehet betölteni kazettáról a programokat, az SD kártya támogatása a tervek között szerepel. A rendszer jelenleg a 48K PAL Spectrumot szimulálja, de ugyancsak várható a 128K emuláció megjelenése is.
Technikai specifikációk
CPU: Z80 (emulated)
RAM: 48K (128K under development)
ROM: 16K
Sound: beeper
Keyboard: standart 8x5 matrix, PS/2
Joystick: none(?)
FDD: none
others: MIC/EAR, VGA, TV-RGB

Hozzáadva: 2010. november 27.


ZX Spectrum on FGPA with 17 inch LCD screen

Slovakia

ZX Spectrum on FGPA with 17 inch LCD screen

Michal Demin 'klónja', a ZX Spectrum on FGPA with 17 inch LCD screen egy hirtelelen jött ötlet szülötte. Az alagsorban kutakodva talált egy régi ZX Spectrumot, és rögtön nosztalgikus érzések fogták el.

Az Interneten rákeresett a témára és a ZXGate projekt ragadta meg a figyelmét. Eközben érkezett egy 17 colos 1024x768-as felbontású régi notebook képernyő is. A dolog összeállt: ZX Spectrum LCD képernyővel.

A kiindulási alap a Sparkfun Spartan 3 Breakout FGPA kártyája volt. Ehhez jött még 2x32K SRAM.

Az I/O kártya a ZXGate I/O kártyáján alapul, de Michal még hozzáadta a hangszóró kezelést valamint az NMI gombot is.

AZ 'utolsó' kártya az LVDS átalakító. Ez felel az adatok képernyőre küldéséért. A 256x192-es felbontású képernyő 4-szeresen nagyítva jelenik meg a border elhagyásával.

A Speccy ROM az FPGA belső memóriájában kapott helyet.
Technikai specifikációk
CPU: Z80 (emulated)
RAM: 64K (48K used)
ROM: 16K
Sound: beeper
Keyboard: PS/2
Joystick: none(?)
FDD: none
others: MIC/EAR, TV-RGB, NMI

Hozzáadva: 2011. február 12.



128Ke Great Britain

Az összes eddigi 128K-s Spectrumnak vannak hardver bugjai és kompatibilitási problémái. A 128Ke az ideális 128K Spectrum lenne, a kiindulási alap a 128K+2A. A proci 3.54MHz-es és az időzítések is megfelelnek a 48K-s Spectruménak. Tehát tulajdonképpen egy 128K-ra bővített 48K-s gép, a 128K+2A-ből visszafejtve. A projektet az angliai Andrew Owen koordinálja.

A tervezett bővítések között szerepel az Interface 2 támogatás Paul Farrow kapcsolási rajza alapján, Secara IN #FF video port bugfixe, Alistair Fixing the sound on the Spectrum +2A/+3 hardver patchja (ami a 128K+2B-nél felesleges), valamint az Atari joy kompatibilitás és az audio in bemenet.

A 128Ke alapban csak két darab ROM-ot tartalmaz. Az egyik az UK128 Editor, a másik a 48K ROM. Ez úgy valósul meg, hogy mindkét ROM slotban ugyanazt a két EPROM-ot dugjuk. Ennek is a kompatibilitás növelése az oka, a Keypad-nak így búcsút is mondhatunk. Bár a funkciók ezután is elérhetőek a billentyűzetről. Alistair Flash Rom Replacement for the ZX Spectrum +2A/+3, +2B, and +3B bővítésének köszönhetően azonban 2x2 ROM kerülhet beégetésre, egy kapcsoló segítségével kiválasztva az éppen aktív kettes szettet.

Az AY-chip kezelése is a régi 128K-s gépekhez lett igazítva.
Technikai specifikációk
CPU: Z80A@3.54MHz
RAM: 128K
ROM: 32/64K
Sound: AY, beeper
Keyboard: original
Joystick: Atari compatible
FDD: none
others:

Frissítve: 2015. július.



Fully integrated ZX Spectrum+ Czech Republic

A brnói illetőségű willcz azt mutatja be, milyen a teljesen integrált ZX Spectum+. A dobozban egy scandoubler (PAL-VGA konverter) dolgozik a képalkotáson az ULA helyett. A háttértár egy DivIDE olcsó CF adapterrel megfejelve. A 128K bővítés és az AY-interfész a hw.speccy.cz receptje alapján készült el, ez utóbbi egy 3,5-ös sztereó jacket is kapott.

Megtalálható benne a WiFi kapcsolathoz a SIF is. A gép némi átalakítást követően 5V-tal működik, tehát nincsen melegedési problémája sem. Így az eredeti táp helyett egy öreg router tápja biztosítja az áramellátást.
Technikai specifikációk
CPU: Z80A
RAM: 128K
ROM: 16K
Sound: AY, beeper
Keyboard: original
Joystick: none
FDD: none
others: VGA, CF, WiFi

Hozzáadva: 2011. február


Fully integrated ZX Spectrum+


Leningrad-3, Leningrad-2010, Leningrad-2012 Russia
Leningrad 2010 48K

A Leningrad 48K (alias Leningrad -1, Lenin) gép története 1987-ig nyúlik vissza. A Sergey Zonov által tervezett gép (alaplap) az egyik legegyszerűbben előállítható klón volt. Ennek köszönhetően számtalan 'házi' és 'brand' gép tartozéka lett a csupán Kempston Joystick portot tartalmazó fejlesztés. Egyébként 64K RAM-ot kapott, melyből a rendszer csak 48K-t látott. Néhány példa a klónokra, melyek a Leningrad 48K alaplapot használták: Spectrum 48 , Ural-48K , IR-30 West , Audio CD-005 , Kontact , CICH-48 , Sunkar.

1988-ban a Composite nevű cég fejlesztette tovább az alaplapot Leningrad+ néven, melyet az ugyancsak Composite nevű klónjukban használtak fel.

Később Zonov egy könnyebben tömeggyártható modellt fejlesztett ki Leningrad-2 néven, mely már tartalmazta a bővítő slot-ot, valamint a korabeli perifériák csatlakozóit is.

Az Intermet-korszakban többen is láttak fantáziát a gép feltámasztásában.

Ivan, a zx.pk.ru fórum aktív tagja 2007 tavaszán kezdte meg a Leningrad-2 klón alapján újrakonstruálni az alaplapot. Két bugfix valamint a Scart-csatlakozó és ZX-Bus integrálása után a jövevény a Leningrad-3 nevet kapta, mely szép zöld színben pompázik és 2007 december 12-ére készült el. A 48K-a alapmodell külön kártyával bővíthető 128 illetve 512K-ra.

Zst (Sabirzhanov Vadim Mirzhanovich) Leningrad-2010 néven alkotta meg saját klónját, mely saját ZX-cuccai között a ZXKit0-18 nevet viseli. Ez is tulajdonképpen a régi alaplap újragyártása a bugfixekkel megfejelve. Az újratervezéskor arra is ügyelt, hogy a gyárthatóság könnyebb legyen. A kék színű deszka főbb újításai a Flash-chip a ROM helyett, valamint a Scart csalatkozó. A kiadás dátuma: 2011. július. 07.

Ugyanebben az évben, november 19-én jelentkezett a konstruktőr a továbbfejlesztéssel Leningrad-2012 néven (ZXKit-020). Ennek már külön Spectrum és Pentagon memória időzítése is van, így jobban boldogul a régi játékokkal. A gép a FlashROM által fel van készítve az OpenSE Basic és az ULAPlus támogatására, valamint ZX-Bust is kapott. Ez is rendelkezik a már kötelező Scart-csatlakozóval, valamint külön TV és audió kimenettel és printer csatlakozóval is.

A fejlesztő nem titkolt szándéka volt, hogyaz eredeti, 'natúr' Spectrumhoz minél közelebb álló gépet alkosson. Az 1 megás FGPA-szörnyek példája hidegen hagyta őt.
Technikai specifikációk (Leningrad-3)
CPU: Z80
RAM: 64K (48K használt)
ROM: 16K
Sound: beeper
Keyboard: 40 key matrix
Joystick: Kempston
FDD: none
others: MIC/EAR, Scart(?), ZX Bus
Technikai specifikációk (Leningrad 2012)
CPU: Z80
RAM: 64K (48K használt)
ROM: 16K
Sound: beeper
Keyboard: 40 key matrix, PS/2
Joystick: Kempston, Sinclair
FDD: none
others: Flash-ROM, MIC/EAR, Scart, TV-out, audio out, printer, ZX Bus

Frissítve: 2012. január 07.


ZX-One Germany United States Italy
C-One revision 2

A C-One (vagy simán C1) az amerikai Jeri Ellsworth és a német Jens Schoenfeld (Individual Computers) fejlesztése 2002-ből. Ez egy FGPA-alapú C64 klón, mely a Sprinterhez hasonlóan több gépet is tud szimulálni.

A különböző gépek emulálásához úgynevezett 'magokat' (cores) kell betölteni az FGPA-ba, melyből kettő található az alaplapon. Az úgynevezett FGPA-extender kártya egy új Altera Cyclone 3 FGPA-t tartalmaz, mely szükséges az újabb gépek emuláláshoz (Amiga, Spectrum).

Az alaplap specifikációi szinte standardnak számítanak: ATX szabvány, PS/2 egér és billentyűzet, SVGA monitor, IDE és PCI portok. Egyedül az audió kimentek nem szabványos helyen vannak. A proci 65c816 20MHz körüli sebességgel. Ez 6502 kompatibilis 24 bites memória címzési lehetőséggel. Ezen felül bármelyik 8 bites CPU beültethető a gépbe.

A főbb specifikációk: maximum 1GB SDRAM, melyből maximum 128MB lehet multimédia memória, természetesen DMA használatával.

A rendszer egy úgynevezett boot ROM-on keresztül tölti be CF kártyáról vagy vinyóról a magokat. Ezek FAT formátumúak, tehát a PC-s adatátvitel lehetséges. Az IDE DMA porton felül floppy interfész, valamint soros és párhuzamos csatlakozó is van.

A PAL 48K ZX Spectrum magot (v1.0) Alessandro Dorigatti készítette el 2011 május 24-én. A Spectrumon felül támogatja az ULA+ 64 színű üzemmódot is. Jelenleg .TAP fájlokkal kompatibilis, a .TZX nem támogatott.

A Z80 processzort a T80 szoftver mag emulálja. Az ULA emuláció Chris Smith ULA könyvén alapul. Habár Dorigatti munkái közül (lásd később) ez emulálja legkevésbé hűen az eredeti Spectrumot, a összes tesztprogram hibátlanul lefutott (kivéve természetesen a CPU azonosító rutinokat). Mivel a C-One alaplapban nincsen SD-kártya foglalat, csak két IDE port, a szerző nem tervezi a mag további fejlesztését.
Technical specifications
CPU: 65c816@20MHz
RAM: 16M-1GB
ROM: 512K
Video: 256x192, 15 colours; ULA+ 64 colours
Sound: beeper emulated (8 ch. stereo DMA)
Keyboard: PS/2
Joystick: Kempston
FDD: ?? (reserved)
others: VGA, audio in/out, Centronics, RS232, IDE DMA, PCI

Frissítve: 2012. június 08.


Turbo Chameleon 64 Germany Italy
Turbo Chameleon 64

Ez a többcélú bővítőkártya a már megismert Jens Schoenfeld (Individual Computers) valamint a szintén német Peter Wendrich (Syntiac.com) terméke.

A fejlesztés 2006 elején kezdődött, akkor még VGA-64 néven futott a projekt. Célja a Commodore 64 képének megduplázása és a VGA monitorra történő kivezetése volt.

Mivel az FGPA túl sok lehetőséget hagyott nyitva, ezért továbbfejlesztették a kártyát egy multifunkciós C64 bővítő egységgé. Mi több, a C64 nélkül is egy komplett konfigurációt képes szimulálni.

A fejlesztők most már inkább erre koncentrálnak, mintsem a C-One deszkára.

Megint ugorjuk át a C64 specifikus részeket, lássuk mit tartogat Alessandro Dorigatti 2.0-ás verziójú magja.

A netről letöltött magot USB kábelen keresztül lehet 'beégetni' akárcsak a többi konfiguráció esetében.

A mag 'közepesen' hűen emulálja a Spectrumot, a C-One és a V6Z80P közé illeszkedik be. Ez már a 48K (PAL/NTSC) és a 128K (PAL) Spectrumot is emulálja, mindkettő megspékelve az AY-emulációval. Ez is ULA+ 64 colour kompatibilis. A háttértár a szintén olasz ZXMMC+ interfész FGPA-adaptációja.

A fő operációs rendszer Garry Lanchaster ResiDOSa a TaskMan és TapeIO csomaggal előtelepítve.

A Kempston joystick emulálása a PS2 tasztatúra numerikus padján, vagy a CDTV távirányítóján keresztül használható.
Technikai specifikációk
CPU: ??
RAM: ??
ROM: ??
Video: 256x192, 15 colours; ULA+ 64 colours
Sound: AY+beeper emulated
Keyboard: PS/2
Joystick: Kempston (emulated)
FDD: ?? (reserved)
others: VGA

Frissítve: 2012. június 23.



V6Z80P Great Britain Italy

A V6Z80P egy teljesen önálló FGPA alapú 8 bites mikrokomputer architektúra Phil Rustontól.

A Xilinx Spartan 2XC2S180 FGPA és egy Z80 20MHz-en a ketyere lelke. A memória 512K, melyet a Xilinx és a Z80 egyaránt lát. Van továbbá 512+128K különálló RAM, melyet kizárólag azt FGPA használ csak.

Phil konfigurációjában az OSCA konfiguráció (Old Skool Computer Architetkture) futtatja a FLOS (Freezer Like Operating System) operációs rendszert.

Egy Pendulum kiegészítő kártya is készült a rendszerhez, direkt a Spectrum emuláció időzítésének javítására Alessandro Dorigatti felkérésére, aki egyébként a ZX kompatibilis magot is készítette.

A v2.3 verziószámú mag a ZX Spectrum 48K/128K és Pentagon 128K gépeket emulálja. A 48K mind PAL, mind NTSC üzemmódban működik. Utóbbi kettő gép csak PAL-ban. A Pentagon üzemmód az orosz gép speciális időzítéseit is emulálja.

Két darab AY-chip is emulálásra került ABC sztereó üzemmódban, valamint egy monó Covox is. Normál 3,5MHz-es sebességen, valamint 7MHz-es turbó üzemmódban is képes működni. A kép VGA avagy Scart csatlakozón keresztül is elérhető. Az Issue 2 billentyűzetét használja a jobb kompatibilitás miatt. A Floating bus és a Snow effekt is implementálásra került. Támogatja az ULA+ 64 színű módot a Timex Multicolort, a Timex Hi-rest, kivéve a Pentagonoknál a jobb kompatibilitás miatt.

A virtuális DivMMC interfész is része a rendszernek (DivIDE 8K EPROM-mal és 256K RAM-mal és ZXMMC+ interfész SD kártya támogatással). A fő operációs rendszer Miguel Guerreiro esxDOS-a. A Kempston joystick az 1-es portban használható, valamint lehetőség van egy 3,5 jack-en keresztül is programok betöltésére külső forrásból, ha éppen ezt szeretnénk az SD kártya mellett.

Frissítve: 2015. július.


V6Z80P
Pendulum v1.1
Pendulum v1.1b



ZX Spectrum on pipistrello Hungary Spain

Ennek a projektnek a célja egy olyan ZX Spectrum klón létrehozása volt, volt rendelkezik HDMI kimenettel. László József (aka Jocó) a Pipistrello FPGA kártyát választotta, mely a Spartan-6 LX45 FGPA-an alapul, innét is ered a ZX Spectrum on pipistrello név. Ennek a kártyának ugyanis van HDMI kimenete, az FGPA megnyugtatóan nagy, és a 64 mega DDR RAM ilyen szempontból mindenre elég.

A megvalósításhoz felhasználta Miguel Angel Rodriguez Jodar FGPA ULA implementációját, és Mike Field (hamster) VGA-DVID projektjét is. A Spectrumhoz legközelebb álló 720x576-os felbontást választotta 50Hz-es képfrissítés mellett. A Speccy eredetileg 7MHz-es időzítést használ a HDMI 27-et. Jocó 28MHz-re állította be a gépet (4x7), hogy az időzítések kompatibilisek legyenek. Érdekes módon a TV-vel is gond nélkül megy, bár 624 pixelt használ a 625 helyett.

A lépések a következőek: Miguel kódját portolni az LX45-be, valamint felskálázni a képet. Ezután összekötni a ketyerét a HDMI interfésszel.

A PS/2 billentyűzet interfész valamint az EAR is az FGPA-ban került megvalósításra, utóbbi az Issue 6 alapján. A Spectrum hangja a kártya audió kimenetén keresztül hallható.

Az eredmény önmagáért beszél, 99,5%-ban hű az emuláció ezen a 2013-ban készült kártyán.

Hozzáadva: 2015. július.


ZX Spectrum on pipistrello



Multiple Classic Computer United States Italy

Az MCC azaz a Multiple Classic Computer egy konzol, mely szintén számos régi gépet képes emulálni. Ebben lakozhat akár Commodore 64, Amiga 500, Atari 2600, Atari 800XL, Apple IIe, és ami nekünk a legfontosabb ZX Spectrum is. Az Amerikai Egyesült Államokban székelő Arcade Retro Gaming terméke.

Két alverziója van: MCC-216 és MCC-TV. Mindkettő közös tulajdonsága, hogy a proci, a hanggenerátor és interfészek szabadon konfigurálhatóak az Altera Cyclone 3 FPGA-ban és 16 mega beépített SDRAM memóriát tartalmaznak. Mindkettőnek sztereó hangkimenete van és MicroSD kártyán tárolhatjuk a programokat.

Az MCC-216 2 mega Flash memóriát tartalmaz, melybe már programok is beleférnek a konfigurációs dolgok mellett. PS/2 egér és billentyűzet csatlakozóval is rendelkezik. A kimenet S-Video avagy VGA lehet.

Az MCC-TV kompzit TV kimenettel rendelkezik. Sajnos Flash memóriája csak 128K nagyságú (?). Van viszont két darab USB-s joypad csatlakozója is (USB v1.1).

A ZX Spectrum magot Alessandro Dorigattitól mindkét gépen használhatjuk, sajna csak az v.1.0-ás verziót. Ennek köszönhetően a 48K-s Spectrumot kapunk, akár PAL, akár NTSC üzemmódban. Az Issue 2 Spectrumok billentyűzetét emulálja a jobb kompatibilitás miatt. A Floating bus és Snow effect emulálása is megoldott. Szintén elérhető az ULA+ 64 color üzemmód és a ZXMMC+ interfész 512K+SD kártya interfész konfigban.

A Kempston joystick emuláció mind az Atari, mind az USB porton keresztül működik. Garry Lancaster ResiDOS-a a TaskMan és TapeIO csomagokkal előre telepítve érkezik. Az Arcade Retro Gaming által készített Launcher menu-ből egyszerűen tudjuk a .TAP fájlokat kiválasztani és betölteni.

Hozzáadva: 2015. Július.


MCC- 216 (S-Video)
MCC- 216 (VGA)
MCC -TV
MCC joystick



ZX-Uno Spain

A ZX-Uno FGPA alapú klón (azaz pontosabban kártya) öt spanyol fickó nevéhez fűződik, akiket már jól ismer a Speccy scene. McLeod_ideafix, azaz Miguel Angel Rodriguez Jodar a PR manager, SuperFo (Watchara Chantang - eredetileg tajvani figura) a PCB dezigner, AVillena (Antonio Villena) az ötletgizda, kapcsolási rajz és prototípus tervező, Hank0 (Jordi Bayopedig) a gfxman és web dezigner. Quest - Samuel Baselga egy új tag, aki a NYÁK és kapcsolási rajzban segédkezik.

A klón egyenlőre még csak hardver szinten létezik, az FGPA felprogramozása folyamatban van. Ez egyébként a Xilinx Spartan XC3S250E. Az 512K SRAM limitálja a gépek számát: a RAM(ok) és ROM(ok) mérete így maximum 512K lehet.

A gép a RaspberryPi gép tokjába illeszkedik, a legtöbb kivezetést is ehhez tervezték. Az RCA videó, a sztereó 3,5 jack, az SD kártya és az energia ellátásért felelő micro-USB egy-az-egyben a Pi helyén vannak. Az Atari joystick az USB, a JTAG/RGB a HDMI helyén kapott helyet, a PS/2 billentyűzet pedig az Ethernet kivezetésére került. A kazettás egység helyét visiont külön ki kell fúrni. Sajnos költséghatékonysági okokból (egyenlőre) sem a Sinclair élcsatlakozó, sem az USB billentyűzet nem kerül megvalósításra.

A .TZX, .TAP, .DSK és .TRD fájlok közül csak a .TAP lesz biztosan beolvasható SD kártyáról. A többi egyenlőre nagy kérdőjel. Talán a HxC egyszer bekerül az FGPA magba.

A Spectrum mellett az orosz klónok, a SAM Coupe valamint az egyszerűbb gépek (ZX80, ZX81, Jupiter Ace, Z80 PacMan stb.) is megvalósításra kerülhetnek.

Kétféle verzió is készül. Az első a 22 Eurot kóstáló fejlesztői változat, ahol az egységek nincsenek a NYÁK-ra forrasztva. Ebből már 10 elkészült. A 30-40 Euro közötti végfelhasználói verzió teljesen készreszerelt és felprogramozott. Ebből 50-100 közötti az 'értékesítési terv'.

Frissítve: 2015. november.


ZX-Uno


Dual-CPU/MCU development board

Dual-CPU/MCU development board

A Dual-CPU/MCU development board megalkotásának ötletét a pandora.cz newsgroup ötlete ihlette. Magyarán: létrehozni egy új platformot, mely a ZX Spectrummal is kompatibilis. Ez esetben a jó öreg Z80 és a Z8Encore! procik házasításáról van szó egyetlen kártyán.

A kártya szíve a Z8Encore!, mely az összes többi kiegészítőt vezérli, még a Z80-at is, e mellett a soros portot, az LCD kijelzőt valamint a memóriát.

A prototípus megfelelően működött, a tervező azonban igyekszik tovább is fejleszteni az eredeti ZX Spectrum koncepciót. MMC kártya interfészt, 512K SRAM támogatást, billentyűzet-csatlakozást (eredeti ZX Spectrum kiosztás, illetve PS/2 szabvány) is integrálna. Ráadásként a tervek szerint a Z80 CPU is támogatni fogja az eddig csak a nagytesó által használt perifériákat (UART, IrDA, I2C). A mostani Nokia mobiltelefon kijelzőt egy teljes ZX Spectrum felbontású fogja felváltani a tervező szándéka szerint.

Sajnos az utolsó update 2004-ben volt.


aSPECT development board Belarus

Az aSPECT 'fejlesztő kártya' az elkötelezett Spectrumosok részére konstruált fejlesztőeszköz aniSKY-tól. A kártya 2010-ben látta meg a napvilágot a fehérorosz Minszkben.

Összesen négy alkatrészből áll: az ALTERA EP1C6T144 (vagy opcionálisan EP1C6T144) típusú FGPA, egy konfigurációs ROM, 128K SRAM és egy 256K-s Flash EEPROM.

Az alap Speccy funkciókat támogatja: billentyűzet, kempston joystick és videó vezérlő.

Az FGPA többi I/O funkciója a modern eszközök vezérlésére és tesztelésére van fenntartva (SD kártya, IDE, USB port stb.).

Hozzáadva: 2010. február 26.


Aspect 128 AVR ZX Spectrum Russia

Aspect 128 AVR ZX Spectrum
Az Aspect 128 AVR ZX Spectrum Vasil Lisitsin rádióamatőr munkája 2012-ből. A fejlesztés kompatibilis a 48K/128K/+2/+3 gépekkel és a Pentagonnal is. Továbbá minden lehetőség adott bármelyik klón implementálására egészen 512K-ig.

Az összes dokumentált és nem dokumentált Z80 parancs emulálásra került az ATMega-16AU áramkörben. Itt kaptak helyet az I/O parancsok is. A PS/2 billentyűzetet pedig az ATTiny 2313A-SU mikrokontroller vezérli. A kártya képes a shadow screen emulálásra is.

Az egész projekt részletesen leírva megtalálható dokumentálva az egyik legjelentősebb orosz rádióamatőr oldalon.

Hozzáadva: 2013. március 29.



Just Speccy 128k Spain

A Just Speccy 128k alaplap Zaxon (Piotr Bugaj) klónja. Ez egy 128K kompatibilis darab, mely azonban a 16/48K(+) gépek házába illeszkedik.

A háttértár a PicoDivSD, mely az alkotó saját DivMMC klónja (DivIDE továbbfejlesztés) és az esxDOS operációs rendszert futtatja. Integrálásra került a Kempston joy interfész is. A kép RGB 8 tűs mini-Din csatlakozón keresztül. A szokásos AY-sztereósítást is tartalmazza.

Hozzáadva: 2016. január


Just Speccy 128k



TBBlue Brazil

Fabio Belavenuto (FB Labs) és Victor Trucco (VTrucco) közös projektje a TBBlue klón. Az ULA sikeres visszafejtését követően vetődött fel az FGPA alapú fejlesztés. Ez jónéhány ZX klónt és perifériát jelent. A 48K-s és 128K-s Spectrum mellett a brazil TK90X, TK95; ZX Spectrum 128K+3e, ZX80, ZX81 és Jupiter Ace konfigurálható.

A DivMMC lett a háttértár, SD kártya és esxDOS támogatással. Ez maximum 8 gigás FAT32 partíciókat kezel. Innét kerül betöltésre a firware ROM és a programok .TAP formátumban.

A hang AY-3-8910 vagy YM2149 emuláció, sztereó jack-en keresztül. A MIC és EAR is külön csatlakozót kaptak.

Két darab joy port is megtalálható, Kempston, Sinclair és Cursor 2-ként konfigurálhatóak. A második portra PS/2 adapter segítségével egér vagy fényceruza is köthető.

A crackerek kedvenc eszköze, a Multiface is integrálásra került One, 128 vagy +3 verzióban működik, éppen az aktuális kiválasztott klóntól függően.

Szabványos PS/2 billentyűzet/egér (Kempston kompatibilis) és VGA csatlakozó is megtalálható rajta. Támogatja az ULAPLus grafikus üzemmódot is.

Végül kétféle 'kiszerelésben' készült el. Fabio dobozba szerelhető változatot képzelt el. Ezzel szemben Victor lapja belepasszintható egy 48K-s Speccy avagy TK90X/95 eredeti házába is. Mindkettőhöz külön kell megvenni az FGPA kiegészítő kártyát (EP2C5T144 Mini). Elbőbbi 2015-ös, utóbbi 2016-ban látott napvilágot.

Hozzáadva: 2016. április


TBBlue by Fabio Belavenuto
TBBlue by Victor Trucco



ZX Spectrum Next Brazil Great Britain

A ZX Spectrum Next egy kibővített FGPA-alapú klón, mely amellett, hogy teljesen kompatibilis az eredetiekkel, tartalmazza az utóbbi évek legjelentősebb bővítéseit. Tulajdonképpen Victor Trucco TBBlue klónjának továbbfejlesztése. Kickstarter projektként indult, eredetileg 250.000 font kellett volna a megvalósításhoz. Mivel ezt záros időn belül túllépte, így az eredeti specifikációk kibővítésére is futotta.

Az eredeti SLX9 FPGA-t az SLX19 váltotta, 60%-kal több helyet hagyva az eredeti elképzelések továbbfejlesztéseinek. A processzor természetesen Z80. A tervek szerint ez 3,5 és 7MHz-en futott volna, ez azonban kibővült a 14 és 28MHz-es üzemmódokkal. Az opcionális eszköz az ESP8266 típusú Wi-Fi modul. Mind az extra memóriát, mind a vezetéknélküli hálózati kártyát a tervek szerint rá kellett volna forrasztani az alaplapra. A befolyt összegnek hála, szabványos slot-ot kaptak az alaplapon.

A memória felosztása egyébként a következőképpen néz ki: ZX Spectrum ROM (64K), esxDOS ROM (16K), Multiface ROM + extra ROM (16K+16K), divMMC RAM (256K), ZX Spectrum RAM (128K), extra RAM (512K).

Ugyancsak opcionális a valós idejű óra Ez utóbbi külön porton csatlakoztatható az alaplaphoz, nem használja el az eredetivel kompatibilis élcsatlakozót. Ez is egy mini-áramkör, mely a DS1307 chip köré épül. Az órát jelenleg az esxDOS használja, de az új speckó játékok is használni fogják.

Az eredeti felbontások mellett új üzemmódot is kínál. Ez 256 színű és a hardveres sprite-okat is támogatja, bármely pixel lehet bármilyen színű. Ez 64 objektumot jelent 16x16-os méretben. A videómemória az FGPA saját RAMjában kerül tárolásra. A Border területére is kihúzódhatnak a sprite-ok. Videókimenet gyanánt pedig RGB, VGA és HDMI közül választhatunk. Az SD-kártya illesztő a divMMC protokollját használja.

A hang rész 3 darab AY-chipet emulál, valamint a MOS IC 6581 (SID) is bekerült a Commodore 64-ből a szimulálandó eszközök közé. Így a Turbo Sound emuláció is megoldott, ABC vagy ACB sztereó a rendszer. A 9 AY csatorna és a 3 beep mellett a C64 trackeket is le tudjuk játszani.

A hagyományos BD9 joystick csatlakozó a Cursor, Kempston és Interface 2 üzemmódokat támogatja. Eredetileg ebből egy darab került volna az alaplapra, de az extra támogatásnak köszönhetően ez megduplázódott. A PS/2 porton keresztül Kempston kompatibilis egeret, vagy külső billentyűzetet is használhatunk. Ekkor a F-billentyűk speciális funkciót kapnak. Ha nincsen csatlakoztatva, ugyanezek előhívhatóak az M1 gomb és az aktuális billentyű kódjával (F2 = M1+2).

Lehetőség van kazettás egység használatára is a MIC/EAR csatlakozókon keresztül.

Külön foglalatot kapott az opcionális gyorsítókártya. Ez egyként a Raspberry Pi Zero, melynek memóriáját, CPU-ját és GPU-ját is kihasználhatják a fejlesztők. A legjobb hír az, hogy az eredeti gépházba is beépíthető.

Kik is állnak a projekt mögött? A klasszikus és modern jegyeket egyaránt magán viselő házat Rick Dickinson tervezte, aki a ZX80, ZX81, ZX Spectrum és Spectrum+ valamint a QL tervezője is.

Fabio Belavenuto a TBBlue alaplap atyja, mely a Next kiindulási alapja. A hardverfejlesztés oldalán meg kell említeni a szintén brazil Victor Trucco-t is.

Jim Bagley a klasszkus kor (el)ismert programozója. Nevéhez fűződik például a az új videó üzemmódok megalkotása valamint a hardveres sprite-ok is. A platform fejlesztéseit is ő fogja össze.

Henrique Olifiers-t i sikerült bevonni, ő a TK-90X klón fejlesztésében vett részt eredetileg.

A hardver mellé erős nemzetközi önkéntes játékfejlesztő csoportot is kerítettek.

Az alaplap ugyanott készül, ahol a ZX Spectrum Vega, az SMS Electronics gyárban.

Lássuk a bootolás folyamatát! Bekapcsoláskor a 48K-s gép töltődik be divMMC-vel. Viszont nem az eredeti ROM-mal, hanem egy speciális betöltővel (Initial Program Loader - IPL). Ez a 8K hosszú kód a FlashROMból a RAM-ba kerül. Ez inicializálja az ULA-t valamint az SD-kártya részt. Ez követően folytatódik a boot-olás az SD-kártyáról, a következő választási lehetőségekkel: boot, editor (space gomb lenyomása) és updater (U billentyűre).

A Bootolás folyamata egy .ini fájlt tölt be, ez tartalmazza például az aktuális gép típusát (pl. 48K vagy 128K), a divMMC és Multiface aktív illetve inaktív státuszát. Ennek megfelelően betöltődnek a ROM-ok a RAM-ba, melynek ez a része írásvédetté válik.

Az Editor módban az előbb említett .ini fájl tartalmát módosíthatjuk egy menü által. Először a gép típusát kell kiválasztani, majd az adott eszközöket ki-bekapcsolni, illetve konfigurálni.

Az Updater modul használata közben kiolvasásra kerül az aktuális hardver firmware-jének verziószáma, majd megerősítést vár a rendszer. A jóváhagyást követően megkezdődik az FPGA flash-elése.

Az „Anti-brick system”-nek köszönhetően könnyedén visszaállítható a régi verzió, amennyiben az új mégsem működne (M1 és drive gombok).

Frissítve: 2017. augusztus


ZX Spectrum Next CAD file
ZX Spectrum Next rendered file
ZX Spectrum Next prototype Issue 0
ZX Spectrum Next prototype Issue 1



ZX Spectrum Vega, Vega+ Great Britain

A ZX Spectrum Vega a ZX Spectrum modern újragondolása konzol formájában. Sir Clive Sinclair az ötlet szülőatyja. Megemlítendő még Dr. David Levy sakk nagymester neve, aki a számítógépes sakk mellett a mesterséges intelligencia kutatásába és számítógépes játékok tanulmányozásába is bevonta magát. Chris Smith is részt vett a fejlesztésben, aki az eredeti Spectrumot tervezte.

A tervezés és gyártás is teljesen Nagy Britanniában történt. A Clive Sinclair-hoz köthető lutoni Retro Computers cég berkeiben tervezték. A gyártás az SMS Electronics Ltd of Beeston cégnél, Nottinghamshire-ben zajlott.

Mivel a Sinclair céget annó az Amstrad vásárolta fel, ennek utódával, a Sky In-Home Service Ltd licenccerződésével készül. Közösségi finanszírozás indította be a projektet, az IndieGogo oldal segítségével. Összesen 150.000 font gyűlt össze, amely 50%-kal haladta meg az eredeti terveket. Ez egy 1.000 darabos első széria legyártására és a többi előkészítésére elég összeg volt.

A 48/128K kompatibilis gép 100 fontért került piacra, nem teljes billentyűzete van, viszont a doboz teljesen az őst idézi meg. A beépített játékokhoz van igazítva a néhány gomb, és a képernyőn virtuális billentyűzetet is használhatunk. Tervben van a külső billentyűzet illesztésének lehetősége is.

Elég hozzá egy TV-készülék. Az áramot a TV USB-portjáról kapja, ezenfelül az audió és videó csatlakoztatása szükséges. 1.000 darab beégetett játékkal rendelkezik, SD-kártya segítségével viszont bármennyit elérhetünk (.SNA és .TAP fájlok). A gépben található játékok részint klasszikusok, részint az új kor szülöttei.

A ZX Spectrum Vega+ szintén az IndieGoGo-nak köszönheti megszületését. A kézi konzol erősen hajaz a Playstation Vitá-ra. Az eredeti tervek szerint itt is 100.000 fontot szerettek volna gyűjteni, ami az első két napban összejött. Összesen több, mint félmillió jött össze, mutatva a platform népszerűségét – elnyerve ezzel a legnépszerűbb kampány címet is. Az összeget az első 2.500 darabos széria legyártására és a második sorozat előkészítésére szánták. Egyenlőre erősen csúszik a piacra kerülés. A tervezés, gyártás és liszenszfeltételek megegyeznek az előzőekben említettekkel.

A kampány végeztével is lehet rendelni 100 fontért a gépből, de már csak a fekete szín elérhető – a piros, fehér és kék limitált színek már nem. A dizájnt az eredeti Sinclair gépeket is tervező Rick Dickinson álmodta meg.

A klasszikus 4:3 LCD képernyő ULAPLus kompatibilis, az irányítás D-pad stílusú, Kempston illetve Cursor joystick kompatibilis. Csatlakozói közül a jack multifunkcionális: sztereó hang és kompozit audió/videó kimenetként is funkcionál, utóbbi PAL/NTSC készülékek részére. A MicroSD foglalat SDSC és SDHC kártyákat is fogad, a játékállás lementése és a POKE fájlok tárolása, valamint a firmware frissítés is innét oldható meg, már .SZX snapshootokat is támogat.

A Micro-USB töltővel 6 órás játékidőt nyerhetünk. Ugyancsak 1.000 darab beégetett játékot tartalmaz. Hang- és fényerő szabályzóval rendelkezik, a külső billentyűzet csatlakoztatása is megoldott.

Mindkét esetben az első „megrendelők”, akik pluszban támogatták a start-up kampányt, extrákat kapnak a hardver mellé. A limitált gépek mellé a Vega esetében felkerülhetnek a támogatók listájára, Sir Clive aláírásával díszített műtárgyat kaphatnak, könyvet a Vega megalkotásáról, vagy közös vacsorát a team-mel.

A Vega+ esetében Rick Dickinson aláírásával vagy az SMS gyárban tett látogatással lehetnek gazdagabbak a támogatók.

Hozzáadva: 2017. március


ZX Spectrum Vega
ZX Spectrum Vega+


ZX Prism Australia

A ZX Prism klón megalkotásának ötlete egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza. Ekkor Jeff Braine (aka SJB) felvázolt egy kívánságlistát azokról a jellemzőkről, melyeket a ZX Spectrum 128K után kijövő gépben szeretett volna látni. Az évek múltával a lista módosult és bővült, és a ZX Prism specifikációjává vált – amely egy Spectrum-kompatibilis klón több memóriával, képernyő móddal, színnel, háttértárral, beépített egér és joystick interfésszel valamint Multifacel.

A ZX Prism a maximális kompatibilitást tűzte ki célul a ZX Spectrum 48K, Spectrum 128K, Spectrum 128K+2A/+2B/+3, Timex, ZX Spectrum SE és egyéb klónok, mint Pentagon, Scorpion stb. esetében. Szintén fontos volt Jeff számára, hogy “valódi” kazettákat is szeretett volna használni. Néhány klasszikus, orosz és jelenlegi periféria emulálása is a célok között szerepelt.

2011 közepén megkezdődött az első "próba koncepció" teszt, egy Terasic DE1 fejlesztő készlet használatával, amelynek szíve az Altera Cyclone II 2C20 FPGA. Számos nyílt forrású FPGA alapú számítógéppel foglalkozott azzal a céllal, hogy megértse, hogyan hogyan valósultak meg, többek között a ZXGate-tel és Mike Stirling mindkét FPGA Spectrum projektjével. Stirling 128K ZX Spectrum on FPGA magját kezdte el tanulmányozni tesztpultként (például a ZXMMC + támogatásának ötlete is innen származik), ennek videó modulja eközben erősen módosult. Ennek a célja annak a bizonyítása volt, hogy megvalósíthatóak a nagyobb felbontású képernyő módok, a felhasználó által definiált paletta és a különböző módszerekkel dekódolt a képernyőadatok. Végül a Prism videó modulja teljes kicserélődött, anélkül, hogy eredeti kódból valamit is meghagyott volna (természetesen az eredeti kód sok információt biztosított a videójelek előállításához szükséges módszerekhez).

További tervek voltak a PS/2 kompatibilis billentyűzet csatlakozó, valamint az RGB/VGA kimenet. Az egész emulációt a T80 opencore alá tervezte.

A memória tartalma a DE SDRAM-jában, a ROM-ok pedig a FlashROM-ban kerültek volna tárolásra. A RAM maximális mérete 1024K lett volna (a Pentagon 1024 emulálása végett) 64K videoRAM mellett. A memória tartalmát Magic Button mentette volna. Valódi vagy emulált beeper, AY (ACB / ABC sztereó) és SID lett volna felelős a hang generálásért. A +3 lemezegység emuláció mellett a DivIDE-t tervezte adattárolásra. A CPU 3.5, 7, 14 vagy 28 MHz-es sebességgel futott volna, miközben a Kempston, a Sinclair, az AGP joystick és a Kempston egér végezte volna az írányítást.

A képernyő felbontását 256x192, 256x384, 512x192 és 512x384 között lehet volna választani 8x8 és 8x1 attribútumráccsal a hagyományos ULA és ULAplus módok esetén. A 256-színű 16 bites attribútum mód a 8x8-as rács számára is rendelkezésre állt volna, ennek "chunky" változata csak 1 bites. A fenti üzemmódokon felül standard felbontás 16 színű planar mód, valamint hardveresen gyorsított, így villogásmentes Multicolor és Gigascreen üzemmódok is a tervben voltak. ZX81 kompatibilis szövegmódot is tervezett a ZXGate-nek köszönhető.

Tervezés alatt állt még néhány egyéb szöveges mód is. A 32 színű (valójában 29) módot Mike kódjának átírásával hozta létre. A Flash attribútum 7. bitjének kikapcsolása 2 bites Bright attribútumhoz vezetett. Ez lehetővé teszi 7 különböző szín 4 Bright attribútummal és 4 ugyanolyan fekete árnyalat használatát, melyek összesen 29 különböző színt eredményeznek. Az attribútumméret 8x8 maradt. Ezen túlmenően ez a mód bővült azzal, hogy kiterjesztette a kódot a a Border színének 256-ból való kiválasztására. Ezt 8 bites ULAPlus stílusú palettával (2 bit kék, 3 bit zöld, 3 bit piros - BbGggRrr) érhető el. Később ez a három gfx mód bármelyike választható volt Basic-ből és a gépi kódból, mindegyikben rendelkezésre állt a 256 színű Border mód. Valós 256 színmódot is létrehozott, az egyetlen korlátozás, hogy a Paper-nek és a Border-nek azonos színűnek kell lennie. Az Ink szabadon használható (elnevezése: mode 72).

Innen kiindulva épült meg az első igazi ZX Prism prototípus. Ez egy hibrid gép igazi chipekkel, de egy Cyclone II FPGA-t tartalmazó mini fejlesztői kártyával, amely az ULÁ-t helyettesítette - az ULA működésének nagy részét a „próba-koncepció” video-illesztőprogram végezte. Így készült el egy valódi Z80 processzorral, 29C040 jelű 512K FlashROM-mal, 1 megabájt RAM-mal (3x628512 RAM modulok) és 64K videoRAM-mal (2x61256 modul), melyeket egy veroboardon keresztül adott az FPGA kártya támogatásához.

A processzor már választható sebességgel működik, 3,5, 7, 14 és 28 MHz-en dolgozik, viszont csak az első kettő stabil. Igazi AY chip és SID chip biztosította volna a hangot, és a DivIDE mellett a +3-as hajlékonylemez-vezérlő lett volna a háttértár kiegészítve a lehetőséggel, hogy a RAM tartalmát a Multiface Magic Buttonjával elmentse. A vezérlést a Kempston/AGP és Sinclair joystickok és Kempston egér kombináció valósította volna meg. Az összes cucc egy dupla SD kártyanyílással, reset, power és NMI gombokkal ellátott dobozba lett beépítve. A további gombok FLASH és NVRAM választó, FLASH ROM írásvédő, ABC és ACB sztereó mód választóként működtek. A különálló kártyán joy, egér és billentyűzet vezérlő és csatlakozók kerültek megvalósításra. A ZX Spectrum 128K+2A/+2B és +3 Allram módja is integrálásra került. A ROM emulálása mind a FlashROM, mind a 32 szeletes külön kezelt RAM memóriából rendelkezésre áll, így 64K-s bankok emulációja lehetségesk. Szimulálhatja az 1 megabájtos Pentagon RAM-ot is 16K szeletben. A videomemória 8x8K méretű szegmensben működik, dinamikusan használva a ténylegesen szükséges részt.

Ennek a verziónak az erőssége a különböző képernyő módok támogatása, legyen szó akár 8x8-as vagy 8x1-as attribútum rácsról. Természetesen támogatja a szabványos ZX Spectrum módot és a Timex 8x1 hi-color-t is. A képernyő függőleges és vízszintes felezésével és negyedelésével 512x192, 256x384 és 512x384 felbontást valósított meg 8x8 és 8x1 rácsokkal. Ezen felül tervezte a hardveres 8x8-as Gigascreen-t 256x192 és 512x192 felbontással, valamint ennek 256x192-es változatát 8x1 attribútummal. A 16+16 színű mód hasonló az eredetihez, de itt 16 különböző Papír és Ink kombináció közül választhatunk. A 42 színű módban 4-féle Bright attribútumú 8 szín közül változat közül választhatunk. Az első számú 256 színű módnál az Ink színe bármilyen lehet, a Paper-nek meg kell egyeznie a Border-rel. A másodiknál, a 2 attribőtumnak köszönhetően az Ink és a Paper szabadon választható. A 16 színű Planar módban négy 256x192 képernyő adja meg az végső színt (kék, piros, zöld és bright). A 256 színű, chunky mód 48K VRAM-ot használ, minden pixelhez 1 byte-ot hozzárendelve.

Három palettája volt. Az alapértelmezett 32 színű, az eredeti ZX Spectrum 16 színével és ezeknek sötétebb verzióival. A használt színek hardver-szinten kódolt 256 színű palettából választhatóak (a 0-tól 15-ig a színek megegyeznek a normál Spectrum színekkel, a többi pedig színskáláról választható). A Prism saját palettája egy felhasználó által definiált 256 színű paletta a 4096-es színválasztékból (a Prism specifikációja valójában 24 bites színmélységet tesz lehetővé, de a prototípus hardver csak ezt a 12 bites színmélységet támogatja). A GggRrrBb (más néven G3R3D2 dekódolás) az ULAplus és MSX által használt paletta hardveres megfelelője. Sok órányi tervezés, forrasztás, kódolás és hibakeresés után világossá vált, hogy ez a megoldás nem képes egyszerűen biztosítani a ZX Prism teljes szolgáltatását.

Közel két év után a második (és egyben a jelenlegi) prototípus egy "Black Gold" FPGA fejlesztő kártyán alapszik, amely egy Altera Cyclone IV EP4CE15 FPGA-n nyugszik. Azért ez került kiválasztásra, mivel ennek elegendő memóriája van a tervezett új videómódokhoz. A Prism ezzel a verzióval visszatért elsődlegesen FPGA alapú megoldássá - az ULA, az MMU, a video RAM, a CPU, a videó és az audió generálás mindegyike FPGA-n belül kerül modellezésre. 1 MB Flash RAM memória van beépítve a kártyán 256x16K felhasználó által definiálható ROM-oknak helyet biztosítva, így a ZX Prism és a ZX Spectrum ROM-ok itt kerültek tárolásra. Csak a fő memória (SRAM), a ROM (NAND Flash), az audió low-pass szűrő és az kazettás egység I/O rutinjai vannak a chipen kívül.

Ezek a szerző saját veroboardján vannak, amelyhez egy két MMC-bővítőhelyet tartalmazó leánykártya csatlakozik. A PS/2 és VGA porttok felülírják a fejlesztői kártyán találhatóakat. Az előbbi hibás volt a kártyán, míg az utóbbi csak 8 színt tudott megjeleníteni. A 32K-os videoRAM tartalma 2x16K bankokkal a külső VGA portra került kivezetésre. Működik 50 KHz-en (a Spectrumhoz igazítva) és 60 KHz-es (szinkronizálás a videóval) megszakításokkal. Legfőképpen az advanced userek számára készült portok az RS-232 és az 7-szegmenses LCD kijelző az FGPA-kártyán.

A klón 512K SRAM-ot használ, mely 0xC000-es területre kerül belapozásra. A 128K a DivMMC-hez is elérhetővé van téve, a másik 128K-t a Timex/Spectrum SE RAM-paging portok használatával lehetséges elérni. A 128K+2A/+2B/+3-as speciális Allram memóriamódjai is támogatottak. Tökéletesen emulálja a ZXMMC interfészt, de a szerző továbblépett és a DivMMC teljes támogatása lett a cél, amely sikeresen realizálódott a fejlesztés során. Ezenkívül jól működik az emulált Multiface 128 is. A valós kazettaegység megbízhatatlansága szintén javult egy ellenállás nagyobb kapacitásúra cseréjével.

Néhány egyéb videó mód is kezdett megvalósulni. Két DAC videó vonal csatlakoztatásával 256 helyett 4096 szín használható. Ez a "Brainebow" üzemmód még mindig kísérleti jellegű. A 8x8-as ULAplus üzemmód is kezdett megvalósulni. Szintén folyamatosan fejlődött a 256x192 16 színű planar üzemmód. Ez 4 bitplane-t használ az attribútum-ütközés mentes képernyőért. Az Amiga képernyő kezelési módja inspirálta. Elkezdődött a villódzásmentes Gigascreen mód integrálása, a Gigablend nevet kapta. A fő és az árnyék képernyő hardveresen kerül vegyítésre, hogy ugyanazt a színkeverési hatást érje el, mint a Gigascreen szoftveres módja számos demóban, de villódzás nélkül.

A ZX Prism 0.1-es verziója 2014. augusztus 12-én jelent meg. A Spectrum ROM az FGPA memóriájába kerül beágyazásra. Új felbontásokkal (512x192, 256x384, 512x384) és új színekkel jött ki (16 + 16, 32 szín, 256 szín 1, 4 plane planar), az ULAplus megvalósítása még kezdetleges volt. A 16+16 attribútum üzemmódban az attribútum Bright bitje csak az Ink fényerejét szabályozza, míg a Flash bit vezérli a Paper Bright attribútumát. Ez több színkombinációt tesz lehetővé - például világos sárga, fakó sárga. A 32 színű attribútum mód használatával a Flash attribútum byte egy második Bright bit lesz, így minden színnek 4 Bright változata van. A 256 színű attribútum mód kiválasztásakor a Paper színe megegyezik a Border színével; az Ink színe a teljes attribútum byte tartományból választható ki. A shadow képernyő még nem került megvalósításra a videoRAM-ban. A CPU 3,5/7MHz-en stabil volt. A PS/2 billentyűzet már értelmezi a Spectrum billentyűzet kódokat és emulálja a Kempston joystickot is. A veroboard VGA kártyája 16-16 árnyalatú piros, zöld és kék színt jelenít meg. A kazettás egység in-out csatlakozója is működik, amely beeperként is funkciónál. Az aktuálisan használt RAM és ROM szegmenseket LCD jelzi ki. Természetesen van egy reset gomb is.

A 0.11 mindössze egy héttel később jelent meg. Már képes olvasni az ULAplus palettát. A billentyűzet emulációja szintén javult, és a processzor 28 MHz-en stabilan működött. Speciális funkciók kerültek az F billentyűkhöz hozzárendelésre (például az F11 lett a reset).

Újabb egy hét után jött ki az új verzió, a v0.12. CPU sebesség bugfixeket tartalmaz és számos új opcionális megnövelt frekvencia született: a normál (3,5MHz) és a turbó (7MHz, 14MHz, 28MHz) processzorsebességek, valamint ezek a pixel órajel alapján kerültek megvalósításra. A 14 és a 28MHz-et még "hangolni" kellett, hogy stabilabbá tegye őket. Elméletileg 56MHz volt a csúcssebesség, de ez véletlen lefagyásokat eredményezett. A 128K/128K+2 és a későbbi modelleknél javult a bővített memória címzése is.

Szeptember 10-én a 0.14 verzió került nyilvánosságra. Az új grafikus módokon kívül tartalmazott hibajavításokat és az OSD megvalósítása is megkezdődött. Hamarosan a 0.15 követte, amelyben véglegesítette a ZX Prism palettát. A már megvalósított 64 Ink és 4 Paper mód helyett a 3 plane planar üzemmód véglegesítése került sor Andrew Owen specifikációinak megfelelően. Ez a 8 színű planar üzemmód 3 bitplane-t használ a color-clash mentes 256x192 felbontású képernyőn.

A következő hónap fejlesztése a 0.16. Innentől kezdve a FlashROM teljes kapacitása kihasználható és a memória 128K-ra limitálható. Megkezdődött az MMC rész implementálása és a szokásos hibajavítások és fejlesztések is elvégzésre kerültek. Az új év sok újdonságot hozott. Mivel a FlashROM képes tárolni a Speccy ROM-kat, összesen 256 darab 16K-os szeletet használhatunk. Emulált ROM is használható, ha a FlashROM valamely ok miatt nem működne. Ez a SAFE ROM opció a reset (F12) és az F9 kombinációval áll rendelkezésre. A ROM cserélhető és írható magán a gépen (ROM programozási mód).

Tesztcélokra a 16/48K/128K/SE és a ZX Spectrum 128K+3e ZXMMC image-ket tartalmazó ROM-ok kerültek beégetésre. Természetesen a DivMMC emuláció megvalósítása is folytatódott, részleges sikerrel. A mentés, töltés és átnevezés sikeres volt, csakúgy, mint az autoboot funkció. Az Interface 2 ROM-okról is bootol. A Chloe 280SE memória lapozási sémája is megjelent, akárcsak a Timex/Chloe képernyő módok. Az shadow screen tökéletesen emulált a Prism-ben, valamint a Timex Hi-Color mód is.

A Timex/SE/Chloe 512x192 módja monokróm, de a Prism esetében minden szín a rendelkezésre áll. Természetesen a monokróm verzió használata sem jelent problémát. A Prism high-color módja 256x384 felbontású, 8x1 pixelekkel. Az AY chip is az FGPA-ban emulált. A Kempston joystick is működik, és a VGA DAC hasonlóan javult.

A húsvét során a Timex/Spectrum SE/Chloe 280SE és a Spectrum 128K/Pentagon memórialapozási szisztémája is javult. A Prism mostantól automazikusan bootol az SD kártyáról és egy T80 bugfix is megvalósult. Nyár végéig véglegesítésre került a 128K+2A/+ 2B és a +3 Allram módjának használata. Nem sok program használja, talán csak a CP/M és a John Elliott ZxZvm programja, amely egy "Z-gépet" emulál. Ezzel az Inform cég kalandjátékait futtathatja a Z-kód alapján.

Egy új grafikus mód is megvalósult, melyet a C64 low-rew multicolor módja inspirált. Ez a 8x8-as cellát csökkenti 4x8-ra, de a felhasználható színek száma megduplázódott az eredeti kettőből. Kipróbált két különböző verziót. Az egyik az eredeti felbontással, a másik a Commodore-hoz hasonló, a vízszintes képpontok számának felére csökkentésével készült. Így született az "Antialias" vagy "progresszív" 256x192 4 color-per-cell és a Chunk-o-vision 128x192, 128x384 és 256x384 color-per-cell üzemmódok. Egy Paper és három Ink attribútummal rendelkezik.

Az új év, 2016, a kisebb változtatások ideje volt. Például növekedett a stabilitás magasabb órajel sebességeknél, és a mikrokód bütykölésével javultak a későbbi bővítési lehetőségek. A Radastan 16 színű, color-clash mentes 128x96 módja a dupla méretű képpontokkal is megvalósult. Ez a 4 bites képernyő 6144 bájtot használ, a paletta az ULAplus 64 színéből áll. Innen csak egy lépés volt Cesar Hernández Bano 256x96 (mód 5), 128x192 (7-es mód) és 256x192 (9. mód) képernyő módjainak használata hasonló funkciókkal (az elnevezése ZEsarUX mód, a szerző emulátora után). Fél évet követően az ESXDOS is jól működik mind a ZX Spectrum 128K+3e ZXMMC, mind a DivMMC-vel az SPI port rutinjainak köszönhetően. Így a részleges TR-DOS emuláció volt lehetséges azokkal a programokkal, melyek nem használják az alsó 16K szegmenset és többet, mint 128K RAM-ot.

Végül megvalósult a Gigascreen villódzásmentes, hardveres módja, mely megkapta a Gigablend nevet. A Brainebow mód 4096 színnel rendelkezik. Bármelyik pixel lehet fekete, kék, piros, bíbor, zöld, ciánkék, sárga vagy fehér/szürke 256x192 felbontás mellett. A 8x8-as rács vörös, zöld és kék attribútummal rendelkezhet. Az eredmény 128x128 felbontás, lineáris color-clash mentes 256-színű mód, mely 16K VRAM-ot használ, ennek 256x128-as változata pedig dupláját.

Körülbelül egy év szünet után elkészült az audio rész. Eddig csak a beeper és a kazettás egység kimenetei valósultak meg. Ezek mostantól hangkimenetekként is szolgálnak. Két darab YM2149 lett emulálva, melyek szimulálják a 128K Speccy AY-chipjét és a Turbo Sound-ot is. A Covox, SounDrive, a SAA1099 és a Spectdrum implementálása is megvalósult. A két csatorna két különálló DAC áramkört kapott saját multiplexerekkel.


ZX Prism on Cyclone II
ZX Prism on Cyclone IV


Beta Disk Interface Great Britain Brazil Germany Russia Czech Republic Slovakia

Az angol Technology Research Ltd. terméke -ahogy más floppy rendszer sem- sosem lett domináns a hagyományos értelemben Európában. Pedig saját korában igencsak vonzónak számítottak a paraméterei.

Azonban két országban, mint Brazília és a Szovjetunió szinte kizárólagosságot szereztek, mint háttértár.

Első verziója a Beta Disk Interface (másképpen: Beta-48) volt, 1984-ben jött ki a piacra. Egyszerre négy darab lemezmeghajtó köthető hozzá, 3, 3,5 és 5,25 colosak egyaránt (a: b: c: és d: meghajtók). Egy vagy kétoldalas, single vagy double desnity, 40 illetve 80 track-es lemezeket is kezel. Kapacitása a kétoldalas DD-s lemezek esetében 640K. Leglényegesebb újdonságai a reset és Magic gomb voltak a floppy diszk paramétereinek automatikus detektálása mellett. A „Magic Button” a RAM tartalmát írja ki a lemezre. A lemezmeghajtók áramellátása az interfészen keresztül történik.

Brazíliában ez a verzió lett uralkodó. Többféle Beta-48 kompatibilis interfész létezett az országban (CAS, CBI-95, AR-20, MID-185, IDS). Ezek közül napjainkban Victor Trucco az IDS 2001 modellt választotta újraépítésre.

A Gammadisk a német Midas cég terméke a 80-as évekből, akik egy printer és Kempston joystick port hozzáadásával fejlesztették tovább. Ez utóbbiak a 8255 háromportos PIO vezérlőnek köszönhetőek. Az interfész a TR-DOS 4.12-es verzióját használja. Kapott továbbá egy NMI gombot is. Egy érdekesség: a 27C256 jelű EPROM-ban 2 darab 16K-s bank van. Az egyikben egy módosított ZX ROM, a másikban a TR-DOS található, az első a gép számára rejtve marad.

2015-ben a szintén németországi Klaus-Peter Casper konstruálta újra. A weblapján megtekinthetőek az elkészítéshez szükséges dokumentációk is.

A Beta-128 Disk Interface (vagy egyszerűen Beta-128) már a 128K-s Spectrumhoz kifejlesztett verzió. Az 1987-es újdonság bár megtartotta az előd fájlformátumát, a ROM változtatásai miatt nem maradt kompatibilis elődjével.

A reset gomb eltűnt, és egy kombinált „rendszerkapcsoló” váltotta fel. Középső állásban a 48K üzemmód, jobbra a 128K mód és balra a 48K reset vannak. A 128K módban a gép saját reset gombját kell használni.

Ezt hozták be a Szovjetunióba és gyártották le orosz alkatrészekből. Az orosz verziót elsőként a szentpétervári Option cég fejlesztette ki 1989-ben. Az első klón, amely használta, a Leningrad volt ugyanebben az évben. Hamarosan a TR-DOS eredeti 5.xx verzióját is feltörték és saját 6.xx-esek vették a helyüket. De erről majd később...

A Beta-128 annyira kvázi szabvánnyá vált, hogy a hagyományos értelemben véve nem is interfészként terjedt el: a klónok többségénél az alaplapra integrálták (például Pentagon, Scorpion).

Az első TR-DOS-t használó programok még a klasszikus játékok lemezes átiratai voltak. A sokszor 5 perces betöltési idő így néhány másodpercre csökkent. Mivel a lemezek kapacitása 640K (illetve tömörítést használva még több, körülbelül 800K játékok esetében) jellemző volt, hogy egy lemezre különböző válogatásokat készítettek és menüből lehetett a játékok közül választani (arcade, sport stb. válogatások).

A következő lépcsőfok a viszonylag nagy kapacitást igénylő DOS-os PC és Amiga játékok átírása volt Speccyre (Prince of Persia, Ufo, Civilization). Némelyik játék akár két lemezt is elfoglalt, sőt, a Seasons of Sakura (16C) már hármat is! Igen nagy minőségi ugrás következett be a játékok terén. Olyan programok jelentek meg, melyről még a szaksajtó is azt írta, hogy lehetetlenség elkészíteni a Speccy verziójukat.

Néhány cég speciális Beta-128 interfészt fejlesztett ki a klónjához. A KAY 1024-ben található Nemo buszos verziót már említettük. A Peters klónokat gyártó cég pedig szintén előállt a saját buszrendszeréhez illeszkedő interfészével a Contacthoz. Néhány egyszerűsített verzió csupán két lemezmeghajtót támogat, mint a Scorpionnál. Az újabb HD-s rendszer pedig már 1,7Mbyte-os, bár ez utóbbi szinte semennyire nem terjedt el.

Esett már szó az eredeti TR-DOS feltöréséről. A crackerek a gyorsabb működés érdekében optimalizálták a kódot, valamint újabb funkciók is kerültek a rendszerbe. Ilyen a már említett HD-s lemezek használata, az auto-boot, a gyorsformázás, valamint a turbó töltés - hogy csak a legfontosabbakat említsük. A legutolsó verziók a 6.10E (Mr. Gluk), 6.12 (Power of Sound) és a vTR-DOS (az ATM klónokhoz kifejlesztve).

A TR-DOS mellett egyébként az IS-DOS, Vision OS, DNA OS és a CP/M speciális verziói lehetnek az interfész operációs rendszerei.

A HR-DOS a TR-DOS egy feltört verziója. Érdekes, hogy míg funkciójában bővült az operációs rendszer egy printer utility hozzáadásával - ugyanakkor a kód mérete a felére csökkent. Nemhiába, az orosz kóderek tudnak valamit!

A Beta-128-at klónozták a volt Csehszlovákia területén is, bár itt sosem ért el olyan kiemelkedő sikereket, mint a D40/D80.

Mivel az eredetiek beszerzése igen nehézkes, a Spectrumos közösség kérésére Victor Trucco és Piotr Bugaj konstruálták újra.

A novoszibirszki tetriod szintén konstruált egy kisebb szériát egy Beta-128 klónból.

Velesoft szintén belekezdett egy projektbe, mely a Beta-128 kombinálása lett volna valós idejű órával, SD-kártya olvasóval, 512K SRAM-mal és ugyanennyi FlashROM-mal, mely a DivMMC rutinjait is tartalmazta volna.

Frissítve: 2016. augusztus


Beta Disk Interface (Beta-48)
IDS2001 clone
Gammadisk
Gammadisk clone
IDS2001 clone plus
Beta-128 Disk Interface
Beta-128 clone by Pavel Cejka
Beta-128 clone by Velesoft
Beta-128 Plus by Victor Trucco
Beta-128 clone by Piotr Bugaj


CDOS

G. Shell

A CDOS (Communication Data Operating System) a második, jóval kevésbé elterjedt operációs rendszer a volt Szovjetunió területén. Nevét a CDOS interfészről kapta, mely egy modem+diszk kombináció és amely 1989-ben jelent meg. A Spectrumok mellett az amerikai Timex 2048 klónnal is kompatibilis.

Az oprendszer első verziója a moszkvai Allegro cég terméke. Jó orosz szokás szerint Moszkva, Szentpétervár és Minszk környékén hamarosan megjelentek a feltört és feljavított verziók (például a KSA, Fantomassoft és az MPR gondozásában).

Az interfész multifunkciós darab. A modemen felül 800K-s 5,25-ös és 3,5-ös lemezeket használ, sőt egyes verzióikban 256K-s RAM-diszk is előfordulhat akárcsak a valós idejű óra. A beépített RAM-diszk híján a számítógép saját memóriáját is használhatja a rendszer. Némelyik változaton Centronics porttal is találkozhatunk.

Unod a kedvenc segédprogramjaid betöltögetését? Semmi vész, a CDOS 128K-s ROM diszkkel is rendelkezik, igazán gyorssá téve az elérést.

A képen a CDOS-ra készült G. Shell látható. Úgy látszik, az oroszok nemcsak a hardvert koppintják le előszeretettel, de a szoftverek esetében sem túl finnyásak...

A legtöbb felhasználó azonban csak a modem részt használta az interfészből, melyet azóta Hayes modemre cseréltek le a legtöbb hálózaton.

Az utolsó CDOS hálózat a szentpétervári SpbZXNet volt, mely 2002 végén szűnt meg. A moszkvai és minszki központok már előbb kimúltak.


D40/D80 (D40B/D80B)

D40 and 
D80 drives

A D40 és D80 diszk rendszereket a Didaktik gépekhez fejlesztették ki. A D40 360K-s 5,25-ös lemezeket használ, a D80 pedig 720K-s 3,5 collosakat. Ha nagyon akarjuk, a lemezeket akár 420, illetve 840K-ra is felformázhatjuk.

Ebből talán már kikövetkeztethető, hogy a cég a szabványos MS-DOS rendszert vette át, még az operációs rendszer neve is hasonló: MDOS. Ezek után már nem túl meglepő, hogy a rendszer az IBM PC-nél használatos szabvány floppy meghajtókat használja. A lemezmeghajtókat egy szalagkábel segítségével kapcsolhatjuk bármelyik 48K-s géphez, mely egy extra snapshot gombot is kapott.

A Didaktik Kompakt már rendelkezik egy beépített 3,5-ös D80 meghajtóval, ehhez még egy D40B vagy D80B csatlakoztatható (az elnevezés a b: meghajtóra utal, ezek külső táp nélküli típusok).

Egyéb esetekben is csak az egyik floppynak kell külső táppal rendelkeznie, a másik lehet a B típus is. A gyártó a Spectrumok és Didaktikok mellett a jugoszláv Deltával is tesztelte a kompatibilitást.


MB-01/MB-02/MB-02+/MB-HDD1-2-3/MB-03/MB-02+IDE/MB-04 Slovakia Czech Republic Germany Netherlands

Az interfész története egészen a 90-es évek elejére nyúlik vissza. Ekkor határozta el MDV (Robert Letko - Robo) és Busy (Slavomir Labsky) hogy ideje kifejleszteni egy floppy interfészt a ZX Spectrumhoz a jó öreg kazetta felváltására. Először csak egy DD-s egységet képzeltek el, majd felvetődött a HD-s egység ötlete is (mivel ilyen interfész még nem létezett akkoriban a mikrogépekhez).

Ehhez viszont már nem volt elég a Spectrum saját CPU-ja, ezért egy külön Z80-DMA áramkört kellett tervezni hozzá, amit a későbbiekben mintegy grafikus ko-processzort is kihasználtak ('a szegény ember Blitter-e'). Végül az MB-01 1992-ben létrejött 2x64K akkumlátorral támogatott SRAM-mal. Arról nincsenek információk, hogy összesen mennyi MB-01 született meg. Az elnevezés MDV és Busy neveinek kezdőbetűiből valamint a verziószámból (01) tevődött össze. Eredetileg AP-01 volt a neve.

A Palenicek fivérek (JSH - Oldrich és Omega - Jan) is kíváncsiak lettek az interfészre. Annyira lenyűgözte őket, hogy azonnal szerettek volna egyet. Busy MDV-hez küldte őket, aki egy továbbfejlesztett verziót adott nekik, az MB-02-t ('plusz' jel nélkül).

Ez az interfész két kisebb NYÁK-ból állt, egy kompakt, házi készítésű fekete dobozban kapott helyet, 128K SRAM volt benne két darab AA elemről táplálva. A kártya tartalmazott még memóriabővítő slot-ot (elméletben 4 megáig bővíthető), Kempston és printer portot, valamint egy NMI gombot. Egyébként a kézimunkával készült interfész teljesen kompatibilis volt a későbbi szériatermékkel a memória kezelést kivéve. De mivel a BIOS és a DOS elkülönült, ez nem jelent különösebb problémát. Két darab létezik, Busy és Omega tulajdonában vannak. A NYÁK-on feltüntettek szerint 1992-ben készült.

JSH a különböző rendezvények alkalmával népszerűsítette a terméket Csehországban illetve Németországban (például Samcom 94/95, Zlicon 96) majd elvitte a 8 Bit Company-hoz (ezek után JSH a további népszerűsítésben is tevékenyen részt vett).

Itt kissé gatyába rázták a fejlesztést, egy darab nagyméretű NYÁK-on oldották meg a megvalósítást, valamint egy gombakkumlátor táplálta a memóriát és most már az opciós valós idejű órát is. Így született meg a ZX Spectrum (és ezzel együtt a 8 bites mikrók) perifériájának akkori királya, az MB-02+ 1995-ben. 2001 december 16-ig összesen 70 darab talált gazdára az interfészből, melynek ára meglehetősen borsosra sikeredett végül. Professzionális kivitelben, de kézimunkával készültek ezek a termékek.

Most akkor következnek a részletes technikai paraméterek. A lemezek kapacitása 1.8 megabyte HD-s és 840K DD-s floppyk esetében. Az adatávitel sebessége 40-50K/sec illetve 25K/sec az előbbi floppy típusok tekintetében. 2K EPROM van az interfészben valamint egy háromcsatornás, kétirányú párhuzamos port is integrálásra került (i8255). Helyet kapott rajta Kepmston és Amiga kompatbilis egér csatlakozó is. Egyszerre két floppy kapcsolható hozzá, de egy speciális elosztó segítéségével ez akár négy is lehet. A gyári 128K SRAM RAMdisz-ként használható, 9-es meghajtóként (direkt elérésére nincsen lehetőség).

Az interfész legnagyobb előnye, hogy teljesen kompatibilis a kazettás rendszerrel. Így nem kell új loadert írni, elég csak átmásolni a fájlokat. Természetesen mivel cseh termékről van szó, a D80 rendszerrel is kompatibilis. Ez az ed80 nevű szoftver emulátor segítségével valósul meg.

Operációs rendszere a BS-DOS (Busy után), mely 256 könyvtár és 65.279 fájl használatát támogatja. A gépben fellelhető BS-ROM és BS-BIOS elnevezések eredetét ezek után már nem kell részletezni. A DOS verziószáma 3.08, a 4.00 sosem jelent meg. A házon elhelyezésre került egy reset és NMI gomb is.

A gyártó az eredeti Spectrumok mellett az ex-jugoszláv Deltá-val, valamint a Didaktik gépekkel is tesztelte. Annó még a németországi Sintech is forgalmazta a terméket.

Az MB-02+-t gyakran emlegetik a Multicolor és a Multitech Monochrome üzemmódok úttörőjeként.

Velesoft több részegységét is megvalósította az újkorban. A Z80-DMA áramkört, melynek leírása eredetileg a Your Spectrum magazin 1998/08-09. számában jelent meg, 2005-ben konstruálta újjá Data Gear néven. Nem csak a Spectrumhoz jó, de más Z80 alapú gépekhez is (Scorpion, SAM Coupe). A gyorsabb gépek esetében a DMA chipnek 4 helyett 6-8MHz órajelűnek kell lennie. 2005-ben és 2007-ben is legyártott egy-egy sorozatot.

Az MB-02 memory interfész 2008 terméke. Ez egy MB-02 RAM-diszk kompatibilis kütyü, mely összesen 1 mega gombelemmel megtámogatott RAM-or tartalmaz. Kétféle üzemmódban működhet: full 1 mega RAM avagy 512K RAM és 512K ROM. Bármilyen más interfésszel együttműködik, és DivIDE kompatibilis üzemmódja is van.

Az MB-02+ története során számos hardver és szoftver patch-et kapott a fejlesztőktől és természetesen a rajongóktól is.

Az egyik legjelentősebb a Poke Studio (Petr Petyovsky) által készített 'single chip 512K SRAM tuning'. Így már egy kényelmes félmegás, szupergyors háttértárunk is lehet (2006. január 05.).

A Flash Utility (I) és Flash Utility II Last Monster (Jan Kucera - LMN/8BC) újításai 2000-ből és 2008-ból. Az előbbi a standart 2K-s 2716 EPROM-ot 29C256 jelű 32K-sra cseréli, míg az utóbbi esetében ez a méret 64K vagy 128K is lehet (szintén 32K-s bankokra osztva). Ez esetben a 29C512 (64KB) vagy 29C010 (128KB) EPROM-okat kell felhasználni. Z00m (Branislav Bekes) az első metódust továbbfejlesztette, és közkinccsé tette MB-02+ modification–28C256 néven. Ez már 256K-s EEPROM-ot használ. Az égetés történhet LNM saját programjával, de z00m készített egy saját lassabbat is, ha esetleg kompatibilitási problémák lépnének fel. Egyébként a szerző által futtatott Hw.speccy.cz weblapon olvashatunk róla.

A következő hardver újítások MB-HDD(1), MB-HDD2 és MB-HDD3 is Last Monster IDE vezérlő kiegészítései. Ezek a PVL (Pavel Riha) és Tritolsoft (Lubomir Blaha) által fejlesztett belsős ZX-IDE interfészészen alapulnak. A verziószám növekedésével a NYÁK mérete egyre csökkent, a kompatibilitás pedig javult. Az egyes verziók dátumai: 2002. november 11., 2005. december 12. és 2008. május 18. A kártyák mérete úgy lett kialakítva, hogy kényelemesen beilleszthető legyen az MB-02+ házába. Ugyanakkor az MB-02+ nélkül is használható, sima Spectrummal.

A HDD-s bootoláshoz azonban sajnos floppy mindenképpen kellett, mely installálja winchestert. Ennek kiküszöbölésére fejlesztette ki az MB-Maniax csapat a FlashBOOT nevű upgrade-t (v1.: 2007. november 26.). Ahhoz, hogy ezt megvalósítsuk, előbb a Flash Utility I vagy II bővítést kell kiviteleznünk, mivel a gyári 2K-ba nemigen lehet mit belegyömöszölni. Ha ez megvan, indulhat az égetés, és egyben a legcélszerűbb beégetni az MB-02+ vezérléséhez használható más különböző segédprogramokat is.

Később több más verzió is létrejött a cseh és szlovák Spectrumosok közösségéből verbuválódott csapat keze alól. (FlashBoot v1,1: 2007. december 05., v1.2: 2007. december 08, v1.3 aka JHCon version: 2007. december 17., v4: 2009. augusztus 23.).

2002 januárjában röppent fel a hír, az utód, az MB-03(+) megszületéséről. A hírt a Speccy.cz portál egyik szerkesztője, Jan Werner tette közzé a comp.sys.sinclair hírcsoporton keresztül. A tervezett specifikációk között 512-2048K SRAM, 32K FlashROM, PS2 billentyűzet és egér csatlakozó, IDE interfész, valamint SD-kártya olvasó szerepeltek.

Tehát ez nagyjából megegyezett volna egy feltuningolt MB-02+-al. A fejlesztés költségeinek nagy részét az integrált áramköri egység vitte volna el. Ezért az ár 300 Euro lett volna (minimum 50 előrendelés esetén). A pletykák még General Sound hangkártya integrálásáról is szóltak... Azóta sincs hír az MB-03(+)-ról...

Viszont az MB-02+ legtöbb fejlesztését gyúrta egybe a németországi Ingo Truppel MB-02+IDE néven. Az interfész paraméterei sokban megegyeznek a tervezett MB-03(+)-al. Az interfész természetesen kompatiblis az eredetivel, hiszen annak áramkörén alapul. Viszont jóval kisebb annál, mivel Ingo egy négyrétegű NYÁK-on valósította meg.

Kempston és Centronics portok is beépítésre kerültek a valós idejű óra mellett. Alapban 512K RAM jár hozzá. A legfontosabb újítás természetesen a manapság már nélkülözhetetlen IDE interfész, mely a Compact Flash kártyákat is támogatja (Ingo elkészítette saját CF-IDE adapterét). Helyet kapott extraként a reset és NMI gomb valamint 2 LED, a power és az IDE működését jelző. Az összes MB-02+IDE ezekkel a bővítésekkel érkezik.

Hollandiából is érkezett hír az interfész továbbfejlesztéséről. Ben Versteeg gőzerővel dolgozott az MB-04 fejlesztésén. 512K RAM, Z80-DMA, IDE interfész, CF-IDE adapter, egér és billentyűzet csatlakozó mind-mind szerepelt a tervei között. A prototípus néhány funkciót leszámítva működött a 128K+2 és +2A gépekkel is. Ben a meglehetősen nagyméretű nyomatatott áramkör végeleges verzióját két részre osztotta volna: az első áramkörbe integrálta volna a Z80-DMA, az egér és billentyűzet vezérlőt. A többi komponens a második kártyán kapott volna helyet, mely egy szalagkábel segítségével kapcsolódik az elsőhöz. Amióta Ingo Truppel előrukkolt saját interfészével, a fejlesztés abbamaradt.

A hamarosan ismertetésre kerülő DivIDE egyik gyártója és forgalmazója, a cseh Noby (Noby Noblnoch) szintén tervbe vette az MB-02+ újbóli gyártását. Mivel azonban az összeszerelés kétszer annyi időt vesz igénybe, mint egy DivIDE összeállítása, Noby végül leállt az MB-02+ feltámasztásának ötletével. Újkori ára egyébként 120-150 Euro lett volna.


MB-01
MB-02
MB-02+
Data Gear 2007
MB-02 memory
MB-HDD 2.0
MB-02+IDE
MB-04 prototype

SMUC

SMUC v2 rev 
A

A Scorpion cég megoldása a ZX Spectrum és a merevlemez házasítására a SMUC (Scorpion and MOA Universal Controller) nevű IDE-vezérlő volt. A nevében szereplő MOA Andrew Moára utal, aki a fejlesztésben segédkezett a Scorpionnak.

A kártyához két winchester csatlakoztatható, csakúgy, mint ősi PC-s elődeihez. Használatához a TR-DOS lemezeket kell egy az egyben rámásolni a winchesterekre. Így egyszerre maximum 4 darab "virtuális" Beta-128 meghajtót kapunk - a:, b:, c: és d: lemezek (nagyjából úgy működnek, mint egy szoftveres ZX-emulátor esetében). A SMUC TR-DOS, IS-DOS és CP/M operációs rendszerekkel egyaránt kompatibilis.

A kártyán található 2K-s NVRAM-ban van hely a tuningbeállításoknak és a HDD-k adatai is itt tárolódnak. A SMUC-hoz könnyen illeszthető valós idejű óra, csak be kell pattintanunk a Dalllas DS1287 chipet az előre kialakított foglalatba. Több, PC-kompatibilis periféria is csatlakoztatható a kártyához, mint például Hayes-modem.

Mivel a Scorpion készletei kifogytak, ezért a zx.pk.ru közösség elhatározta egy hasonló univerzális vezérlő megalkotását, mely visszafelé kompatibilis az eredetivel (SMUC v1.3). Új nevet is kapott, ami rövidítve a régi maradt: Spectrum Multi Unit Controller v2.0 rev A.

Ezzel már nemcsak winchestert, de CD/DVD-t, CF-kártyákat (adapter segítségével) is kapcsolhatunk a géphez.

A következő gépekkel kompatibilis: KAY-1024, Scorpion, Pentagon 1024, ZXM-Phoenix.

Megrendelhető a Witchcract Creative Group-tól.

Frissítve: 2010. január 16.


NemoIDE Controller

NemoIDE 
Controller by Perspective Group

A merevlemez és a CD-ROM vezérlésére a Nemo is kidolgozta saját IDE interfészét még 1998-ban. Eredetileg természetesen a KAY klónokhoz készült, de az áramkör egyszerűsége miatt hamar 'utángyártották' a Pentagon, Scorpion, Profi stb. gépekhez is.

Az eredetileg meglehetősen bugos tervezést többen is továbbfejlesztették és a NedoPC is előállt a saját verziójával, melyet egészen 2006-ig gyártottak.

A Perspective Group-on keresztül is megrendelhető egy 2005-ös javított verzió.

A Witchcract Creative Group is előállt saját változatával, melyet a KAY és a Scorpion mellett már a Pentagon 1204SL és a ZXM-Phoenix gépekhez is ajánlanak.

Nem egy nagy mennyiségben előállított termékről van szó, de megrendelésre biztosan szállítanak. A fotókon látszik, hogy ennek is többféle verziója létezik. A kártya nem csak készre szerelve, hanem külön NYÁK-ként is kapható.

Operációs rendszere az iS-DOS. Ezen kívül Mr. Gluk is készített egy feltört TR-DOS 5.30 verziót, mely a DNA OS-sal karöltve támogatja az IDE eszközöket.

Frissítve: 2010. Február 13.


DivIDE valamint klónjai, továbbfejlesztései Serbia Czech Republic Slovakia Germany Poland Great Britain Netherlands Italy Brazil Russia Portugal

A DivIDE interfész nevéből kikövetkeztethetően egy IDE interfész, mely a Cseh Köztársaságból származik. Ez eddig az egyetlen eszköz, mely a 'újkorban' mintegy nemzetközi szabvánnyá vált. Mielőtt megismerkednénk az interfésszel, ismerjük meg annak előtörténetét is.

A ZX-IDE interfész PVL és Tritolsoft közös fejlesztése 1999-ből. Ez egy belsős változat, mely az MB-02+-ba került MB-HDD első verziója is egyben.

A készítőkhöz Matsoft (Matej Kryndler) hozta el a Net-ről letöltött szerb Pera Putnik-féle interfész kapcsolási rajzát. Ezzel az volt a legfőbb probléma, hogy mivel az IDE HDD 16 bites, a Speccy 8 bites, ezért a merevlemez kapacitása automatikusan lefeleződik. Ezért az egyetlen I/O portot hat darab váltotta fel. Így egy speciális backup módszerrel sikerült kiaknázni a teljes kapacitást. Az interfész két IDE eszközt (master és slave) tud egyszerre kezelni. Az MB-02+-al való kompatibilitást dR0n (Jiri Sleka) oldotta meg. HDD_patch nevű segédprogramjával 2 megás virtuális lemezeket használhatunk. A program későbbi verziói már támogatják az LBA és DMA üzemmódot is.

A következő lépcsőfok az ZX-IDE interfész külsős verziójának prototípusa, melyet sosem bocsátották közkézre. Ennek megvalósításába már Busy is besegített, az írás-olvasás műveleteit optimalizálta. 64K EPROM, 128K aksis SRAM valamint egy NMI gomb jelenti a további újdonságokat.

2002 februárjában jelent meg a drótozott divIDE 42r2 prototípus Zilogtól (Zilogator, Pavel Cimbal, xcimbal). Ez a ZX-IDE interfészen alapult, de visszatért a Pera Putnik-féle kezdetlegesebb író-olvasó műveletekhez. 8K ROM és 32K RAM memóriája volt.

Az első publikus verzió a DivIDE 57 volt, ezt többségében még a cseh kollégák kaphatták meg 2002 augusztusától. Érdekességként lehet megemlíteni, hogy ezt Cimbal 'élesben' készítette, azaz a tervek alapján megcsinálta az elsőt – és láss csodát, működött.

Ezt követte a DivIDE 57b, melyen előnyösebb helyre került az IDE csatlakozó és az NMI gomb (aka 'facelift').

A legelterjedtebb verzió, a DivIDE 57c alaplapja ugyanaz, csupán a jumperek feliratozása különbözik. Némi elektronikai változás is jellemzi. A Divide.cz webshopban is megrendelhető a komplett cuccos, melyet Factor6 (Alan Petrik), Noby (Noby Nobloch) és Baze (Milos Bazelides) közösen futtat. Kétféle minőségben is rendelkezésre áll: az egyik a normál, a másik a precíziós chip foglalatos. Ez utóbbi kék színű LED-et kapott. Akik ódzodnak az ex-szocialista országokból való rendeléstől, a németországi Sintechtől is megrendelhetik.

Az egyes szériákból 20-20 darab készült.

A DivIDE hiányosságainak kiküszöbölésére a nagy barkácsoló hírében álló Jarek Adamski és Jurek Dudek megalkotta a DiwIDE interfészt.

Bár a kártya eredeti fejlesztőit felháborította Jarek önfejű fejlesztése, abban egyetértettek, hogy a DivIDE-t mindenképpen tovább kellett fejleszteni. Elsősorban a fejlettebb operációs rendszerek tárolására alkalmas memória nagyságát volt szükséges megnövelni.

A DiwIDE v212 volt az első publikus tesztverzió. Ez 32K EPROM-ot, 128 vagy 512K akkumulátoros SRAM-ot tartalmazott. A CF csatlakozó még csak opcióként létezett rajta, de a Sinclair átmenő élcsatlakozót már integrálta Jarek. Ráadásként kapott egy reset gombot is. Jarek a típust kifejezetten tesztelési célokra fejlesztette, hogy kipróbálhassa a ROM és RAM upgrade-ket.

A DiwIDE v317 vagy másnéven DivIDE Plus már a végleges változat. 512K ROM és 512K RAM kapott helyet a kártyán és DivIDE valamint MB-02+ kompatibilis üzemmódja is van. Alapban tartalmazza a Compact Flash kártya csatlakozót. A kártya gyári kiszerelésben hat darab operációs rendszert tartalmaz: a gyári FATware, a ResiDOS, a +DivIDE, a DEFMIR, az MDOS3 és TBIOS. A későbbiekben várható a CP/M és ZXVGS támogatása is. Minimum két algenerációja létezik: a zöld és a piros színű NYÁK-os.

Az interfészt a már említett DivIDE Plus néven az angol RWAP Software is formalmazza.

Velesoft upgrade-je, a DivIDE 512 nevéből sejthetően 512K SRAM-ot valamint 128K ROM-ot kapott. SD kártyákat fogad alapban (IDE/SD adapater segítségével). Ráadásul az egész szépen becsomagolásra került egy takaros műanyag dobozba.

Kétféle üzemmódja van: DivIDE kompatibilis valamint egy saját 'allram' üzemmód, mely az R"GAL tuninghoz hasonló. A RAM írásvédetté is tehető.

A megvalósításhoz az egyik 28 lábú foglalat helyére egy 32 lábút kell beműteni - de ez az igazán elszántakat nem fogja eltántorítani.

A megvalósításban Noby (ci5) is besegített. A közzététel dátuma: 2008. július 09.

A DivMMC egy nyitott szabvány. Ezt az olasz Mario Prato fejlesztette ki, akit a Chrome klónnál ismerhettünk meg. Ismertetői a dupla SD-kártya csatlakozó, NMI és opcionálisan egy reset gomb, valamint a 128K Flash ROM, mely könnyen bővíthető 512K-ra. 2013-ban látta meg a napvilágot. A neve a DivIDE és a ZXMMC+ összefűzéséből származik, utalva arra, hogy mindkettővel kompatibilis.

A holland Ben Versteeg is gyártott DivIDE 57c-t. Jelenlegi fejlesztése a DivMMC EnJoy! (2014) interfész. Ez Prato munkájának továbbfejlesztése egy Kempston kompatibilis joystick csatlakozóval. Egy darab SD-kártya olvasója van. A Flash ROM helyett 128K RAM-ot kapott, mely szintén könnyen bővíthető 512K-ra.

A lengyel Piotr Bugaj (Zaxon) kártyái is ezen alapulnak. Az első a sima DivMMC nevet kapta. MicroSD, 8K ROM, 512K RAM, NMI és reset a főbb jellemzői. A hiányzó Kempston portot egy mini-bővítőkártyával vagy az átmenő portra illesztett Kempston joy interfésszel pótolhatjuk. A PicoDivSD ennek minimalista verziója, bővítőport, élcsatlakozó és reset nélkül. Előnyös a 128K utáni Spectrumok esetében, hiszen azokon gyárilag van joy port és reset gomb. A következő verzió DivSD Nano, mely egy kissé nagyobb lett a pico-nál, így könnyeb lecsatlakoztatni a 128K-s Spectrumokról. Visszakerült a reset is.

A lengyel Lotharek szintén kínált DivIDE 57c klónokat. Az első széria 2009-ből piros színű, a második a lilás árnyalatú 2010-es 57c klón. Saját fejlesztése a DivIDE 2k11 (DivIDE 57c2?). Ez teljesen kompatibilis az 57c-vel, de a CPLD miatt a további (firmware) bővítés lehetséges. Az újabb tervezésnek köszönhetően kompaktabb is a fekete színű kártya. A DivIDE 2k14 (másnéven DivIDE 57c3) szintén CPLD alapú és az elődtől egy joystick csatlakozó különbözteti meg. Ezt mi állíthatjuk kedvünk szerint Kempston, avagy Sinclair módra. Van benne hely 4 darab flashelhető firmware-nek is, valamint a fogyasztást is sikerült csökkenteni az SMD komponensek által.

Ewgeny7 a DivIDe 57c-ből kiindulva kifejlesztette az orosz gépekkel kompatibilis MultiIDE nevű verziót. Ez már ZX-Bus csatlakozós. A legfontosabb újítás a Flash tároló, melyben egyszerre 8 operációs rendszer kaphat helyet. Közülük jumperjel lehet választani. Aki szeretne belőle rendelni, zst honlapján keresztül megteheti, a tőle szokásos kék színű kártyát kapja majd.

A DivIDE 57d széria 2012-ből cseh-brazil kooprodukció eredménye. Victor Trucco egy barátja (Alexandre Colella) TK klónját küldték át Velesoftnak, hogy derítse ki az inkompatibilitás okát. Mindössze két helyen kellett változtatni interfészen. A 4-es csatlakozót (Sound in) csak hatástalanítani, azaz átvágni kell. A 16-os számút (Mreq) felemelni és egy ellenállást közbeiktatni. Rui Picanco azzal egészítette ki a moddingot, hogy célszerű egy jumperrel ki-bekapcsolhatóvá tenni a 4-es pint, mivel az a ROM1OE szignált használja a 128K+2 utáni Spectrumoknál.

Így az eredeti, 57c moddingja után három szériát készítettek, melyekben jumperrel lehet állítani a TK kompatibilis üzemmódot. Több alverziója létezik: 57d kék a brazil felhasználók részére, 57d2, zöld a cseh kollégáknak, és a lila 57d3 a World of Spectrum fórum tagjainak. További fejlesztések: szignál erősítő, valamint ZX és IDE reset gomb. A HDD tápcsatlakozóját az IDE adapterek tápcsatlakozóját váltotta fel.

Később Velesoft továbbfejlesztette ezeket is, 57d4 néven. Ez jobb szignál erősítőt kapott. Az 57d3-hoz pedig van már egy külön joystick illesztő NYÁK is.

2014 nyarának termése az RTC module for DivIDE újfent Velesofttól. Az 57b, c, d1, d2 és d3 kártyákkal kompatibilis. Az RTC72421A vagy RTC72421B chipnek köszönhetően az ESXDOS alatt a fájlok időattribútumát kezeli FAT16 és 32 rendszer alatt. Persze ehhez kell egy CR1620 gombelem is. Tartalmaz egy dupla kimenetű multifunkciós Kempston joystick portot is, melyre a Commodore 64 és Amiga egere, valamint a Sega 8 és 16 bites konzoljainak kontrollere is köthető. Emellett kétirányú soros kommunikációs portként is használható. Lehetőség van az eredeti 8K-s EEPROM, valamint 4 darab különböző oprendszer használatára is. Ezek közül jumperrel választhatunk az összesen 32K-s AT28C256 EEPROM-ból. Installálásához az M-GAL és az eredeti EEPROM chipek helyére kell bepattintani a NYÁK-ot, majd ennek foglalatába visszarakni a chipeket.

A DivIDE az összes ATA eszközzel kompatibilis, HDD, CD/DVD és CF kártyákkal is együttműködik (ez utóbbi opció egyébként a legnépszerűbb a felhasználók körében).

Az adatátviteli sebesség 218K/sec és az ATA eszközök teljes kapacitása kihasználható. Az összes Spectrum-variánssal valamint a klónokkal is kompatibilis.

Lássuk a DivIDE operációs rendszereit. A FATware Baze fejlesztése. Nyolc darab FAT16 partíciót támogat a hosszú fájlnevek használatával. TAP, SNA, Z80 valamint normál és interlace SCR fájlokat kezel. A PC-n a Compact Flash kártyára átmásolt fájlokat egy az egyben beolvassa a DivIDE-be dugva. Írni sajnos nem tud, ez a feature tervben volt, de úgy látszik félbemaradt. A legutolsó hivatalos verzió a v0.14 2011-ből. Ennek több patchja is létezik, Velesoft és (Micky) Michal Tarasiejski készítette őket a szerző tudomásával.

Az ESXDOS a Papaya Dezign firmware-je. LaesQ L.A.Esq, azaz Neil Laws (Nagy-Britannia) és Phoenix (Portguália) munkája. Teljeskörű FAT 16/32 támogatással rendelkezik, kibővített partíciók és hosszú fájlnevek, 64K-s clusterek használata nélkül (tervben vannak). A DivIDE esetében HDD/CDROM/ZIP/LS120 támogatás, a DivMMC-nél MC/SD/SDHC eszközök használata lehetséges. Ezeket driverek segítségével éri el. TR-DOS, +3DOS és kazettás egység emulációval rendelkezik. Az utolsó hivatalos verzió az ESXDOS 0.8.5. Velesofton kívül UB880D készített hozzá patcheket és kiegészítéseket

A DEMFIR (DTP's Emulator Files Runner) a CD-ROM-ok ISO 9660 fájlrendszerét használja a hosszú fájlnevekkel. Az igazi lemezek mellett ezek ISO képfájljaival is elboldogul. Az IDE eszközöket automatikusan detektálja, majd a CD-ROM-ról automatikusan bootol. Egyéb IDE eszköz esetében, ha a médium elején van az ISO fájl, azt is automatikusan betölti, egyébként manuális keresést kell indítani. TAP, TZX, SNA, Z80, MFC, SCR és POK kiterjesztésű fájlokat támogat, értelemszerűen csak olvasni képes, írni nem. A legutolsó verzió a d0.7b, mely a JHcon 2006 partyn jelent meg. Menet közben Velesoft és Zilog is módosítottak rajta. A projekt felelősei: Michal Jurica (Mike/ZT, mikezt), Tritol és UB880D.

Utóbbi két operációs rendszerhez jelent meg z00m DISO lemez image fájlja (segédprogramok?). Az ESXDOS azonban csak egy szűkített verzió.

Az ex-Didaktik tulajdonosok miatt született meg az MDOS3. Ez virtuális D40/D80 lemezeket használ, összesen 4 darabot tud kezelni. A CI5 the amateurs csapat fejlesztése, ezzel egyúttal bevezetésre került az MD3 fájlkiterjesztés is (virtuális lemezek). A kazettás egységet is képes emulálni. Kóder: Sweet és MTs, angol nyelvű dokumentum fordítás: Jakub Chalupnik, Logout valamint mikezt. Utolsó verziója 2010-es. Létezik továbbá egy MDOS3 Tool programcsomag, ezt Dizzy készítette 2005 és 2007 között. Ennek folytatása az MDOS TOOLS - Project 2 és Project 3, mely Mts munkája 2010-től.

Az MDOS 2.1 a Didaktik Kompaktokhoz készült ROM modding, ugyanazt az MD3 kiterjesztést használja. MTs készítette el.

A +DivIDE a DISCiPLE és +D diszk interfészekben megtalálható GDOS/G+DOS operációs rendszerek adaptációja, a holland Rudy Biesma munkája 2005-ből. Minden programmal kompatibilis, melyek nem használják direktben a GDOS/G+DOS ROM hívásait. 1600 szektor méretű lemezeket használ az IDE eszközökön LBA módban (800kB - 2 oldal, 80 track, 10 szektor és 512 byte trackenként). Sajnos az optikai meghajtókat nem támogatja. Ugyanez a helyzet a 128K móddal is, viszont a 128K-s gépek 48K-s üzemmódjával kompatibilis.

Scott-Falk Hühn kiadott egy +divide Manager nevű Windows alapú programot, mellyel kényelmesen, grafikus felületen keresztül manipulálhatjuk a virtuális lemezeket.

A BS-DOS 3.09 a Busy által elkészített, MB-02+ operációs rendszereként megismert BS-DOS 3.08 frissítése. Virtuális 2 megás floppy lemezeket használ, melyből maximálisan 255 darab elérhető (MBD fájlok). A régi floppy BIOS egy IDE BIOS-sal került frissítésre. Több verziója is született, utóbbiak bugfixeltek és támogatják az NMI funkciót is (2009. augusztus). Busy neve mellet Dusky-t érdemes megemlíteni, ugyanis ő kódolta az IDE BIOS-t. Z00m pedig a telepítőt készítette el. Csak az R”GAL moddingolt, régi DivIDE interfészekkel kompatibilis, viszont támogatja az allram üzemmódot is.

Két új BIOS is napvilágot látott. A TBIOS gyakorlatilag egy hardver tesztelő csomag, hasznos azoknak akik szeretnek barkácsolni és például maguknak építették meg az interfészt. A forráskódok is elérhetőek, abból a célból, hogy a fejlesztők megérthessék, hogyan kezeli az ATA interfészt, a shadow ROM-ot stb. Az utolsó verzió a v1.4 2003-ból és Zilog munkája.

A 2011-es Velesoft BIOS egy új BIOS az interfészekhez. Ha letöltöttük a megfelelő fájlt, újra kell égetni az interfész EEPROM-ját. 2 megabyte-os virtuális memóriát kezel futtatható boot menüvel. Ebbe már relatíve sok minden belefér. A DivIDE Plus verzióval is kompatibilis.

A Goldfinch (Gasware) egy félbeszakadt projekt Gasman-tól (Matt Westcott). 2008 szeptemberében volt utoljára frissítve. A készlet egy .scr képnézegető, író valamint .tap olvasó és író. A FAT16 eléréshez Garry Lancaster FATfs rendszerét használja a ResiDOS-ból. Az alacsony szintű DivIDE rutionk pedig a Fatware-ből származnak. A rendszer Paul van der Laan Clairsys betűtípusát használja, mely az eredeti módosítása néhány fejlesztéssel. A mérete csupán 6 kilobyte, fele kód, fele üres és puffer, tehát elméletileg még firmware is lehetett volna belőle.

Garry Lancaster ResiDOS operációs rendszere szintén támogatja a DivIDE+-t valamint Velesoft DivIDE 512 kártyáját.

Ugyancsak Velesoft kezdett bele a rendkívül szellemes elnevezésű TRD-OS operációs rendszer megírásába, ami végül abbamaradt. Részt vett ebben a 2008-as fejlesztésben még Hood (Milan Stava) is.

Amit tudni lehet róla, hogy az MB-02+ BS-DOS és a Profi klón operációs rendszerein alapul, és négy darab virtuális lemezt képes kezelni egészen 1 megáig. A forráskódok még megvannak...

Frissítve: 2016. október


ZX-IDE internal
ZX-IDE external
DivIDE 57c
DivIDE Plus
DivMMC (by Prato)
DivMMC EnJoy!
DivMMC (by Zaxon)
PicoDivSD
DivIDE 2k14
TK compatible modding of DivIDE 57c v1
TK compatible modding of DivIDE 57c v2
DivIDE 57d
DivIDE 57d2
DivIDE 57d3
Joystick module for DivIDE 57d3
RTC module for DivIDE 57x

Megadrive 128, 256

Russian Federation

Megadrive 
256 v1.0

Tnt23 (Tim Tashpulatov) SD kártya floppy emulátora a Megadrive 256 nevet kapta. Az Amigások még Amiga Floppy Emulátor néven is ismerhetik. Ez azonban csak részben fedi a valóságot, ugyanis ZX/TR-DODS, Atari ST és MSX lemezekkel is kompatibilis.

A prototípust (.....) követte a sárgás alaplapú Megadrive 128 (.....). Majd a zöld színű Megadrive 256 v1.0 és v1.1 következett.

Az emulátor kártya kellemes zöld, fehér vagy sárga LCD kijelzőt kaphat és a hangokat is szimulálja egy mini piezo hangszóró. A 'fedélzeti memóriát' egy antik 4 vagy 8 megás SIMM modul képviseli, ide töltődnek be az SD kártyáról a floppy image fájlok.

Ez egyébként 15-20 másodpercet vesz igénybe, a tömörített (pl. Atari ST) fájlformátumoknál ehhez még hozzájön a kicsomagolás ideje is. A TR-DOS lemezek esetén ez az idő 16 másodperc. Az alfanumerikus kijelző menüjében 5 darab gombbal navigálhatunk.

A háttértárolókra rátérve: az SD kártyák támogatják a FAT32 fájlrendszert, tnt23 2GB-os darabokkal tesztelte eddig (a hosszú fájlnevek és alkönyvtárak is támogatva vannak).

Az IDE vezérlő 'hivatalosan nem támogatott'. Bár a konstruktőr próbálta régi CF kártyákkal és HDD-kel, ami működött, úgy gondolta nem fókuszál az IDE funkciókra (ezért nem is mindegyik kártyán található meg az IDE csatlakozó).

Weblink:
HIÁNYZIK!!!!!!!!!!!
Galéria:
Megadrive 128
Megadrive 256

HcX Floppy Emulator

France Poland

USB HxC Floppy Emulator

A HxC Floppy Emulátor ötlete 2006 elején bukkant fel. Jean-Francois Del Nero (jfdn, Jeff, HxC, HxC2001) Amiga és Atari St hívő lévén szerette volna használni régi gépeit a nyűgös floppyk nélkül. Ekkor született meg a HxC első prototípusa, mely párhuzamos porton keresztül kapcsolódott a PC-hez, melyen a floppy image fájlok tárolódnak. A 'vonal másik végén' az Atari illetve Amiga 34 tűs floppy csatlakozózója volt, köztük pedig a konvertálást végző TTL alapú emulátor kártya.

2006. december 08-án látta meg a napvilágot a továbbfejlesztett verzió, mely az Altera 128SLC84-15 CPLD köré épült és a párhuzamos csatlakozót USB 1.1 váltotta fel. Innen ered az elnevezés is: USB HxC Floppy Emulátor. A NYÁK kétféle verzióban elérhető: a Rev B házilag elkészíthető, egyrétegű kártya, valamint a Rev C, mely egy professzionális kivitelű, kétrétegű kivitel.

A klasszikus mikrók között használható a ZX Spectrum+3/+2A/B gépekkel is. Ismeri a .DSK, valamint az extended .DSK formátumot is (írásvédett, speciális lemezkép). A legjobb az egészben az, hogy az orosz .TRD és .SCL fájlokat is támogatja, így egy hagyományos mikrón futtathatjuk az orosz programokat.

2007. április 05-én született meg az FGPA alapú SDCard HxC Floppy Emulátor prototípusa.

Majd 2007. december 22-én a PIC18F MCU köré épített, alfanumerikus kijelzővel ellátott SDCard HxC Floppy Emulátor egység, mely Jean utolsó fejlesztése. Ez az SD kártyákat 2GB-ig támogatja, az SDHC kártyákat 32Gb-ig körülbelül 500K/sec adatátviteli sebesség mellett.

A FAT32 használatával a hosszú fájlnevek és alkönyvtárak használata szintén megoldott. A támogatott lemezformátumok megegyeznek az USB-s elődnél megismerttel.

Ennek az interfésznek a professzionalizált változatát gyártja a lengyel Lotharek 2010 március 13-tól, aki a tőle megszokott, piros színű NYÁK-on készíti a levehető kijelzős 3 LED-es, 3 gombos (előre, vissza, eject) hangszóróval készített verzióját. Egyébként az USB-s verziót is meg lehet tőle rendelni, és ezt több (független) gyártó is forgalmazza már.

Weblink: HIÁNYZIK!!!!! Galéria:
USB HxC
SDCard HxC
USB HxC by Lotharek
SDCard HxC by Lotharek


ZXMMC, ZXMMC+ Italy

A ZXMMC interfész a ZX-Badaloc klón fejlesztése közben született meg, atyja tehát ugyanaz az Alessandro Poppi, akit ott megismertünk. Ez egy SD/MMC-kártya interfész, mely a Z80 slotba helyezhető. Eredendően az Amstrad gyártású Spectrumokba lett tervezve. Elvileg minden Spectrummal kompatibilis, de a behelyezésnek fizikai korlátai vannak. Sőt, bármely Z80-alapú géppel kompatibilis.

Az adatátviteli sebesség a DivIDE-hez hasonlóan 218KB/sec a hardver és szoftver korlátok miatt. Két memóriakártyát támogat, az alaptípusra azonban csak egy darab foglalat került felforrasztásra.

Az alapverzió a XC9536XL Xilinx CPLD-re épül. A fullos a XC9572XL-re, és Kempston joystick, valamint RS-232 portot is tartalmaz. Ez utóbbi egyébként az alapmodellhez is illeszthető külön áramkörként SerialSucker néven.

Továbbfejlesztése, a szintén Xilinx XC9572XL alapú ZXMMC+ mindezeken felül hálózati funkciókkal is rendelkezik, mely Interface I kompatibilis, akárcsak az RS-232 rész. 512K elemmel megtámogatott RAM-ot, ugyanennyi FlashROM-ot kapott.

Ez már kompatibilis az összes Spectrummal, hiszen az élcsatlakozóra kell kötni és maga is tartalmaz egy ilyen átmenő portot. NMI és reset gombok is helyet kaptak rajta a dupla kártyafoglalat mellett.

Pino Giaquinto egy USB adapter kártyát is tervezett az RS-232 port kiváltására. Hasznos lehet manapság, hiszen az új PC-ken általában nincsen soros kapu. A mini-áramkört a soros port helyére kell dugni a kártyán, teljesen belesimul abba. Mindössze két darab IC-t tartalmaz, melyek működését két LED jelzi. A továbbfejlesztett, Issue 1a kiadáson csupán az alkatrészek elhelyezése változott.

Mindkét esetben használható a ResiDOS, mint operációs rendszer. A ZXMMC esetében a ZX-Badaloc részére készített verziót kell használni. A plusszosnál külön változat áll rendelkezésre.


ZXMMC
SerialSucker
ZXMMC+
USB Interface for ZXMMC+



ZX Dandanator! Mini Spain

A ZX Dandanator! Mini egy 512K-s EEPROM cartridge, a spanyol Daniel Leon, Dandare alkotása. Célja egy olyan periféria létrehozása volt, mely elősegíti a konzol-szerű játékfejlesztést. Emellett természetesen támogatja a 48K és 128K tömörített és tömörítetlen .Z80, .SNA és 48K .TAP fájlok valamint az alternatív (például teszt) ROM-ok használatát is.

További funkciói a poke/trainer .POK fájlokkal, program tömörítés, képernyő megállítás és RAMJet 3 emuláció. A kártyára a Spectrum EAR csatlakozóján, a soros porton avagy DivIDE-szerű kártyáról lehet programokat betölteni.

Főbb jellemzői az 512K memória, mely lehetővé teszi az utántöltős programok használatát, konzollá varázsolva a Spectrumot. A 2.0-ás verziótól kezdődően Kempston joystick portot is tartalmaz. A teljes ZX Spectrum szériával kompatibilis, ezen felül a Harlequin, a Timex Sinclair 2048/2068 , a TK90/95, az Inves Spectrum és a Just Speccy 128-vel is, ez utóbbi esetében a belső DivSD-t kikapcsolva.

Tartalmaz átmenő élcsatlakozót, más eszközökkel is kiválóan együttműködik. Egyrészt lehúzás nélkül is lehet deaktiválni, másrészt maga is automatikusan lekapcsol, ha egy periféria a ROM címét használja.

A kártya képességeit a Sword of Ianna című játékprogram demonstrálja.

A projekt 2016 márciusában kezdődött a spanyol Speccy közösség összefogásával. Májusban készült el, és a következő hónapban már postázásra kész állapotba került a kártya, alkatrész, dobozolás kombó első verziója. Még egy hónap múlva már a második verzió látott napvilágot.

Az összes dokumentáció public domain, tehát bárki szabadon megépítheti, de lehet a szerző honlapján keresztül is rendelni – természetesen ilyenkor az átfutási idővel is számolni kell.

Frissítve: 2017. január


ZX Dandanator! Mini v1.0
ZX Dandanator! Mini v2.0



Interface 1bis South Africa

Dan Antohi 1994 óta fejleszti Interface 1 bis perifériáját Dél-Afrikából mely így már a Version 4b változatnál tart. Ez az eredeti Interface 1-el (visszafelé) kompatibilis a Microdrive parancsok szintjén. Az RS-232 és ZX-Net nem került teljes megvalósításra, mert meglehetősen korlátozottak a lehetőségeik és értelmüket veszették az elmúlt évek alatt.

Az 'M' meghajtó egy maximum 128GB kapacitású SD kártya lehet 32 megás partíciókra osztva. Egy PC-hez kapcsolódva az USB-porton keresztül a 'V' meghajtóként érhetjük el annak megosztott meghajtóját. Itt a maximális méret már nincsen limitálva. Így tudjuk kezelni a .TAP, .Z80 és .SCR fájlokat.

A kártyán látszik a közel 2 évtizedes fejlesztés. Főbb jellemzői a vertikális kialakítás, a CPLD alapú kétrétegű NYÁK, és a rendkívül robusztus, túlépített kivitel.

Van még rajta Kempston Joystick port és PS/2 egér csatlakozó. Ez utóbbi Kempston Mosue vagy Joystick kompatibilis lehet.

Az interfész legelső verziója (Version 1a) még 1994-ben látott napvilágot. Ez egy bővíthető kártya volt, négy teljes mértékben pufferelt bővítőhellyel.

A kütyü egy Atari GameSelex dobozban kapott helyet, az interfész maga pedig egy Apple II prototípus kártyán került megvalósításra. A memória 32, 128 vagy 512K-s SRAM chip volt, melyet maximum 3 darab 128K-s RAMdriveként érhetünk el.

Csatlakozói a Centronics és a Kempston joystick voltak. Az oprendszer egy shadow ROMban van. Ez emulálja az eredeti Interface 1-et (természetesen az előbb említett ZX-Net és RS232 kivételével) valamint tartalmaz egy 32/64 oszlopos printer drivert is.

A Version 1b négy év múlva jelent meg. A PIO üzemmódú IDE vezérlő egy külön ISA XT prototípus kártyán volt. Innentől datálódik a virtuális, 32 megás Microdrive támogatás. A kliens-szerver kapcsolat is itt valósult meg először, ekkor természesen még a párhuzamos csatolón keresztül kapcsolódhattunk a 'V' meghajtóhoz.

2002-ben egy 36 makrocellás CPLD-be sűrítve megjelent egy IDE vezérlő a Z80 alapú gépekhez - ez a további fejlesztések egy köztes lépcsője volt.

2004-ben, a Version 2a-ban már egy 72 makrocellás CPLD-be sűrítették be az egész interfészt, mely így már belefért egy Multicomp MB3 dobozba, miközben megőrizte az összes eddigi funkcióját.

A 2005 és 2008 közötti időszak (Version 2b-2e) a memória kiosztásának optimalizálásával telt (Shadow ROM, memóriaterület és puffer).

A 2009-es éveben a Version 2f esetében összesen öt darab input és output vonal került a földelés vezetékek helyére. Innentől fogva tehát már streaming párhuzamos portról beszélhetünk, ahol 8 input és output, valamint 4 kontroll port elősegítővel valósul meg a kommunikáció.

Ugyancsak 2009-ben látott napvilágot a Parallel Port peripheral nevű kiegészítés. Ez egy MCU-alapú eszköz, melyet a párhuzamos portra kell csatlakoztatni és RS-232, USB 2.0 valamint a 12 MHz-es SPI port támogatást tartalmazza. Egyidejűleg elkészült az eszközhöz való driver is.

Újabb 1 év elteltével az SD kártya támogatása is megvalósult a fenti interfész SPI portján keresztül. Egyúttal az SD és HDD fájlrendszerének fejlesztésére is sor került.

Szintén ugyanebben az évben egy újabb modul látott napvilágot, mely a System Bus peripheral elnevezést kapta. Nevéhez hűen direktben a rendszer buszhoz csatlakozik. Ez is MCU-alapokon nyugszik, és az SD-kártya, USB, Kempstonb Joystick és Kempston Mouse (PS/2) csatlakozókat támogatja.

A Version 2g-i szintén ennek az évnek a termései, a fenti modul továbbfejlesztése kötődik hozzájuk.

A következő verzióugrás a Version 3a 2011-es darab. Ekkor az interfész és a winchester egy Dk'tronics házba került integrálásra. A párhuzamos port száműzve lett. Egyúttal korszerű, USB és micro-SD kártya csatoló felület került inplementálásra. Mindeközben természetesen a kártya mérete is kompaktabb lett, és a döglött Spectrumból kioperált áramellátás helyett is külső tápforrást kapott. A

2012-es évben a kisszériás sorozatgyártást előkészítendő az IDE portnak is búcsút mondhattunk a Version 4a esetében. Így a kártya vezérlése már belefért egy 36 makrocellás CPLD-be.

Rá egy évre, a Version 4b esetében a RAM-drive opció is törölve lett az ésszerűsítés miatt. Így már csak 32K SRAM szükséges a kártyához és hat darab I/O vonal is felszabadult.

Felszültségvédő áramkört is kapott a NYÁK, melynek mérete 100x49,5 mm lett és kétrétegű kivitelben készült. A (kézi) szériagyártás feltételei tehát adottak, az első példányok januárban készültek el.


Interface 1bis version 1b
Interface 1bis version 2i
Paralell Port Peripheral
System Bus Peripheral
Interface 1bis version 3a
Interface 1bis version 4a
Interface 1bis version 4b


Z-Controller Russia

A Z-Controller a Pentagon 1024SL-nél megismert King of Evil találmánya. Ez is egy igaz multifunkciós kártya: PS/2-es billentyűzetet és egeret kapcsoltunk hozzá, tartalmaz IDE kontrollert a hard disk és CD-ROM vezérléséhez, valamint egy Flash kártya adaptert is.

A PC billentyűzet jeleit standard Spectrum jelekké konvertálja, néhány extrával megspékelve (például F11: Magic Button, F12: reset). A PS/2 egér jeleit pedig Kempston Mouse jelekké alakítja át.

Az IDE kontrollert egyébként a Nemo kártya alapján fejlesztette ki Zhabin. 300 rubelért rendelhető meg az üres NYÁK, melyet a Pentagon 1024SL-hez hasonlóan a zelenogradi gyárban készíttet, a mai standardoknak megfelelően. Aki elég ügyesnek érzi magát, a szabad hozzáférésű dokumentumok alapján készíthet magának egyet.

A fejlesztő Pentagon 1024SL, Scorpion és természetesen a KAY 1024 gépeken is tesztelte a kártyát.

A Pentagon 1024SL v2.666 már az alaplapon integrálva tartalmazza ezt a bővítést, néhány extrával megspékelve, mint USB és VGA port, valamint valós idejű óra - mint arról már esett szó.


Z-controller v1.0

ZX Multi Card

ZX Multi Card v1

A ZX Multi Card az oroszországi Caro (azaz Kamil Karimov) találmánya. Ezzel igencsak kibővíthetjük meglévő Spectrumunkat. Ráadásul még ezt a bővítést is tovább bővíthetjük!

A kártya segítségével PS/2 billentyűzetet, egeret csatlakoztathatunk a Spectrumhoz, mely valós idejű órát is tartalmaz.

A PS/2-es egér jeleit a vezérlő automatikusan görgős Kempston Mouse jellé konvertálja. Ráadásként még egy modemet is tartalmaz ez a multifunkciós kártya. Ezeket az eszközöket a beépített programokkal tesztelhetjük a Win és F1, F2, F3 gombok segítésével.

A további modulbővítésekkel SD/MMC kártyát, vagy akár hagyományos kazettát is használhatunk háttértorlóként. Egy másik bővítés MIDI Out csatlakozót tartalmaz.

Az 1.x verziókat követték a 2.x-esek, melyen a jelek szerint leginkább az eredetileg bugos NYÁK tervezést fixálták. E mellett néhány IC-t összevontak egyetlen áramkörbe.

A dokumentációk itt is szabad hozzáférésűek.

Galéria:
ZX Multi Card

ProfROM

ProfROM Second Edition

A Scorpion elsődleges megkülönböztetője volt a többi klóntól a ROM-ba égetett segédprogram-gyűjtemény. Az úgynevezett 'Service Monitor' kezdetben 16K-t foglalt el, de a funkciók bővülésével hamar elérték a 64K-s korlátot.

A további felhasználói programokat ('Professional Extension') floppyról akarták betölteni, természetesen ekkor a RAM egy részét foglalták volna el. Ez azonban kompatibilitási problémákat okozott volna.

Ezért határozta el a Scorpion a Professional ROM (ProfROM) elkészítését, mely egy mini ROM kártya 128K és 256K verziókban. Előbbire 80K, utóbbira 208K program fér. Van egy 512K-s változat is, mely két darab 256K-s részre osztja a tárhelyet, melyek közül kapcsolóval választhatunk.

A ProfROM számtalan hasznos funkcióval rendelkezik: kompatibilis a SMUC-al, képes az egér és joystick konfigurálására, a floppyk gyorsformázására, screen editor és debugger is van benne.

A ProfROM Second Edition a Witchcraft Creative Group tervezése, 128K és 256K verziókban elérhető. Egy jumper segítségével nem csak Scorpion, de KAY és ZXM-Phoenix gépekhez is kapcsolható.

Megjegyzendő, hogy Velesoft még 2007-ben megtervezte saját verzióját. Ez eddig még csak 'papíron' létezik, és maga a szerző sem tesztelte.

Hozzáadva: 2010. január 23.


Proface AT

Proface AT PS/2 version

A ZX Spectrum egyik gyengéje sokáig a billentyűzet volt.

E probléma áthidalására több megoldás is született és a mai napig lehet kapni a PC-billentyűzet csatlakoztatását lehetővé tevő interfészeket. Így már nem kell félteni a Speccy-t, bátran nyúzhatjuk az olcsó és sokkal jobb minőségű PC-billentyűzetet.

A Proface AT többféle változatban is létezik. Van külső és belső verziója is, ez utóbbi azoknak készült, akik PC-házba szeretnék szerelni a Spectrumot. Természetesen a belsős változat egy kicsit olcsóbb is. Velesoft elkészítette a PS/2 csatlakozós típust is.

A resetelés hasonló a PC-n megszokotthoz: Ctrl+Alt+Del. Néhány nehezen elérhető floppy-s parancsot, mint például: Format, Cat a funkcióbillentyűkhöz rendeltek. Természetesen használhatóak a kurzorbillentyűk, valamint a numerikus pad is. Az elérhető funkciók száma jóval túlmutat az itt bemutatottakon, de a többség persze elsősorban nem ezért vásárolja meg a Proface-t, hanem a billentyűzet csatlakoztatása miatt.

A külsős Proface AT tartalmaz továbbá egy átmenő élcsatlakozót is. Jó minőségű Speccy billentyűzet matricákat is mellékelnek az interfészhez. A Sintech, az RWAP Software és a Kompakt Servis forgalmazza.


IBM PC Keyboard and Mouse Contoller

IBM PC 
Keyboard and Mouse Controller

A Scorpion cégnek természetesen a PC-billentyűzet csatlakoztatására is megvan az ajánlata. A szintén szentpétervári D.K. céggel közösen fejlesztették ki univerzális XT/AT billentyűzet és egér vezérlőjüket. Nemcsak a Scorpionnal, de a többi ZX Spectrum klónnal is kompatibilis.

A PC-s billentyűzet vezérlőnek több okos funkciója is van. Az XT/AT billentyűzeteket automatikusan felismeri. Mind a latin, mind a cirill billentyűzet kiosztást támogatja. A legnépszerűbb szövegszerkesztők (TasWord, The Last Word 2, ZX-Word) fontosabb szolgáltatásait a funkcióbillentyűkről is elérhetjük. Ugyanez igaz az IS-DOS parancsokra is. A Pause lenyomásával felfüggeszthetjük a programok futását, a Ctrl+Alt+Del pedig reseteli a gépet.

Az egérvezérlő rész a Microsoft egér jeleit Kempston mouse jellé konvertálja, így egyszerűbben használhatjuk az újabb orosz programokat. De akár a legnépszerűbb klasszikus joystickokat is emulálhatjuk az egér segítségével, legyen szó akár Kempston, Cursor vagy Sinclair típusokról - az autofire opcióval is.

A Magic Button funkciót is aktiválhatjuk a billentyűzetről.

Fontos megjegyezni, hogy nem minden egérrel és billentyűzettel kompatibilis a rendszer. Ezért célszerű komplett szettben megvásárolni (vezérlő, billentyűzet és egér). Úgy látszik Oroszhonban is tanítanak marketinget...

A kártya forgalmazását egyébként a Perspective Group is végzi.


YAZSAKI

YAZSAKI

Az eredetileg Nagy-Britanniában felnőtt, jelenleg az USA-ban élő JROK újabb megoldást kínál a ZX Spectrum billentyűzet fóliájának kiváltására. Az interfész neve Yet Another ZX Spectrum AT Keyboard Interface (YAZSAKI) és 2006-ban született meg. A szerző csak a Manic Minerrel akart játszani, és lám mi lett a vége...

A meglehetősen japános hangzású rövidítéssel bíró interfész mindössze két alkotóelemből áll: a Xilinx XC9572 programozható logikai áramkörből és az Amtel AVR Attiny45 mikro-kontrollerből.

Természetesen ismeri a kombinált billentyűk használatát: például a delete, valamint a kurzorbillentyűk is használhatóak.

A nyomtatott áramkör mintája valamint a vezérlőprogramok is letölthetőek az alkotó honlapjáról.


ZX Spectrum USB Keyboard Conversion

ZX Spectrum USB Keyboard Conversion prototype

Lee és LanceR, két jóbarát egy interfészt készített ZX Spectrum USB Keyboard Conversion fantázianévvel.

Innen már látható, hogy ez egy olyan interfész, mely USB-s PC billentyűzet csatlakozását teszi lehetővé.

Miután megfejették az eredeti fólia-mátrix felépítését, LanceR egy régi, 18f4550 kártyán alapuló interfészét módosították Miután az interfész működött, egy jóval kulturáltabb kinézetű NYÁK-kal váltották fel.

Hozzáadva: 2011. október 22.


Covox és Soundrive Russia Czech Republic
Soundrive Monster

Bizonyára sokan vannak, akik emlékeznek még a 90-es évek elejének "szegény ember hangkártyájára", a Covox-ra. 'Tudományos' elnevezései: Covox Speech Thing vagy esetleg Covox Plug.

Ez egy párhuzamos portra köthető digitális/analóg átalakító. Az így kapott jelet hi-fire kivezetve akár digitális effekteket is hallgathatunk tűrhető minőségben a zene mellett. A Covoxnak több verziója is létezett, az ICs megoldástól kezdve a különböző ellenállás-létrából összeállított variációkig.

Sőt volt sztereó és quadro verzió is. Előbbi két monó Covoxból állt, míg utóbbi külön nyákon tartalmazta a négy darab Covoxot (a neve Quadrofonic DAC volt).

A kereskedelmi forgalomban Disney Sound Source néven volt kapható. A Covoxok jelentősége a hangkártyák árának zuhanásával jelentőségét vesztette - legalábbis a PC-knél.

Bármilyen hihetetlen, a 8 bites mikrók között is elterjedtek a különböző Covoxok (például Atari XL, Spectrum, de a szovjet ipar remekeinek számító Elektronika BK-t és a Vectort is turbózták Covoxxal). Ehhez minden bizonnyal nagyban hozzájárult, hogy az AY-8910/12 és YM2149F hangchipeknek nem létezett orosz megfelelője. A monó verzió éppúgy létezik, mint a sztereó Covox. Sőt, a Pentagonhoz valók kissé eltérnek a Scorpion Covoxtól.

A quadro Covox Spectrumos neve Soundrive (egy "d"!). Akárcsak a PC-n, itt is egy nyákon integrálták a négy darab D/A konvertert. Első verzióját a novoszibirszki Flash Inc. fejlesztette ki még 1995-ben. Többféle kivitele is létezik, mint például Soundrive Normal, Soundrive Baby és Soundrive Monster. A Covox és Soundrive meglehetősen népszerű volt azok körében, akik digitális effekteket akartak kicsiholni a ZX Spectrumból.

A verziók száma is egyre gyarapodott, mint például 1.01, 1.02, 1.05, 1.50 és 1.51. A Soundrive természetesen Covox kompatibilis.

Az 1.02-es verzió 9 chipből építkezett és orosz viszonyok között igen drága és nehezen beszerezhető alkatrészeket is tartalmazott.

Az 1.05-ös az előző verziókhoz képest olcsóbb és könnyebben beszerezhető alaktrészekből állt össze és egy kapcsoló segítésével butítható Covoxxá. Már csak 5 chipet tartalmazott.

Az 1.51-es már automatikusan választja ki a Covox üzemmódot, ha a program nem támogatja a Soundrive-ot. Kapcsolási rajza a Flash Times lemezújságban jelent meg 1997-ben.

Modernkori reinkarnációja a Soundrive TLC7528C. Ezt solegstar tervezte 2011-ben és jó új orosz szokásnak megfelelően a zx.pk.ru fórumon jelent meg először. A TLC7258C jelű kétcsatornás D/A konverter köré épül, amiből így értelemszerűen két darab szükségeltetik. A kártya ZXBus kompatibilis, ennek megvalósításban Caro segédkezett. Tartalmaz még egy AY-input csatlakozót is, hogy a mixelés lehetséges legyen. Készült belőle anno egy prototípus is, mely a PC Centronics csatlakozóhoz való. Elméletileg működik egy darab négycsatornás TLC7225 DAC-el is, de ezt a tervező nem tesztelte Az 1.51-gyel mind szoftver, mind hardver szinten kompatibilis, valamint a Profi klónnal is.

A Covox és a Soundrive 8 bites zenét biztosít. A Covox esetében a CPU-nak kell a csatornákat időosztásos rendszerben küldeni egyetlen (1x8 bit) vagy a sztereó változat esetében két portra (2x8 bit). A Soundrive esetében pedig direktben mehetnek a jelek (4x8 bit).

Az orosz játékok és zeneprogramok egy része használja a Covox mutációit. Hátránya, hogy a zene előállítása teljesen a processzor feladata. A maximális minőség 10 KHz (optimalizálás mellett 12 KHz), ha a mintákat és a hozzájuk tartozó hangerőt a magas memóriából olvassuk ki. Ha az alap, alacsony címzésű memóriában van a zene, akkor 15 KHz (esetleg 16 KHz) lehet a plafon.

Néhány példa a Soundrive-os zeneszerkesztőkre: Digital Studio, Extreme Tracker, Flash Tracker, Ultrasonic és SQ Tracker.

Bár jóval kisebb mértékben, de a volt Csehszlovákia területén is hódítottak a Covox és Soundrive különböző változatai. Ezek házilag barkácsolt eszközök voltak a 90-es második felétől kezdve, hivatalos gyártójuk, illetve forgalmazójuk nem létezett. Közös vonásuk volt, hogy nem direkt módon kapcsolódtak a géphez, hanem az UR-4 nevű párhuzamos interfészen keresztül.

Többek között Petr Simandl és Cygnus is közzétette honlapján saját verzióinak kapcsolási rajzait. Ez utóbbi a Bytefest 2007 partyn rukkolt elő a meglehetősen avíttnak számító, azonban meglepően jó minőségű ZN427 chip köré épített konverterével.

Frissitve: 2015. május 16.


ABC/ACB/CAB sztereó

Melodik

A sztereó hangzás a cseh Spectrumosoknak köszönhető, akik néhány ellenállást és kondenzátort forrasztottak az AY-chiphez. A tuning Busy és Noro nevéhez fűződik. Petr Simandl szintén közzétett egy ilyen kapcsolási rajzot. Ez a módszer később széles körben elterjedt a volt Szovjetunió területén is, illetve kisebb mértékben Lengyelországban és Romániában is.

Habár első pillantásra könnyűnek tűnik az átalakítás, az AY-chip rendkívül hőérzékeny. Ezért a gyakorlatlanok könnyen megsüthetik a chipet a forrasztópákával. Nem árt egy gyakorlott ismerőst felkérni az átalakításhoz, mert esetleg nem fog sztereóban zenélni a gépünk - sőt sehogy sem... Néhány barkács-site erősen ajánlja, hogy ne direktben az AY-chipet terheljük hővel, hanem az IC-foglalat lábait forrasszgassuk.

Az ABC, ACB és CAB sztereó elnevezések a csatornák sorrendjét mutatják. Az AY-chip (és persze a YM is) eredetileg 3 darab monó csatornával rendelkezik (A, B és C csatornák).

Ezeket szétválasztják, és a két szélső betűvel jelölt csatorna szól teljes hangerővel a jobb és a bal hangszóróból, a középső csatorna pedig fél hangerővel mindkettőből. Az ACB sztereó a cseh/szlovák területek jellemző tuningja. Az ABC és BAC sztereó pedig a volt Szovjetunió területén számított elterjedtnek.

A sztereó hangzást egyszerűen kivezethetjük hi-fire is, nem muszáj a TV-n hallgatni. Egyébként az AY-chip képes digitális effektek lejátszására is, holott ez a tulajdonsága sokáig rejtve maradt. Bár ez meglehetősen CPU igényes és nem lépi át az 5 bites minőséget. Az újabb orosz játékok egyébként már tömve vannak digi effektekkel.

A sztereó zene is alapkövetelménnyé vált a legtöbb demó-compón.

A 48K-s Spectrumhoz utólag is csatlakoztatható az AY-chipet tartalmazó interfész, melyből a hőskorban számtalan látott napvilágot. A 48K-s programokat egy kissé módosítani kell, hogy működjenek a bővítéssel - már amennyiben nem eleve kompatibilinek írták meg őket. Termesztésen cseh és szlovák barátaink igyekeztek 48K+AY kompatibilis játékokat készíteni. Mivel 1995 előtt meglehetősen kevés 128K-s Spectrum volt az országban, ezért széles teret hódítottak az ilyen konverziók.

Jelenleg a Kompakt Services által forgalmazott Melodik interfész az egyik ilyen kereskedelmi forgalomban levő bővítő. Egy beépített monó hangszórót tartalmaz potméterrel, de természetesen 3,5-ös sztereó jacken keresztül könnyen kivezethetjük a hangot hi-fi-re is ACB sztereó üzemmódban.

Jarek Adamski Yamod.AYLPT és Sami Vehmaa ZXAY kártyáját pedig később vesszük górcső alá.

Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de mindenképpen megemlítendő, hogy néhány volt orosz klónhoz a buszrendszeren keresztül csatlakoztatták a sztereósított AY-chipet, hasonlóan a PC-s hangkártyákhoz. Erre a legjobb példa a már említett Contact CPS-128. A korai Pentagonoknál pedig a Z80 processzor foglalatába lehetett illeszteni a Z80 ás AY chipet tartalmazó kisméretű áramkört - mint arról már olvashattunk.


AY-Magic

Zaxon AY-Magic

Zaxon AY-Magic hangkártyája a szinte már kötelező AY-interfész ZX Spectrumhoz. Teljesen kompatibilis a 128K Spectrummal és a gumibillentyűs kistesók valamint a 48K+ mellett a klónokkal is működik. Elméletileg a 128K, 128K+2 és 128K+3 összes variánsával is használható, de mivel ugyanazt a port-ot használja, mint a gépben levő chip, ezért ennek nincs sok értelme (a soron következő Turbo Sound emuláció nem fog működni). Sinclair átmenő élcsatlakozót valamint jack csatlakozót is tartalmaz.

A NYÁK felirata szerint a fejlesztésbe besegített Yerzmey is. Zaxon egyébként más C64 és Atari 8/16 bites kütyük fejlesztésével is foglalkozik.

Az interfész legegyszerűbben az RWAP Software-től szerezhető be.

Hozzáadva: 2010. február 21.



Turbo Sound Russia Czech Republic Poland

Aki azt hiszi, hogy az AY/YM chipek sztereósításával és a digitális effektek visszajátszásával kimerült a "chiptuning" lehetősége, az nagyon téved.

A 6 csatornás Turbo Sound (két AY/YM chippel) már létezett a SAM Coupe számítógépnél, habár a feladatot ott egyetlen Philips SAA10999 chipbe integrálták. Néhány 80-as évek végi forrás beszámol hasonló fejlesztésekről az eredeti ZX Spectrumhoz is. Az oroszok a bővítést Turbo Sound-nak, Turbo AY-nek, vagy egyszerűen TS-nek is nevezik. A források szerint eredetileg Himik ZxZ (Himik, Ilya Kudryavtsev) tervezte a Power of Sound csapat tagja, majd többen is továbbfejlesztették.

Igazából több csapat is próbálta felsrófolni a Spectrum zenei teljesítményét, lássuk őket sorban. Sajnos egyik megoldás sem kompatibilis a többivel, kivéve Velesoft kártyáját.

A POS-turbo tehát a Power of Sound csoport fejlesztése 1995-ből. Korábban a TR-DOS 6.1x verziójának megalkotásával (egészen pontosan törésével...) írták be magukat a Spectrumos történelembe, mint ez említésre került a Beta-128 ismertetésénél. Az ő átalakításuk is egy második AY-chip installálását jelenti egy második porton. Külön interfészt fejlesztettek ki a Spectrum, Pentagon és a Profi számára. A csapat kiadta a Turbo Sound Editor című zeneszerkesztőjét, más program nem támogatja ezt a bővítést.

A Pseudo-turbo üzemmód lényege, hogy azonos portra egy második AY-chipet kötnek és időosztásos rendszerben szólaltatják meg őket némi fáziskéséssel.

A Quadro-turbo (vagy Quadro-AY, oroszul: Kvadrapristavka) a Pentagonok jellemző bővítése: egy második chipet tesznek az eredeti mellé, külön portról vezérelve. Mivel egy AY-chip már sztereó hangzásra képes, ezért kettővel már a quadró is elérhető. A Rush és az Amazing Software Making fejlesztette 1997-ben. Sajnos egyetlen program sem támogatja.

A NedoPC csapat első implementációja is a sima Turbo Sound nevet kapta. Csupán kis mennyiségben készült, de a kapcsolási rajzok és dokumentációk szabad hozzáférésűek.

Egy kártyán helyezkedik el a két AY-chip, és egy IDE-kábel közbeiktatásával lehet az eredeti AY helyére illeszteni. Készítői : Victor Roscupko (Ronin) és Roman Valerevic Cunin (CHRV). 2005-ben jött ki.

Három revízióban készült. A Revision A az első, kísérleti modell, a kártyán még nincsen védőlakkréteg. A Revision B tartalmazza az előző hibajavításait és rákerült a lakk is. A Revision C már könnyen konvertálható quadró hangzásúvá is.

A már említett Turbo Sound Editor és a Pro Tracker támogatja.

Ennek utódja a TurboSound FM (TFM, TSFM), mely teljesen kompatibilis az előddel. Ráadásként a Sega Mega Drive FM-szintézisét is tudja.

Két darab YM2203 chip található rajta. Ezek mindegyike kompatibilis az AY-vel és ráadásként 3 csatornás FM-szintetizátort tartalmaz. Akárcsak a sima TS, ez is az eredeti AY helyére csatlakoztatható. A rendszer vezérlését itt már egy CPLD végzi és két DAC is található rajta.

Ennek is három verziója készült. A Revision A itt is a 'kísérleti' verzió, újfent lakkréteg nélkül. A Revision B a hibajavításokat tartalmazta (amiből egy vezetékhiba még mindig maradt). A védőlakkozást még mindig mellőzte. A végső, Revision C már megkapta a lakkozásos védelmet és lehetséges az FM rész lezárása is. Továbbá kapott egy szűrőt is ez a részegység, valamint szabályozhatóak az AY és FM részek. Ehhez természetesen firmware frissítés is dukál.

A fejlesztés felelősei Vadim Akimov (LVD), Vasily Klimov (JTN) és CHRV voltak, megjelenése szintén 2005-re datálható.

A cseh VeleSoft (Jiri Veleba) is elkészítette saját verzióit. Az elsőt Turbo Sound Easy néven, mely egyetlen AY/YM chipet tartalmaz (az összes többi verzió kettőt), mivel a kártya a számítógép beépített chipjét is használja. Szintén beépített egy Philips SAA10999 chipet a SAM Coupe hangok emulálásáért. Így összesen 12 csatornás zenét kapunk. A NedoPC fejlesztésével teljesen kompatibilis, akárcsak a SAM Coupeval.

Ehhez készült el a Sound Mixer for Turbo Sound Easy. Ezzel 'könnyen' keverhetjük az ABC/ACB sztereó AY-chip és a szintén sztereóban szóló SAA chip csatornáit megspékelve a beeper hangjával.

Egybeszerkesztve Turbo Sound Easy with mixer néven is elérhető.

A 'sima' hangkártya később megvalósult az SAA nélkül is, Turbo Sound Mini néven. A mini itt a méretre utal.

Az orosz Mick (Mikhail Tarasov) fejlesztése a ZXM-Soundcard sorozat. A kártya hatcsatornás zenét képes lejátszani 2xYM2203 chip valamint a Philips SAA1099 segítségével. Az AY/YM rész TurboSound FM (TSFM) kompatibilis, az SAA1099 pedig a SAM Coupe-val. Speciális szoftverrel természetesen mind a 12 csatorna egyszerre szólhat.

Az első revízió (revision 01) a Nemo-buszos ZXM-Phoenix és KAY-256/1024 számítógépekhez készült 2010-ben öt darabban.

A második széria (revision 02) fejlesztése 2010 nyarán indult el. Az az igény hívta életre, hogy a zenéket nem csak emulátoron, hanem igazi klónokon szerették volna hallgatni a fanok. 2010 nyarára el is készült, 'slim' kivitelben, mely a SMD komponensek alkalmazásának volt köszönhető. Mivel a slim kivitel mellett innentől a kártya ZX Bus-os is volt, már más klónok tulajdonosai is tudták használni. Két darab készült a kettesből.

A 03-as revízió 2011 végén jött ki. Három darab feszültség stabilizátort tartalmazott. Egyet a mixer és az SAA, kettőt pedig a két YM kapott. Ezzel sikerült elejét venni a melegedésnek. Ha nincsen szükségünk a TSFM részre, jumper segítségévek blokkolhatjuk azt. Ebből már 10 darabot gyártott. A vezérlést az eddigi három verzióban az Amtel ATF1502 végezte.

2013 tavaszán felvetődött a kérdés, hogy készüljön-e új sorozat a kártyából. Néhány potenciális tulajdonos már rendelkezett TSFM-el, és nem szerették volna 'megduplázni' azt. A felmérések alapján született meg a Light verzió, mely csak az SAA részt tartalmazta. Nem mellékesen Pentevo/ZX Evolution kompatibilissá is vált, valamint az SAA új vezérlő portokról működött a 21 darabos széria. A vezérlő CPLD az Altera EPM7032STC44 lett.

2013 végén ezen kártya alapján készült el a Soundrive kompatibilis verzió Middle néven, a TLC7226CN D/A konverter alkalmazásával két tucatban.

A végső formát a kártya az Extreme verzió képben érte el, melynek fejlesztése 2014 elején kezdődött. Ebben visszatért a TSFM rész az első három revízióból és megtartotta a Soundrive-ot is. Az EPM7032STC44 vezérlőt a nagyobb kapacitású EPM7064STC váltotta fel. Ennek segítségével a referencia frekvencia is változtathatóvá vált, így a CPC és ST zenéit is képes lejátszani. 38 darabos az utolsó széria, melynek bugfixelt változata az Extreme rev 01.

A kártya képességeit három demó lemez mutatja be: E-Tunes 1, E-Tunes 2 és TS-Play. Az első kettő az SAA képességeit, az utolsó a TSFM részt demostrálja (AAA, azaz Medicament, 3A-Soft, Aleksej Alekseenko és VNN_KCS munkája).

Minden kártyán tüsksés Line In/Out, sztereó jack van. A revision 03-tól kezdve 2 RCA kimenettel is rendelkeznek.

A lengyel Zaxon, azaz Piotr Bugaj, a Speccy.pl közösség tagja 2013-ban jelentkezett először a NedoPC TurboSound FM kártyájának reprodukálásával. Működésüket a Lengyelországban elterjedt Timex 2048-en is tesztelte. A prototípus (FM Magic) után a következő évtől kezdve sorra jelentek meg kezei közül a kártyák, melyekben a DAC típusa YM3014.

A Turbo Sound FM a Masakrator FM elnevezést kapta.

Masakrator FM De Luxe néven mutatkozott be a Turbo Sound Easy szellemi öröksége és gyakorlatilag Mick ZXM-Soundcard-jának analógja. Ez is tartalmazza az SAA chipet, viszont nem egy, hanem két darab YM-et (a'la ZXM). Sajnos az SAA nem működik a Timex gépekkel.

Pierdalator néven jelent meg a csupán SAA chipet tartalmazó kártya, tehát 6 csatornát tud sztereóban és képes a SAM Coupe zenék lejátszására is. A ZXM-Soundcard Light megfelelője.

Zaxon termékei megvásárolhatóak a Sell My Retro webshopon keresztül.

A demópartiknak most már van külön Turbo Sound kategóriájuk is. (Chaos Constructions és Di'Halt).

Mindezek ellenére a bővítés nem túl népszerű, hiszen egy Spectrumot, Atari ST-t vagy Segát kell meggyilkolni az AY-chipért. És mellett nem túl sok progi támogatja a 6 csatornás muzsikát.

Ezenfelül még az AY/YM chipek órajel frekvenciájának piszkálásával lehet elérni jobb hangzást (1,75 MHz, 1,77 MHz illetve 3,5MHz).

Az első TS zenéket tartalmazó "album" is megjelent, mely egy 640K-s TR-DOS lemez.

A fejlesztők számára jó hír: végre elkészült a Turbo Sound teljes dokumentációját tartalmazó könyv is Alone Codertől.

Frissítve: 2015. október


Turbo Sound Revision A
Turbo Sound Revision C
Turbo Sound FM Revision ?
Turbo Sound FM Revision C
Turbo Sound Easy
Turbo Sound Mini
ZXM-Soundcard Extreme
FM Magic
Masakrator FM de Luxe



General Sound 128/512, NeoGS, ZXM-GeneralSound Russia

A General Sound hangkártyával (rövidítve: GS) a Spectrum és a Spectrum-klónok közel Amiga szintű zenegéppé változtathatóak - legyen szó akár 48K-s vagy 512K-s ZX-modellről.

A kártya a szentpétervári illetőségű X-Trade Group fejlesztése 1997-ből, de a Scorpion illetve a Nemo is kifejlesztette a saját verzióját. Legalább kétféle alverziója létezik. Az első, régebbi egy szalagkábellel kapcsolódott az alaplaphoz, míg az újabb már direktben élcsatlakozóval.

A komplex áramkörnek köszönhetően "házilag" előállított vagy klónozott GS kártyával nem találkozhatunk. Az igazat megvallva, az egyik legbonyolultabb ZX Spectrum periféria, mely a klasszikus orosz ZX Spectrum korszakban született.

Természetesen a legtöbb program nem használja ki a kártya többletképességeit. Az újabb orosz játékok, a régi klasszikusok átiratai, a zeneszerkesztők és lejátszók viszont "kitűnően muzsikálnak" a GS-sel, sőt némelyikük automatikusan fel is ismeri a kártyát. A crackerek a régi ZX-játékokhoz egyszerűen hozzácsapják az Amiga verzióból kibányászott zenéket és effektusokat. A hangkártya kiváló az Amigás eredetű .MOD fájlok szerkesztésére és lejátszására is.

A GS lelke egy 12 MHz-es Z80A, B, C vagy H processzor megtámogatva 128 vagy 512K DRAM-mal. Kissé ironikusnak hat egy olyan bővítőkártya, amelyiknél a hardver lényegesen erősebb magánál a gépnél is...

Elméletileg mintegy co-processzorként is használható lenne, tehát bizonyos számításokat átvehet a CPU-tól. Sőt a memóriáját is megoszthatja a ZX Spectrummal. Ezt a lehetőséget azonban nagyon kevés program használja ki.

A zene előállítása teljes egészében a kártyán lévő Z80 proci feladata, így nem terheli jelentősen a Speccy saját CPU-ját. Akár resetelhetünk is, a GS tovább fog zenélni.

A Scorpion két lemezzel együtt szállította, mely játékokat és zenei programokat tartalmazott.

Ha egy játéknál azt látjuk, hogy GS128 vagy GS512, az arra utal, hogy a játék a General Sound 128K-s vagy 512K-s verzióját támogatja. A mintavételezési frekvencia 37,5KHz és 4 különálló csatornája van.

Néhány zeneszerkesztő, mely támogatja a GS-t: RIFF Tracker és Excellent Tracker.

2007-ben aztán közkézre bocsátották a kártya dokumentációit és kapcsolási rajzát, így a korábbiakban szigorúan kereskedelmi terméket bárki előállíthatta.

A NedoPC csapat is elkészítette a General Sound új verzióját, melyet 2008 júniusán, a DiHalt 2008 demópartin mutattak be NeoGS néven. Teljesen kompatibilis az 512K-s General Sound kártyával és új funkciókkal is bővítették. A fejlesztésben egyébként LVD (Vadim Akim), CHRV (Chunin Roman), King of Evil (Zhabin Alexei) és JTN (Vasiliy Klimov) vettek részt.

Eddig összesen 3 verzióban látott napvilágot, Revison A, B és C. Az első verzió sosem került forgalomba.

A második már a bugfixelt változat, mely egy 3,5"-is jack-et kapott.

A harmadik verzió újdonsága a csökkentett méret az új alkatrészeknek köszönhetően, valamint hogy a memória 2 megáról 4-re nőtt. Helyet kapott még egy reset gomb is.

A végső verzió az Altera EP1K30 FGPA köré épül. A Z80 proci 10, 12, 20 vagy 24MHz-e n ketyeghet. Támogatja a hardveres .MP3 és a 8 csatornás .MOD fájlok lejátszását. A háttértár SD kártya, melyről a Spectum kikapcsolása után is folytatni tudja a lejátszást.

Mikhail Tarasov szintén kreált egy kompatibilis kártyát ZXM-GeneralSound néven. A kártya megvalósításának ötlete 2013 végén vetődött fel. Okaként említendő, hogy Mick egy kevésbé 'erős' kártyát szeretett volna megvalósítani, mint a NeoGS. Másrészt talált néhány TLC7528CDW DAC áramkört is. Így a projekt 2014-re meg is valósult.

A prockó 18 (firmware v1.00, 1.01) avagy 12MHz-en (v2.01) ketyegő Z84C0020VEC típusú. A RAM 512K-tól 2 megáig terjedő nagyságú SRAM lehet. A ROM mérete is nőtt, egészen 128K-ra, melyből az eredeti ROM az alsó 32K-ban kapott helyet.

A vezérlő áramkör az Altera EPM7128STC100 CPLD. A sztereó kimenet egy 3,5-ös jacken valamint két RCA csatlakozón keresztül valósul meg.

A hardver tervezésben besegített Sergey Sirotenko (Blade) valamint Tkachuk Valeria (Black Cat) is.

< br>General Sound new version
General Sound memory module
NeoGS prototype
NeoGS revision C < br>ZXM-GeneralSound


SID-Blaster/ZX Russia
SID-Blaster/ZX prototype 04

A SID-Blaster/ZX hangkártya tulajdonképpen egy, a videóvezérlőjétől és billentyűzetétől megfosztott C-64, mely a Nemo-buszon keresztül kapcsolódik a Spectrum (klón)hoz.

A 2011 őszétől kezdődő fejlesztés célja egy olyan hangkártya, mely a SID zenéket játsza e a a ZX Spectrumon.

Fejlesztői: Byteman (Alexander Alexandrow) és Prusak (Sergey Bagan). Előbbi a koncepció kialakítását és a Motorola 6510 firmware kódolását végezte. Prusak területe a hardver fejlesztés, építés, debuggolás és a ZX szoftver fejlesztés volt.

A gép a PAL és NTSC rendszereket szimulálja, valamint a SID 6581 és 8580 hangchipeket is tartalmazza a jobb kompatibilitás érdekében.

A koncepció hasonló a General Sound hangkártyához, mivel ennek is saját CPU-ja és BIOS-a van.

Hozzáadva: 2012. március 31.


DMA Ultra Sound Card

A DMA Ultra Sound Card (DMA USC) elnevezésű hangkártyát a Witch Craft Creative Group fejlesztette ki Aleksei Inozemtsevym-el közösen 1999-ben. Ez az ukrán újítás egy non-profit fejlesztés, melyet sosem szántak sorozatgyártásra.

A kártya kapcsolási rajza szabadon hozzáférhető. Köszönhetően a kártya bonyolultságának (40 chip), a klónokhoz történő nehézkes illesztésnek és a kevés programnak, amely kihasználja a kártya képességeit, nem terjedt el széles körben. Mindezek ellenére meglehetősen ismertté vált a különböző nyomtatott és elektronikus magazinokban megjelent publikációknak (MSD, Echo, Adventurer és Body) köszönhetően.

Szemben a jóval népszerűbb General Sound hangkártyával, nem rendelkezik saját memóriával, hanem a számítógép memóriáját használja közvetlen eléréssel. A Soundrive-val ellentétben a CPU kihasználtsága csupán 15% egy négycsatornás zene lejátszásakor, tehát elméletben 85 % maradna még a játékok futtatására.

A DMA USC kártya klónokhoz való csatlakoztatása nagy szakértelmet követel meg. Mivel rengeteg féle ZX Spectrum klón létezik, ezért lehetetlen csatlakoztatni speciális ismeretek nélkül. A kártya használati utasítása részletesen kitér a Pentagon 512K és a KAY 1024K-hoz való illesztésre. Ebből rögtön látható, hogy a kártyát ajánlatos minimum 512K memóriával rendelkező géphez csatolni. Egy másik probléma, hogy a turbó üzemmódban bizonytalan a kártya működése, melyet csak egy nehezen beszerezhető chip-el lehet kiküszöbölni.

A DMA USC kártya fejlesztői egy sor zeneprogramot adaptáltak ehhez az eszközhöz. Néhány példa: Access Player, X-Tracker, Digital Studio, ProDigital Editor.


Miki RS232

Miki 
RS232 interface bottom view

A Miki RS232 interfész eredetileg Busysoft kreálmánya. Ez az UR4 párhuzamos interfészen keresztül kapcsolódik a géphez, és egy szabványos RS-232C ki/bemenetet kínál. Tehát tulajdonképpen egy soros-párhuzamos, párhuzamos-soros konverter interfész. A ZX és PC közötti adatcserére is lehetőség nyílik. Az áramkör az AT89C2051 chip segítségével valósult meg.

Honfitársa, Cygnus is elkészítette saját verzióját, melyet azonban az AT Mega 16 chip vezérel. Ezt ugyanis könnyebb Linux alatt programozni.

A honlapon részletes információk, dokumentációk is letölthetőek néhány utility-vel egyetemben.


Sinclair Serial Interface

Sinclair SIF

A Sinclair Serial Interface (Sinclair SIF) a cseh Pavel Urbancik fejlesztése. Három fő verziója létezik, az újabbak lefelé kompatibilisek a régiekkel. E mellett új funkciókat és hibakorrekciókat is tartalmaznak az újak a régiekhez képest.

A hardver maga egy kétcsatornás soros interfész, mellyel kaput nyithatunk a 'való világra'. Az egyik csatorna egy szabványos, kábeles RS-232C felületet kínál például a a PC-khez való csatlakozáshoz. A másik csatorna (opció) Ethernet vagy Wi-Fi kapcsolatot biztosít.

A lehetőségek tárháza szinte végtelen: ftp, szöveges www, e-mail kliens stb., de sajnos alig van hozzá szoftver.

1.000 cseh korona vagy 40 Euro ellenében megrendelhető a Wi-Fi vagy Ethernet csomag nélkül.

Hozzáadva: 2009. december 22.


Pokeador Automatico

Pokeador Automatico interface top view

Fernando Fdez 2005-ben publikálta a Pokeador Automatico interfész megépítéséhez szükséges dokumentációkat valamint a működést segítő segédprogramokat.

Ez egy spanyol találmány, segítségével POKE-okat illeszthetünk be csalásként a játékokba - mint az talán sejthető volt a nevéből.

A rekonstrukciót nehezítette, hogy a hardver elkészítéséhez szükséges dokumentumok három különböző lapszámban jelentek meg (Microhobby 117-118-119).

A honlapon megtaláljuk a szóbanforgó három lapszámot, a nyomtatott áramkört (melyet Fernando egy kissé módosított) és a segédprogramokat. Az eredeti alkatrészlistát is közzétette, valamint javaslatokat a könnyebben és olcsóbban beszerezhető alternatíváikra is.


SpeccyBoot Sweden

Patrik Persson megoldotta a ZX Spectrum Ethernet hálózaton keresztül való bootolását. A hardver és szoftver 'csomag' (a network PC-hez és Spectrumhoz egyaránt) a SpeccyBoot nevet kapta.

Ez a módszer eredetileg a lemezegységet nélkülöző számítógépek bootlását szolgálta helyi hálózaton keresztül. A SpeccyBoot is hasonló elven működik.

A gép DHCP vagy BOOTP használatával kap egy IP címet, majd elindít egy fájlt (snapshots.lst) a TFTP szerverről, mely a snapshotok listája. Innen kiválasztva indíthatjuk el az egyes programokat.

A Spectrum esetében a Caps Shift lenyomásával lehet a normál BASIC 'bootolást' kivitelezni, ha a SpeccyBoot bővítés csatlakoztatva van az élcsatlakozóhoz. Ugyanezt érjük el, ha az 1-es számú jumpert zárjuk, amely kikapcsolja az EEPROM-ot.

A kártya a MicroChip ENC28J60 Ethernet Controller chip köré épül. A szerző egyébként az ezt tartalmazó Olimex ENC28J60-H típusú fejlesztő kártyát használta kiindulási alapul. A SpeccyBoot ára így végül 20 Euro a szükséges kiegészítőkkel együtt. Ha nem az Olimex kártyában gondolkozunk, akkor a chipet és a hozzávalókat már 10 Euróért is beszerezhetjük.

A hardver megépítése után a szoftver installálása következik. A letöltött forrást lefordítva egy .WAV fájlt kapunk, amit a Spectrumba kell betölteni (pl. mobilon keresztül). Majd ezt kell beégetni a kártya EEPROM-jába. Ehhez természetesen nyitni kell az előbbiekben említett jumpert.

Ezt követi a TFTP szerver konfigurálása majd a snapshotok hozzáadása és indexelése.

A kártya 48K/128K/128K+2 kompatibilis (esetleg még a 16K-s gépekkel is működik). A későbbi Amstrad modellekkel az eltérő kiosztású élcsatlakozó miatt átalakítás nélkül nem kompatibilis a kártya (de természetesen ez is megoldható, Patricknak viszont nem volt lehetősége ezt kivitelezni). Esetleg Velesoft ZX Bus protector and +2A/+2B/+3 fixerének használata?

Ik0n elkészítette a Didaktik Gamához való verziót is DGBoot néven, erről olvashatunk a Sindik.at szekcióban.

Frissítve: 2016. március


Olimex ENC28J60-H
SpeccyBoot

GMX

GMX

A Graphics Memory eXpander kártya segítségével egycsapásra Pentagonná "downgradelhetjük" le Scorpionunkat. Hogy erre mi szükség van? Mivel az újkori játékok és demók nagy részét Pentagonra írták, ezért azok nem működnek hibátlanul Scorpionon. Hamar a demó-partik kedvencévé vált a GMX. Hiszen amellett hogy Pentagon-kompatibilis, kevésbé hajlamos a lefagyásra, mint a sokszor kétes minőségű home-made Pentagonok.

Ezenfelül 4 másik Spectrum-klónt is emulál, köztük a Profit is, melytől a 256K és 1 mega közötti memóriakezelési sémát örökölte (felülről kompatibilis vele). Erre azért volt szükség, mivel a Profi 1024 klón a viszonylag elterjedt gépek közé tartozik, elég jó szoftverellátottsággal - főleg ami a speciális felhasználói programokat jelenti. Ha kikapcsolunk minden extrát, egy eredeti ZX Spectrumot kapunk - kivéve persze a gumibillentyűket.

Számos újítást is kínál a GMX. Egyrészt 2 megás RAM-ja van, ahová a legkülönbözőbb dolgokat tölthetjük be, például a ROM-okat, hogy leheletnyivel felgyorsítsuk a gépet. A kártya a 3,5/7MHz-es Z80B processzort használja, mely jól jöhet például a Drillernél:). A 14 MHz-es verziót évek óta ígérik. Mostanra már biztos, hogy nem lesz belőle semmi. A normál és turbó üzemmódok közötti különbség egyébként 1,8-1,9-szeres, de ha a RAM-ba másoljuk a ROM-ot, akkor kereken kétszer lesz gyorsabb a gép. Néhány egyéb szolgáltatást is kínál a kártya, mint az új grafikus módokat (például 640x200) az eredeti Spectrum színek mellett. Multicolor kompatibilis. Szöveges üzemmódja 80x25 karakter, melyet TV-n, CGA, EGA és VGA monitoron egyaránt élvezhetünk. Az egyetlen probléma a GMX-el, hogy sokak számára csak álom marad, hiszen a kártya vételára vetekszik egy komplett Scorpion konfigurációval.


Kempston Mouse Great Britain Russia Czech Republic Slovakia Netherlands Poland
Kempston Mouse

A Kempston Mouse eredetileg a joystick illesztőiről elhíresült angliai Kempston Micro Electronics Ltd. terméke, melyet még 1986-ban adtak ki az Art Studio egy speciális verziójával együtt.

A nagy rivális AMX egérrel ellentétben probléma nélkül működik 128K-s Spectrummal is, talán éppen ezért lett az ex-szovjet klónok meghatározó tartozéka. Európában sosem ért el átütő sikert, annak ellenére sem, hogy riválisánál sokkal jobb minőségű volt azonos, 70 font körüli áron. Viszont a volt Szovjetúnió mellett Csehszlovákiában viszonylag elterjedtnek számított.

Az oroszországi verziót egymástól függetlenül, szinte azonos időben Szentpétervárott fejlesztette ki két Spectrumos: Maxim Romanov (RML/Create Soft) és Mikhail Kondratiev (MI & DI.).

Az első verzió leírása a ZX-Format magazin 1996 decemberi számában, míg a második a Spectrofon ugyanezen év októberi kiadásában jelent meg.

Az orosz Spectrumos newsgroup, a fido.real.speccy e-konferenciájában 2001 novemberében hozta nyilvánosságra a görgős Kempston egér paramétereit.

Időközben megjelent a három- illetve négygombos verzió is. Az orosz fejlesztésű interfészek előnye, hogy alig terhelik le a processzor erőforrásait.

A cseh és szlovák Kempston Mouse a Kompakt Services gyártmánya még 1994-ből, illetve a Proxima is forgalmazott egy UR-4 interfészhez köthető verziót.

1999-ben Hinek Gajda (HG Elektro) adta ki a második verziót, mely közvetlenül a Kempston joystick portra köthető. Ebből már sejthető is igazi hátránya: nem is igazi egér, hanem egy joystick kompatibilis megoldás, a kurzor lelassításának lehetőségével. Mindenesetre annyi előnye megvolt, hogy a legtöbb programmal együttműködött, mivel a Kempston joystick széles körben támogatott volt.

Kempston Mouse Turbo 2006 externalVelesoft pedig az orosz illesztők alapján elkészítette saját verzióit. Az első széria még DIY-kitként volt megvásárolható és csak egy gombot támogatott. Az újabb, zöld színű NYÁK-kal rendelkező kártya, a Kempston Mouse Turbo 2006 már USB és PS/2 egerekkel is működik és használja a második és harmadik gombot is.

Akármilyen hihetetlen, de egyszerre két egeret is köthetünk a Spectrumhoz (master/slave leosztásban). Extraként még egy kompozit videó kimenetet is szerkesztett a lapra. Ha még ez sem lenne elég, a külső interfész mellett kifejlesztette a beépíthető változatot is. Az eredeti egér sebessége mellett akár 4x-esére is gyorsítja az irányítást, mely jól jöhet a régi, klasszikus arcade játékoknál.

A Kempston Mouse Turbo 2008 már új, javított nyomtatott áramkörön, Fuller és Kempston joystick támogatással rendelkezik.

A Kempstom Mouse Turbo 2011 már a Sinclair joyt is támogatja, valamint a keyboard gombjait is emulálja. Itt már két interfészt is egymáshoz közhetünk, szintén master és slave üzemmódban. Másrészt az interfész gyártása és konfigurálása is könnyebbé vált. Ezt a holland Ben Versteeg gyártja, aki korábban már foglalkozott a K-Mouse Turbo gyártásával és forgalmazásával. A 2006-os, a 2008-ra upgradelhető 2006-os verziót még csak saját maga forgalmazta használati utasítással valamint görgős egérrel. A 2011-et az RWAP Software (SellMyRetro) webáruházán keresztül lehet megrendelni.

A legtöbb orosz felhasználói program és néhány játék alapból támogatja a Kempston egeret, Velesoft pedig számos régi programot írt át hozzá.

Jarek Adamski szintén fejlesztett Kempston Mouse kompatibilis interfészeket, Yamod.ZXINPUT és Yamod.KMOUSE néven. Ezekről a következő fejezetben olvashatunk.



Spectrum Logic Array Module Great Britain

Mark Smith SLAM projektje (Spectrum Logic Array Module) az ULA kiváltása egy Xilinx XC95288XL CPLD segítségével.

Összesen négyféle verzió van tervben. A SLAM48 és SLAM128 a 48K-s és 128K-s standard verziók, a SLAM+48 és SLAM+128 pedig az ULA+ kompatibilisek. Eddig a SLAM128 készült el majdnem teljesen.

Egyébként az összes típus teljesen kompatibilis az eddigi tesztek szerint az eredeti ULÁ-val. Remélhetőleg, amint elkészülnek, ez újabb lökést adhat a modern klónok fejlesztéséhez.

Hozzáadva: 2015. december


SLAM128


ZXKit1 VGA&PAL kártya

Russian Federation

ZX1Kit VGA and PAL 
board by zst from zx.pk.ru

Zst fejlesztése a ZXKit1 VGA&PAL kártya egy eszköz a Spectrumhoz és klónjaihoz abból a célból, hogy VGA monitoron vagy TV-n keresztül (S-Video illetve RBG kompozit) vezethessük ki a képet.

Alapkiépítésben a Leningrad, Scorpion, Speccy 2007, Pentagon 48/128, ZXM-Phoenix, ZX-Next és Robik klónokkal kompatibilis. Némi firmware frissítés után a Profi, Orion és a Specialist gépekkel is műxik.

Kétféle üzemmódja van, melyek jumper segítségével választhatóak ki. Az első mód a standart VGA 640x480-as üzemmódjában helyezi középre a Speccy 256x192-es képernyőjét (a többi a Border). A második mód pedig 'felskálázza' a ZX képet a VGA monitorra.

NYÁK-ként, NYÁK+alkatrészek és készre szerelt kártyaként szerezhető be VGA illetve VGA, S-Video és RGB kompozit kimenetekkel.

Hozzáadva: 2010. február 26.


Scart RGB to YUV Component Video Converter

United States

Scart RGB to YUV Component Video Converter (from vintagecpu blog

Az USA-ban élő vintagecpu érdekes esetről számol be nekünk, európaiaknak. Mivel az ottani TV-ken nincsen Scart bemenet (teljes nevén: Euro-Scart) ezért a szabványos RGB-Scart átalakítók önmagukban használhatatlanok. Kell még hozzájuk egy Scart-kompozit adapter is. Ez az Amstrad CPC 464 esetében fekete-fehér képet ad, a ZX Spectrum 128K+2 n pedig egyáltalán nem működik. AZ RGB-kompozit kábel ugyan működik, de a kép minőség korántsem tökéletes. (De még így is fényévekkel jobb az RF modulátor képénél).

Ezért vintagecpu vásárolt egy Scart RGB-YUV Component Video átalakítót. Az Interneten keringő 'esettanulmányok' felemás sikerekről számolnak be. Ez néha működik, néha nem. Talán lesznek színek, talán nem.

Próba-szerencse alapon a két kipróbált TV egyikén (NTSC/PAL/SECAM multi system) kifogástalanul működött borotvaéles képet adva. Tehát bátran felvehetjük az 'ajánlott' ZX Spectrum perifériák közé.

Hozzáadva: 2011. április 02.



Antonio Villena bővítései Spain

A Kartusho V4 egy Interface 2 kompatibilis cartridge egység, mely 512K FlashROM-ot tartalmaz. A spanyol Antonio Villena által készített kártya így 32 darab 16K-s vagy 10 darab 48K-s snapshootot tárolhat.

Az egység kit-ként kerül forgalomba: a NYÁK és az alkatrészek kombinációjában. A 2016 elején napvilágot látott termék ára 10 Euro körüli.

Az Interface ROM (ifrom) ennek továbbfejlesztése, de ez már nem ROM-kártyaként, hanem az élcsatlakozóra köthető interfészként került megvalósításra. Megemlítendő, hogy az összes 128K-s variánssal is kompatibilis, ezt ez üzemmódot jumperrel kell állítani. Ára hasonló az előzőhöz.

Frissítve: 2017. február


Kartusho V4
Interface ROM


Jarek Adamski bővítései

Yamod.LPTAY Max

A már többször emlegetett lengyel Jarek Adamski is számos (vagy inkább számtalan) újítással járul hozzá az újkori ZX Spectrum fejlesztésekhez. Ezek nagyrésze a Spectrum SE fejlesztése közben valósult meg.

Kezdjük az ismerkedést az alap Yabus.ZX-el. Ez egy interfész konverter, melyet a ZX Spectrum élcsatlakozójába dugva Jarek saját szabványú Yabus eszközeit használhatjuk, egyszerre két darabot is.

Ennek volt mintegy prototípusa a Yabus.ZXMEM. Ez három darab párhuzamos átmenő élcsatlakozót és ugyanennyi Yabus portot is tartalmazott volna, mindezek mellett még 32K EPROM-ot és 32K SRAM-ot is. Beépített boot-menüből választhattunk volna a különböző eszközök közül (például MB-02+, +D stb.).

A Yabus.ZX kialakításánál fogva jóval biztosságosabb a kapcsolat, mint például a Sinclair élcsatlakozó esetében és nem kell törődnünk a perifériák csatlakozási sorrendjével sem. A kompatibilis eszközök a Yamod. családnevet kapták, ismerkedjünk meg velük is!

A Yamod.AYLPT egy kétféle verzióban is készülő AY-3-8910 interfész. A két változat: az alap Med csak a soros és párhuzamos portot, a Max valós idejű órát és saját EPROM-ot is tartalmaz az AY-chip mellett.

A kártya ZX128 és Timex 2068 kompatibilis üzemmódokra is képes, sőt a kettő keverékére is. Két kártyát egyszerre is kapcsolhatunk a géphez, így az egyiket ZX, a másikat Timex üzemmódba kapcsolva megspórolhatjuk a jumperelést. Szintén jumperrel választható a ABC vagy ACB sztereó üzemmód. Az integrált slotnak köszönhetően a legkülönbözőbb cuccok csatlakoztatóak hozzá: TC2068 joystick, Keypad vagy AY-mouse. A kártyát a párhuzamos porton keresztül visszafelé is használhatjuk: a PC párhuzamos portján keresztül vezérelhetjük az AY-chipet. Néhány emulátor támogatja ezt a funkciót, így sokkal valósághűbb az AY-emuláció. A Spectrumos szlengben LPT-AY interfészként ismerik az ezen az elven működő kártyákat.

A Yamod.ZXINPUT interfész PC billentyűzet és egér csatlakoztatását teszi lehetővé. Az egér jeleit Kempston mouse jellé konvertálja. A billentyűzet kiosztást egy EPROM-ban tárolja, így ezt könnyen módosíthatjuk. Makrók rögzítésére is lehetőségünk van, és a soros portot RS-232C kommunikációra is használhatjuk. A ZX mellett a SAM, Byte, és Elwro gépekkel is használható.

A Yamod.ATBUS egy univerzális 8 bites IDE interfész. Célja, hogy a hard diskek, CD-ROM-ok, Zip meghajtók és CF kártyák egyaránt használhatóak legyenek a Spectrummal. Átviteli sebessége 200 KB/sec feletti. Némi sufituninggal tudja szimulálni az MB-02+, Interface 1-bis, ZXATASP és divIDE interfészeket, valamint Pera Putnik kreálmányait is.

A Yabus.IDE8255 a 8255 chip segítségével képes IDE eszközök vezérlésére. Az említett chipen felül mindössze egyetlen logikai áramkör szükséges hozzá. Még az MB-02+ belső 8255 chipje is felhasználható egy speckó kábel segítségével. Az egyszerűség velejárója a viszonylagos lassúság. A szerző még egy CPC változatot is készített belőle. Az IDE vezérlő mellett opcionális valós idejű órát is tartalmazhat. ZX, Timex, Sam és CPC kompatibilis.

A ZX512 elnevezésű memória upgrade egyetlen prototípusban készült el és a 48K Spectrumokhoz valamint a TC2048-hoz passzolt volna. Ez 256K vagy 512K méretűre bővíti az alapgép memóriáját, valamint ZX128 és Pentagon 512 kompatibilitást biztosított volna. Jarek még egy külön Multicolor áramkört is tervezett hozzá. Kicsit hátrébb lapozva kiderül, hogy a Velesoft viszont már megalkotta.

A ZX4MB jelű bővítés az előző leszármazottja. Csak Issue 6A jelű alaplapon tesztelte a szerző. A 4 megás bővítésnek hála a gumibillentyűs kistesó itt is ZX128 és Pentagon 512 kompatibilis lesz. A memória méretének köszönhetően egész komoly operációs rendszerek beleférnének a gépbe. Szintén Multicolor kompatibilis. Opcionálisan együtt használható a FlashD0 bővítéssel, mely egy 128K-s PEROM kártya.

A PL3MEM egy memóriabővítő és egy IDE interfész egyben. A memória 32K RAM-ból és 64 vagy 128K EPROM-ból áll, melynek nagyrészét az operációs rendszer foglalja el. Az IDE interfész a már megismert Yamod.IDE8255 típusú. Neve arra utal, hogy mintegy szimulálni tudja a +3(e) működését a 48K/128K/128K+2 és TC2048/2068 gépeken. Lehetőség van az EPROM helyére egy 512K kapacitású EPROM kártyát is illeszteni, ekkor már gond nélkül tölthetünk be számtalan alternatív ROM-ot. A Yamod.IDE8255 is kicserélhető Pera Putnik egyszerű IDE interfészére.

A ZX bus splitter az egyetlen élcsatlakozót háromfelé osztja. Többféle kivitelét is kifejlesztette. A v004 még egyéb csemegéket is kínál: DIP-kapcsolók az éppen aktív portok kiválasztásához, reset és NMI mikrokapcsolók, soros port csatlakozó a Kempston joystickhoz, valamint a működést visszajelező LED-ek.

A Yabus.ZXISA segítségével ISA kártyákat csatlakoztathatunk a Speccy-hez. Így olcsó soros, párhuzamos interfészre, illetve floppy vezérlő kártyákra tehetünk szert. A HDD vezérlőjén keresztül pedig joystickot használhatunk.

Egyéb bővitései, melyekről még tudni érdemes: a Yamod.EPROG egy EPROM égető, gyakorlatilag azonban párhuzamos interfészként is használható. A Yamod.KMOUSE és a Yamod.KMJOY Kempston Mouse és Joystick interfészek. A Yamod.EPLIP egy gyors párhuzamos interfész. A Yamod.PCMOUSE egy egyszerű soros egér csatlakoztató. A Yamod.SIO a rádióamatőrök számára készült: TNC modemmé varázsolja a Spectrumot. Végül, a Yamod.ETHERNET egy kissé drága Ethernet kártya.

Az összes bővítés DIY kitként, vagy készre szerelve is megrendelető.



Miguel Angel Rodriguez Jodar bővítései Spain

A spanyol Miguel Angel Rodriguez Jodar is az aktív Spectrumosok táborát gyarapítja.

2006-ban kifejlesztette az Internal PS/2 keyboard adapter for ZX Spectrum+ perifériát. Ez kompatibilis a PS/2 csatlakozójú billentyűzetekkel, valamint adapter segítségével az USB-s változatokkal is. Eredeti célja az volt, hogy újjáépítse a 48K+ tönkrement billentyűzet membránját. Ez azonban túl bonyolultnak bizonyult, így végül az adapter megépítése mellett döntött. Az adapter segítségével makrókat rögzíthetünk és játszhatunk vissza, a kurzor billentyűket Sinclair joystickként használhatjuk és a Ctrl+Alt+Del kombinációval resetelhetjük a Spectrumot. A NYÁK a hangszóró melletti üres részbe építhető be. A fejlesztő néhány ismerős felkérésére gyártott néhány ilyen adaptert. Jelenleg Ben Versteeg indította be a kisszériás gyártást. Ez már egy külsős, fekvő interfész, így bármelyik Spectrumhoz passzintható.

A csődöt mondott memóriachipek kiváltására alkotta meg a SIMM adapter for lower 16K RAM replacement javítási tippet. Elsősorban a sokszor defektessé váló alsó 16K helyettesítésére találta ki, de használható a felső 32K, valamint a 128K mindkét 64K bankjának felváltására is. Az ötletet egyébként egy hasonló jellegű MSX projektből merítette. Erre alapozva készítette el Alwin Henseler saját javítását SRAM chipekkel.

A következő dolog még fejlesztés alatt áll. Ez egy szupergyors töltő rutin, amely hamarosan SD kártyáról, CD-ről is biztosítja a gyors betöltést. Eddig Flash memóriából 180Kb/sec sebességet sikerült kicsikarni. A rutin megírásának ötletét a Codemasters kereskedelmi korszakban kiadott játék válogatás CD-je ihlette, ahol a játékok 20-40 másodperc alatt töltődtek be.

A következő újítás még prototípus állapotban van. Ez egy TMS9929-alapú MSX kompatibilis videóvezérlő, melynek pontos megnevezése MSX Video for ZX Spectrum.

A TMS chip egy általános felhasználására tervezett videóvezérlő, mely az MSX mellett egyébként a ColecoVision és a TI/99-ben is felelős a kép előállításáért.

Melyek az előnyök, amelyek egy ilyen videokártya elkészítésével járhatnak? Lényegesen felülmúlhatjuk vele az ULA teljesítményét, mivel saját 16K videó RAM-ot használ és a képalkotás nem terheli a proceszort. Két külön porton kommunikál a CPU-val, akárcsak egy külső periféria.

Az új képernyő üzemmódok: Text: 40x24 karakter, monochrome; Screen1: 32x24 karakter, 256x192 pixel sprite-ok támogatásával; Screen2: 32x24 karakter, 256x192 pixel, 8x1 attribútumok sprite-ok támogatásával - látványos játékok készítéséhez ez a legjobb üzemmód; Multicolor: 64x48, nagy pixelek, de minden pixel eltérő színű lehet.

A kártya tartalmazza a grafikus chip-et, némi DRAM-ot, egy GAL20V8 áramkört. A GAL a kompaktabb kivitelezhetőség, valamint a könnyű újraprogramozhatóság miatt került be.

Néhány MSX program átírására is találunk példát, melyeknek forráskódját a spanyol MSX közösségtől szerezte be a fejlesztő.

A kártya az összes Spectrummal használható.

A Philips TEA 2000 chip felelős a 128K és azutáni Spectrumok esetében az RGB-PAL jeldekódolásért az ULÁ-ból. Ez nagyon érzékeny az elektrosztatikus feltöltődésre és könnyen is melegszik.

Egy 128K+2A (Issue 4) szervizelését követően az összes probléma megoldódott, egyet kivéve. Csak a kompozit TV-out szignál maradt fekete-fehér. Mivel a TEA elég ritka IC, ezért ötletként felvetődött a helyettesítése egy modern darabbal.

A chip 2 bit/szín digitális jellel dolgozik, egy a szín, egy a 'bright' attribútum. Összesen tehát 6 bit digi adat van. Az Analog Devices AD722 – mint a legtöbb RGB-PAL encoder – analóg RBG szignálokkal dolgozik. Tehát a helyettesítő áramkörnek ez a 2x3 bites adatfolyamot kell szimulálnia.

Két prototípus készült el a TEA 2000 helyettesítő bővítőkátyából. Az egyikben a jeladó kristály eleve 4,43MHz-et küld. A másikban a 74HCT74 IC alakítja át a TEA 8,8MHz-ét az AD722-nek szükséges 4,43-ra. Mindkettő egyoldalas NYÁK és nélkülözi az audió csatornát.

A szerző egyébként a Zonadepruebas spanyol közösségi oldalon is publikál, McLeod_ideafix néven.

egyik ilyen publikációja a +2A/+2B/+3 downgrade 128K/+2-vé. Ez az újítást egyébként egy hibakeresés közben fedezte fel. Egy döglöttnek hitt +3-asban az ULA hibájára gyanakodott, miközben eljutott a Sinclair és az Amstrad generációk közötti inkompatibilitás egy fő okához.

A 128K/+2-ben két darab 16K-s ROM van (ROM0: 48K, ROM1: 128K). Amennyiben a port értéke 0, a 48K, ha 1, akkor a 128K ROM lapozódik be.

A későbbi gépekben 2 darab 32K-s ROM található (+3DOS és CP/M tárolására). Az Amstard egy újabb portot, az 1FFD jelűt vezette be ennek megcímzéséhez.

A megoldás: az első 32K-s ROM helyére beégetni azt eredeti 2x16K-s ROM-ot. A megoldás csodák-csodája, tökéletesen működik. Egyetlen hátránya maradt: így a +3DOS és a CP/M nem működik,. De ennek megoldása már egy másik sztori.

McLeod egy huszárvágással megoldotta a melegedő ULA problémáját is. Egy öreg 286-os hűtőbordáját kapta meg a melegedésre hajlamos chip.

A következő tipp a Composite video output for 128K. Ez a128K Spectrum 8 pólusú DIN csatlakozójának átalakítása, mely eredetileg sima RGB kimenetként funkcionál. Az első lépés a kihasználatlan 1-es pólus felé iránytani a monó audió szignált. A következő lépés a fekete-fehér jel átalakítása színessé. Ehhez a D34 jelű diódák első lábát kell kiforrasztani (vagy levágni, ha az kényelmesebb). Most következik az audió szignál leválasztása a videóról. A C126 jelű kondenzátort kell kiiktatni, mely azt audió és a videó jeleket mixeli a TV antenna felé. Még némi forrasztás és kész is a kábel.

Érdekes módon a kábel átalakítás nélkül használható a Dragon 32/64 számítógépekhez is.

Végül, de nem utolsósorban, a VGA monitor használatára is találunk ötleteket. Ez a rész nem csupán a Spectrummal, hanem a többi retró számítógéppel és konozollal is foglalkozik.

Az első lehetőség egy körülbelül 30 Eurós 'NoName' kínai RGB-VGA konverter beszerzése. Ez tulajdonképpen egy 'ipari' kivitel, melyet egyszer beállítunk és kész. A hátránya pont ugyanez: ha több retró gépünk van, az összessel való használat meglehetősen nehézkes. A ZX Spectrum 128K+3-mal összekötve az interlace képet a két félkép keverése után küldi a VGA monitorra (a fekete és fehér területek helyett egy egységes szürke területet látunk.) A frissítés sajnos már nem olyan tökéletes, mivel a TV frekvenciája 50MHz, a VGA-é 60MHz vagy több. A QL-lel használva viszont tökéletes képet ad.

A másik, szerző által kipróbált termék a DealExtreme konverter. Ezen kompozit videó és S-Videó bemenet is van. Az első használható a 128K-s Spectrumokhoz, a másodikhoz egy apró módosítás szükséges. A konverter szolgáltatásai széles körűek, és PiP rendszerben tudja kezelni a PC és retró képernyőt egyidejűleg a VGA monitoron.

Mindezeken felül egy FGPA-alapú klón tervezésében is részt vett: neve ZX-Uno.

Az OpenCores közösségi hobby elektronika portálon is jelent meg publikációja. Az ULA chip for ZX Spectrum (kódnevén: zx_ula). Rögtön kétféle változatban is elérhető. Az egyik az FGPA, a másik a CPLD verzió. Előbbi külön I/O busszal rendelkezik, így különböző klónok alapja is lehet. Utóbbi 'plug and play' ULA helyettesítő, mely egy meglévő (például Harlequin) klónba illeszthető. Amellett, hogy teljesen sikerült reprodukálni az eredeti ULÁ-t, az FGPA verzió támogatja a Timex HiColor és ULA+ üzemmódot is. Ez került integrálásra a ZX Spectrum on pipistrello kártyára is.

Frissítve: 2016. március


Internal PS/2 keyboard adapter for ZXS+
SIMM adapter for lower 16K RAM replacement
MSX Video for ZX Spectrum
TEA 2000 replacement daughterboard

Dr. Beep bővítései

ZXPC interface

A Ymond Reconstruction Service (YRS) holland társaság még a klasszikus ZX Spectrum időkben alakult. Jelenleg már csak egyetlen aktív tagja van, Dr. Beep, azaz Johan Koelman.

Dr. Beep ZXPC kártyája a ZX Spectrumot köti össze a PC-vel a párhuzamos porton keresztül. Az interfész két kártya összeépítésével keletkezett: egy egyszerű I/O és egy EPROM áramkör összevonásával. Ennek segítségével a PC-n tárolt .Z80, .SNA. .SCR és .TAP fájlokat tölthetjük be a Spectrumba. Az adatok kiírása .TAP formátumban lehetséges. A közeljövőben várható az .MDR fájlok (Microdrive) támogatása is. Egy 48K-s program körülebül 7 másodperc alatt töltődik be.

Dr. Beep egy hardware ZX81 emulátort is tervez a ZX Spectrumhoz. Ez egy 32K-s ROM segítéségével valósul meg, mely mindkét gép ROM-rutinjait tartalmazza.


Sami Vehmaa bővítései

ZXMatrix interface

Sami Vehmaa svéd Spectrumos fejlesztései meglehetősen érdekesek, hiszen egyre-másra készíti el azokat az interfészeket, melyek a ZX Spectrum képességeit minden lehetséges irányban kitolják.

A ZXCF, ZXCF+ kártyák segítségével háttértárként Compact Flash kártyákat használhatunk a Spectrumhoz. Az előd még 2003-ban született, a pluszos verzió a 2007-es év termése, míg a ZXCF+2, mely a ZXCF+ utólag csatlakoztatható upgrade-je egészen friss, 2008-ban jelent meg. Meghajtásáról a ZX Spectrum+3e-nél megismert ROM update során beégetésre kerülő ResiDOS gondoskodik. A kártya a töltési és a mentési parancsokat egyaránt ismeri.

A legfrissebb fejlesztés a ZXMatrix illesztő, mely egy ZXCF2+ és egy ZXUSB kártya kombinálásából áll. A két üzemmód közül jumper vagy kapcsoló segítségével választhatunk. Főbb jellemzői: 1 mega RAM, USB2.0 támogatás és nagysebességű CF írás-olvasás. Vehmaa egy saját verziót is csinált egyetlen példányban. Ennek két mega RAM-ja és Kempston joystick portja is van.

A ZXATASP interfész még a fenti bővítések előtt született meg. Ez egy 16 bites IDE interfész, mely egy hard disk és Compact Flash csatlakozással rendelkezik. A kártyán levő memória mérete 128K és 512K között mozoghat. A ResiDOS szintén támogatja a használatát. A memóriába be lehet tölteni a ResiDOS ROM-ot, így nem kell azt külön beműteni a Spectrumba. Mivel a winchester külső tápot igényel, a CF kártyák árának zuhanásával jelentőségét vesztette a kártya.

Saját ZXAY interfészét is kifejlesztette. Ez az AY-3-8912 zenei chipet tartalmazza és a 16/48K-s Spectrumokhoz passzol. A hőskorban számos cég gyártott hasonló kiegészítőt és lelkes amatőrök is létrehozták saját verziójukat. ABC sztereóban szól.

A ZXMEM inferfész 512K-tól az egészen hihetetlen 32 megáig bővíti ki a 16/48K-s Spectrum memóriáját.

Vehmaa ezenfelül egy valós idejű órát (dátum és idő egyszerre) valamint egy nagysebességű soros portot is kifejlesztett a Spectrumhoz.

A ZXEXP adapter egy bővítő szerkezet, mely az alkotó saját találmányán, a ZXBUS-on keresztül több bővítő eszköz csatlakoztatását is lehetővé teszi. A szerző összes bővítőkártyáján szerepel a ZXBUS. Az utóbbi négy bővítés viszont kizárólag ezen keresztül kapcsolható a géphez.

Ez a ZXBUS nem keverendő össze az orosz klónoknál megismert, a Nemo által kifejlesztett szabvánnyal.

Laptopjával külön fejezetben foglalkozunk.



Jiri Veleba bővítései Czech Republic

Az oroszok feltörték az európai ZX Spectrumok és perifériák kapcsolási rajzát, majd saját ötleteiket hozzáadva legyártották ezeket orosz alkatrészekből. A cseh Velesoft (Jiri Veleba) ezeket az újdonságokat visszafelé feltörte és megépítette európai alkatrészekből az orosz újdonságokat. Honlapján a 90-es évek nóvumai mellett legújabb fejlesztéseikkel is találkozhatunk. Nem csupán ZX Spectrumhoz, de a Sam-hez és a Timex Sinclair-hez is fejleszt.

A Kempston Mouse (Turbo), a Turbo Sound Easy, Sound Mixer for Turbo Sound Easy, Turbo Sound Easy with mixer, Turbo Sound Mini valamint a PS/2-es Proface AT már részletes ismertetésre került.

Szintén kiveséztük a DivIDE-hez köthető fejlesztéseit: a DivIDE 512-t, a DivIDE 57d szériát, valamint az RTC module for DivIDE kártyát.

Az MB-02+ interfész részeként konstruált Data Gear és MB-02 memory interfészről is már esett szó korábban.

A Pentagon 512 interface egy belsős interfész a ZX Spectrum 128K+2 gépekhez (csak az Issue 3-mal kompatibilis). A Pentagonok időzítése alapban eltér a ZX128-hoz képest, ráadásul minden memóriászeletet és portot gyors elérésűként (FAST IO mode) kezel a gép. Tehát a speciálisan Pentagonra készült progik valamilyen szinten inkompatibilisek az eredeti Spectrumokkal. Az interfész ezt is kiküszöböli a memóriabővítés mellett, melyet egy darab 512K-s SRAM modullal old meg. A Pentagon üzemmódnak köszönhetően az eredeti ZX Spectrum programok is gyorsabban futnak, ami jól jöhet a tömörítőknél, képszerkesztőknél stb.

Tartalmaz továbbá 128-512K méretű Flash ROM-ot, amelyben alternatív operációs rendszereket is tárolhatunk. Az upgrade rész tartalmazza az Unrain funkciót, és a bővítő kártya együttműködik a D40/D80 rendszerekkel is. Néhány utility, mint például MDOS File Commander és 128Tools kihasználja a teljes memóriát, így nem kell annyit vesződnünk a lemezek csereberéjével.

Az External 128-512K upgrade for ZX16/48K hasonló az előzőhöz, de ez egy külsős interfész és a 16/48K-s kistesóhoz készült. A 48K-s gépnél a felső 32K-t el kell távolítani. A kártya 128 vagy 512K-s SRAM modulokkal működik. Az 512K-s esetében a Pentagon 512K-val lesz kompatibilis a gép, és a fentiekhez hasonlóan gyorsabb is lesz az eredeti ZX128-nál. Természetesen lehetőség van az extrákat kikapcsolva visszatérni a 48K üzemmódhoz is. Sajnos a bővítő nem támogatja a shadow video RAM-ot, de az extra ROM-ok használatára itt is lehetőség van.

A Pentagon 512 interfész utódja a ZX Profi interfész, mely nevét a hasonló elnevezésű orosz klónról kapta. Ez a szürke, Issue 3 128K+2 Spectrtumhoz kapcsolható, és gyökerei még 2004-re vezethetőek vissza. Velesoft leporolta a régi terveket és teljesen újratervezte az interfészt.

1 mega RAM, 512K FlashEPROM, egy Z80 proci és egy aksi foglal helyet a NYÁKon. ZX Profi 1024, Pentagon 128-1024 és Scorpion ZS 256-1024 kompatibilis. A DivIDE, MB-02+, ATM Turbo, orosz cache emuláció kidolgozás alatt van.

Egy ZX 128K ULA klón is fejlesztés alatt áll. Az egésznek olyan feelingje van, mintha készülne a cseh szuperklón...

A Hyperface egy új interfész típus. Három direkt elérésű portot és egy hagyományosat tartalmaz, melyek egymástól függetlenül dolgozhatnak. Velesoft saját interfészébe egy DivIDE és Kempston Mouse Turbo interfészt zsúfolt.

2007-ben megtervezte saját ProfROM klónját is. Ez eddig csak 'papíron' létezik, még maga a szerző sem tesztelte.

Az apró, de mindenképpen hasznos kütyük között kiemelendő a ZX Bus protector and +2A/+2B/+3 fixer minikártya. Ez a Sinclair élcsatlakozóra köthető. Célja kettős: elkerülni az 'adatütközést', valamint lehetővé tenni a nem szabványos kivezetéssel rendelkező 128K+2A/+2B/+3 gépekkel a szabványos perifériák használatát.

Többféleképpen is konfigurálható. A 128K+2A/+2B/+3 gépekkel a régi perifériák használatához az R2 ellenállást kell hatástalanítani (ebben a módban kompatibilis a 128K/+2 gépekkel is). Ekkor a periféria ROMCS pinjét ROM1 OE/ROM2 OE pinre konvertálja.

Ha csak az adatforgalmat szeretnénk stabilizálni, a 16K/48K/128K/+2 gépek esetében, az R2 ellenállást valamint a D1 és D2 diódákat kell hatástalanítani.

A következő konfiguráció kikapcsolja a bővített memóriát és a ROM1/2 OE OE és ROMCS vonalakat, és a perifériákat direkt portként kezeli. Az R1, R14, R15, R16, D1 és D2 alkatrészeket kell hozzá kiiktatni. Az összes Spectrummal kompatibilis. Jól jöhet például, ha a 128K+3e gépet akarjuk DivIDE interfésszel használni.

A version 2 ugyanez, de a NYÁK jobb dizájnt kapott a perifériák egyszerűbb csatlakoztathatósága érdekében (a 128K+2A/+2B és +3 esetében kevés a hely a tápcsatlakozó és az élcsatlakozó között).

A version 5 ehhez képest egy jumperrel lett megfejelve, hogy +12V-ot kaphasson a 128K+2A/+2B és +3 +9 voltos pinje (az előző verzióban használaton kívül van a +9V).

Frissítve: 2015. október


Turbo Sound Easy
Turbo Sound Mini
ZX Bus protector and +2A/+2B/+3 fixer
TK compatible modding of DivIDE 57c v1
DivIDE 57d
DivIDE 57d2
DivIDE 57d3
Joystick module for DivIDE 57d3 < br>RTC module for DivIDE 57x



Pera Putnik bővítései Serbia Spain Sweden Czech Republic Italy Slovakia

Pera Putnik az egyik legrégebbi Spectrumos, aki az újkorban az elsők között indította el DIY-weblapját különböző bővítések leírásával. Elsősorban a háttértárolók kerültek a fejlesztések központjába.

A kisebb újításai között szerepelnek különböző ROM módosítások (külső ROM, Flash EPROM, kapcsolóval választható ROM), NMI gomb, RBG csatlakozó, flopyy interfész (mely sajnos a saját fájl formátumát használja).

Igazán ismertté a különböző IDE interfészei tették. Az egyszerűen csak Pera Putnik-féle IDE interfésznek nevezett eszköznek két változata ismeretes. Az első, az egyszerűbb, 8 bites, míg a második 16 bites technológiát használ. A 8 bites rendszer egyetlen hátránya, hogy a winchester kapacitása a fele lesz a névlegesnek, de a ZX Spectrum esetében ez elhanyagolható. A tinédzserkorba lépett fejlesztések kiválóan együttműködnek a modern Flash és Compact Flash kártyákkal - ez utóbbi természetesen CF-IDE adapterrel használható csak. Az adatátvitel ezekkel a kártyákkal körülbelül 150K/sec, ami szintén bőven elégséges a Spectrum esetében. A ZX Spectrum +3e is támogatja ezen rendszereket.

Hallgatva az idők szavára, ő is kifejlesztette saját Compact Flash interfészét. Ez 8 bites, és a kártya teljes kapacitását kihasználja. A 8 bites IDE interfész alapján készült el.

Ide kapcsolódik a ResiDOS operációs rendszer, melyet Garry Lancaster fejlesztett ki és a 8 bites interfészen keresztül a ZX Spectrum +3e is használja. Végül egy univerzális operációs rendszer lett belőle, mely a Spectrumos háttértár illesztő interfészek széles tárházát támogatja.

Kompatibilis a Sami Vehmaa ZXATASP, ZXCF, ZXCF+, ZXCF+2 interfészeivel és a ZXMatrix CF és USB üzemmódjával is. Támogatja a DivIDE Plus-t és Velesoft DivIDE bővítését, a ZXMMC/ZXMMC+ interfészeket és a ZX-Badaloc klónokat is.

Az MB-02+ interfész esetében minimum 256K RAM bővítés kell, és az MB-IDE kártya is, mely az MB02+IDE-be már beépítve van. Úgy is működik, ha sima, memóriabővített MB-02+-t használunk DivIDE-vel összekötve. Az MB-02+ saját RAMdrive-ját ez esetben nem használhatjuk, hiszen felülírná az oprendszert.

Az operációs rendszer tulajdonképpen egy Basic bővítés, amelyik egyszerre használja az IDE interfészt és a kártyák extra memóriáját. Működése lényegében annyi, hogy installálja magát az interfész RAMjába a Spectrum módosított ROM-jával együtt. Tartalmaz egy összetett feladatkezelőt is, mely az NMI gombbal aktiválható.

Az installálás az interfésznek megfelelő TAP/TZX fájl letöltésével kezdődik. A konverterrel valódi kazetta formátummá alakított telepítőt a Spectrumba kell betölteni, illetve a DivIDE+ és Velesoft bővítésének esetében a háttértár lemezéről is indíthatjuk, ekkor felülírja az aktuális oprendszert. Az upgradekhez már nem szükséges az eredeti szalagos fájl, bármelyik interfészről betölthetjük a .TAP illetve .TZX fájlokat. Vagy pedig a Basic install részt és a kártya specifikus C nyelvú kódot kell használnunk.

A 2.00-ás verziótól kezdve két fajta partíciós sémát képes kezelni. Az első, a natív IDEDOS, mely a ZX Spectrum +3e operációs rendszere (tartalmazza az eredeti +3DOS-t is). A FAT16-hoz a FATfs csomag szükséges. A két operációs rendszer együttes használata is megoldható. Az első 16MB-os partíciókat kezel, míg utóbbi értelemszerűen maximum 2GB-osokat. Az „M:” meghajtó a RAMDisk emulátor, mely 48K és 128K üzemmódban egyaránt működik.

A ZX Badaloc klónoknak köszönthetően támogatja a turbó üzemmódot is, 3,54-től 42.50MHz-ig, ez utóbbi sebesség még kísérleti jellegű. Az interfészek RAM-jában egyébként alternatív ROM-ok is tárolhatóak. A ResiDOS tudása csomagok letöltésével és telepítésével bővíthető. A legújabb verzió az SDHC és SDXC kárytákat is támogatja 8 GB-os kapacitási korláttal.


Simple 8 bit IDE interface


Cygnus bővítései

Czech Republic

PCL printer printing

A csehországi Cygnus, azaz Pavel Cejka szintén kínál néhány saját fejlesztésű kütyüt, melynek részletes dokumentációját a weblapján is közzéteszi.

A Miki RS232 interfész saját verziójáról már olvashattunk.

A ZX IDE Interface a Pera Putnik-féle eszközhöz hasonló, bár a szerző is inkább a DivIDE interfész használatát javasolja. Mindenesetre problémamentesen működik ZX Spectrum 48/128K+2 és Didaktik Gama 89 gépekkel és a BetaDisk interfésszel is. A Multiface 128-at és a Diskface plus bővítőket viszont nem igazán szereti. A hozzá mellékelt program sajnos csak cseh nyelvű, mindesetre az alapfunkciókat ellátja.

A ZX Spectrum és az LCD képernyők összekötésére is van ötlete. A honlapon részletesen olvashatunk arról, hogyan sikerült egy Playstation 1 monitort összehangolni a Spectrummal. Aki bármilyen LCD monitort akar összekötni a Spectrummal, érdemes elolvasni, hogy elkerülje a buktatókat.

Egy igazán egyedülálló újítás a PCL nyomtatók csatlakoztatása. A Spectrumosok régen álmodtak a színes nyomtatás lehetőségéről. Azonban néhány tűs nyomtató kivételével erre nem volt mód. A tűs nyomtatók zajosak, nyomatatási sebességük alacsony és a minőség is kívánnivalót hagy maga után.

Mivel Cygnus szervíztechnikusként dolgozva pozitív tapasztalatot szerzett a PCL nyelvet használó nyomtatókkal, ezért ezeket vette célba. Egy speciális Didaktik inverter NYÁK-ot tervezett, melyhez kapcsolódik a Canon szabványú párhuzamos csatlakozó (azért nem Centronics, mert ezt egyszerűbb kivitelezni).

A szabványos PCL nyelvnek köszönhetően minden LPT porttal rendelkező 1995 és 2008 között gyártott HP nyomattaóval kompatibilis, de a legjobban a DeskJet 340-el használható. Elméletileg más márkák PCL nyomtatóival is működik.

Az elkészült driverek támogatják a 75-300 dpi felbontást, a normál és draft üzemmódot, valamint a margók beállítását is.

Végül, de nem utolsó sorban, az Aritma 0507-es plotter működtetésére is kapunk ötleteket. Ez egy régi csehszlovák plotter, mely számos verzióban látott napvilágot, melyek csupán kisebb dolgokban térnek el egymástól.

A plotter az UR-4 interfészen keresztül kapcsolódik a Spectrumhoz. Két tulajdonsága is van, mely kiemeli a kortárs hasonló eszközök közül. Az egyik, hogy 1x8 bites vezérlést használ mindhárom motorhoz, míg a több 3x4 bitet külön-külön az összes motorhoz. A másik, hogy megbízható csavaros rögzítéssel rögzül a toll.

Cygnus a legkülönfélébb nyomtatási módokat próbálta és tárja a nagyközönség elé. Az eredeti MZXR driver segítésével nyomtat BASIC-ből, a Desktop nevű vektoros rajzprogrammal is készít ábrákat, végül a SIF soros portját használja.



Petr Simandl bővítései Czech Republic

Petr Simandl egy ZX Spectrum 128K +2A géppel kezdte számtek karrierjét. Azonban nem csak játszott, de áramköröket is tervezett, zenélt is a géppel.

Hardver újításai ismertetését a +2A/2B floppy interfésszel kezdjük. Ez az Intel 8272 floppy kontroller chip köré épül, és +3-at varázsol a fent említett gépből. Az áramkör egyébként a Amaterske Radio 1989. decemberi számában jelent meg eredetileg. Kis méretének köszönhetően elfér a nagy Speccy dobozában. Philip Mulrane ezt fejlesztette tovább ultimate +2A/2B floppy interfészként, külsős verzióban.

A zenei múlthoz kapcsolódik az Intel 8255 chipen alapuló 4x8 bites D/A konverter. Ez 4 darab 8 bites átalakítót tartalmaz és Covox/Soundrive mutációként képes .MOD fájlok lejátszására.

Egy egyszerűbb 1x8 bites AD/DA konverter is született, melyet a Specdrumhoz használt.

Az AY-chip sztereósítása sem kerülte el figyelmét, ehhez is találunk kapcsolási rajzot.


+2A/2B floppy interface
4x8 bit D/A converter



Philip Mulrane bővítései Great Britain

Philip Mulrane az egykor létezett floppy interfészeket konstruálta újjá. Első munkája egy +D klón 2001-ből. Ezt megépíteni elég egyszerűnek tűnt a WOS-on található publikus kapcsolási rajz alapján. Mindössze két chip beszerzése okozhat problémát. A WD1772 floppy kontroller valamint PAL20L8. Az első helyett meg lehet próbálni a WD 1770, VL1772, WD1791 vagy WD1793 típusokat is. A másikat a GAL20V8 helyettesítheti. Szükséges még beszerezni a 27C128 jelű EPROM-ot is.

A cél olyan NYÁK létrehozása volt, mely méreteiben teljesen azonos az eredetivel, fukcionalitásában azonban megduplázódik. Harald Bruniggal közösen a Protel szoftver segítségével el is készült a mű. Két prototípus után a PCBPool céggel gyártatták le.

Az alkatrészek beültetése után sajnos nem működött a klón. Az Spectrum Profi Club tagjától, Peter Rennefeld-től kapott kölcsön egy eredeti +D-t. Kiderült, hogy a WOS-on található eredeti kapcsolási rajz hibás volt: a RAM és az EPROM címző vonala felcserélődött, valamint a kontroller A0 és A1 vonala helyett az A3 és A4-et kell használni. A javítás után megszületett tökéletes klón, a honlapon már a javított kapcsolási rajz található. Philip egyébként feketére festette saját interfészét, így talán jobban is passzol a Speccy-hez, mint az eredeti fehér.

A +D a 32K-s EPROM 16 és 24K közötti 8K-s részt hasznosítja. Valószínű, hogy az MGT felvásárolt egy rakat hibás chipet, mely ezen a részen működik.

A következő évben született másik fejlesztése szintén floppy interfész. Ez az előzőekben említett Petr Simandl által megépített egységen alapul.

Az eredeti NYÁK-ot módosította és külső interfészként valósította meg. E mellett hozzáadta még Garry Lanchaster ZX Spectrum +3e hdd interfészét is, és így elkészült az ultimate +2A/2B floppy interfész.

Még egy apró moddingot kell megejteni, ha csak egy darab 3,5”-os meghajtó van csatlakoztatva. A 3”-os egységeknél van egy 'ready' szignál, ami jelzi a kontrollernek, hogy a floppy kész az adatok küldésére és fogadására. A3,5”-osak esetében ez hiányzik. Ezért a floppyn össze kell kötni a select0 (pin 10) és a ready (pin 34) vonalakat. Dupla meghajtó esetében ez felesleges, mert a ready szignál mindig jelen van az egyik meghajtón.


+D clone
Ultimate +2A/2B floppy interface



Paul Farrow bővítései Great Britain

Az angol Paul Farrow leginkább mint ZX Interface 2 cartridge szakértő elismert Spectrumos körökben.

Ezek a cartridge-k nem túl ismertek, kezdjük tehát a fejezetet egy rövid áttekintéssel!

Az Interface 2 speciális nyílásába tehető 16K-s kapacitású ROM-kártyák 1983. szeptember/októberben jelentek meg először a piacon. Tulajdonképpen ezek 'játékkonzollá' varázsolják a Spectrumot - nulla betöltési idő, nulla hibalehetőség. Mégsem terjedtek el igazán, hiszen a 48K játékok egyre inkább előtérbe kerültek. Másrészt a 16K-s programok betöltési ideje alapból jóval rövidebb időt vett igénybe - tehát nem érte meg alternatívaként alkalmazni a kazettás töltéssel szemben. Ezen kívül a Sinclair Research kiadott még egy Test cartridge-ot is, melyet diagnosztizálásra használtak fel a szervizek. A Parker fivérek is gyártottak különböző cartridge prototípusokat, ezek azonban sosem jelentek meg a piacon.

Eredetileg a cartridge-ok csak egyetlen 16K méretű ROM-ot tartalmaztak (Standart 16K ROM Cartridges - 1. módszer).

A cartridge-ok egyszerű tervezése lehetőséget biztosít kompatibilis eszközök reprodukálásra. Az Interface 2 hiányosságait a 'kártyán belüli' elektronika fejlesztésével lehet kiküszöbölni, így már egyszerűen átléphetjük a 'bűvös' 16K-s határt.

Egy ilyen lehetőség az, amikor egy nagyobb kapacitású EPROM-ba több 16K-s ROM-ot égetünk be, melyből később válogathatunk (Switched Bank Paging ROM Cartridges - 2. módszer).

A következő módszer az egyenként 16K méretű ROM-ok egymás utáni beolvasása és belapozása a RAM-ba, ahol végül egy egésszé állítjuk össze őket. Ezt először a Spanyol Insidro Nunez alkalmazta, aki egy 32K-s EPROM-ba égette be a Knight Lore programot (Timed Bank Paging ROM Cartridge - 3. módszer).

A következő, fejletteb lépcsőfok a szoftveresen (nem a kártyába égett elektronika által) vezérelt beolvasós-lapozós technika. Ezzel már 64K fölé is mehetünk, tehát a 128K programokat is tárolhatjuk a ROM-ban (Software Bank Paging ROM Cartridges - 4. módszer).

Végül, leghetőség van a fenti funkciókat kibővíteni úgy, hogy a Spectrumal is beégethető legyen a Flash EPROM tartalma. Ekkor a maximális EPROM méret a Spectrum korlátaiból adódóan 128K (Programable Software Bank Paging ROM Cartridges -5. módszer).

Paul összesen 4 generációt készített a kártyákból: ZXC1, ZXC2, ZXC3 és ZXC4. Ezek elérhetőek üres NYÁK-ként, készre szerelt NYÁK-ként, plasztik dobozba szerelt kész NYÁK-ként valamint előre beégetett cartridge-ként.

Az egyes generációk jellemzői a következők:

A ZXC1 ismeri az 1-es, 2-es és 3-as módszereket. Támogatja a 8K, 16K, 32K és 64K méretű EPROM-okat. Ebből két alverzió készült: az első ezüstözött csatlakozót kapott (ZXC1 silver), a második aranyozott (ZXC1 gold) a jobb elektronikai kontakt miatt (egyébként a két NYÁK mindenben azonos). 2004-ben jelent meg.

A ZXC2 (2008.) az 1-es, 2-es és 4-es metódusokat ismeri. A lehetséges méretek: 8K, 16K, 32K, 64K, 128K és 256K. Ráadásként újraprogramozható, 128K-s Flash EPROM-mal is működik - de ezt csak PC-ről lehet programozni.

A következő generáció a 2009-es ZXC3, mely a ZXC2 funkcióit bővíti ki a Spectrumról való Flash EPROM programozásának lehetőségével.A kártya hasznosítja az 5-ös módszert, valamint a 4-dik egyszerűsített és standart megoldását. 8K, 16K, 32K, 64K és 128K méretű EPROM-okkal használható és lefelé kompatibilis a ZXC2-vel 128K méretig. Ez kis sufni tuning segítségével a ZXC3 is 256K-ig bővíthető. Mint arról volt már szó, a ZXC3 esetében még külön égető sem kell. Az RS-232 porton keresztül a Spectrumba küldhetjük a bináris fájlokat. Innen kezdve már a Speccy is képes beégetni a FLASH EPROM tartalmát. A ZXC3 esetében rendelkezésre áll továbbá egy Microdrive emulátor ROM is, mely 75K tárhelyet biztosít az Interface 1 BASIC parancsai által.

2013-ban jelent meg a ZXC4, mely már 256 bankot képes kezelni, ezzel 4096K lett a maximális méret, szemben a ZXC3 128K-s maximumával. Továbbá a teljes 16384 byte-ot képes elérni, szemben az előd 16320-ával szemben. További újdonság az Interface 1 lapozó mechanizmusának szimulálása is, tehát így összesen 4 megás Flash ROM-ot kapunk. Ezt Microdrive avagy kazettás magnó emulátorként is hasznosíthatjuk. Mindegyik ZXC kompatibilis a Spectra interfésszel.

Az összes kártyához használható a Windows-alapú ZX Cartridge Creator nevű utility. Ennek segítségével a .Z80 és .SNA fájlokból EPROM égető segítségével mindenki elkészítheti saját ROM-jait.

A Spectra interfész egy többfunkciós eszköz a 16/48K-s ZX Spectrum részére. Elsődleges funkciója a Spectrum Scart csatlakozón keresztüli TV-hez csatlakoztatása, melynek eredményeképpen éles és tiszta, 'szennyeződéstől mentes' képet kapunk.

A Spectrát a Spectrum bővítő portjára kell kötni, és így összekötni a Scart-os TV-vel. Nem szükséges módosításokat eszközölni a Spectrumon, mivel az interfész a bővítőporton elérhető szignálokat használja. A Spectrum hangja szintén ki van vezetve a Scart csatlakozón keresztül, lehetővé téve a hangok erőteljes és tiszta hangzását a TV hangszóró(i)n keresztül. A kép és a hang tisztasága a 128K Spectrum monitor csatlakozóján keresztül vagy a Spectrum emulátoron kapotthoz hasonlítható.

Egy érdekes tulajdonság a Spectrum képernyő lehetőségeinek kiterjesztése 64 szín egyidejű megjelenítésére, valamint a számos megnövelt vízszintes felbontás, így mindösszesen 32 új képernyő üzemmódot kínál az interfész. A 128K modellekhez hasonló több memória bankos képernyőmodell is elérhető.

Egyszóval, a Spectrum igencsak korlátozott színkezelése megoldódott, lehetséges tehát teljesen új látványvilágot használó programok megírása.

Az eszköz a következőket kínálja: Kempston joystick port; ZX Interface 1 kompatibilis RS232 csatoló, mely ideális nyomtató, modem és PC csatlakoztatásához; opcionálisan ZX Interface 2 ROM csatlakozó, saját ROM csatlakozó, mely felülírja a Spectrum eredeti ROM-ját.

Továbbá lehetőség van a Spectrum BASIC kibővíétésre a ZX Interface 1 lapozó mechanizmusa által (az új képernyő üzemmódok elérése); a csatlakozó teljesen aranyazott; számos konfigurációs kapcsoló segítségével lehetőség van a különböző eszközökkel való kompatibilitás biztosítására is.

Az összes felsorolt tulajdonság alap, kivéve a ROM cartridge és a a saját ROM használatát. Mindkettő opció, és a megrendelő dönti el, kéri-e az extrákat. A Zero Instertion Force foglalat a 'custom' ROM lehetőséggel hasznos lehet saját ROM fejlesztésénél. A standard IC foglalat pedig abban az esetben, ha nem szükséges a ROM-ot túl gyakran cserélgetni.

Az interfész profi minőségben készült, 10x10 cm-es méretben.

A kártya az 50 Hz-es 16/48K Spectrum modellekkel kompatibilis.

Elképzelhető, hogy az Issue 1 és 2 kiadású Spectrumokba egy átkötő vezetéket kell forrasztatni a működéshez ( a későbbi Spectrumoknál már alap ez a bekötés, úgyhogy a ez a lépés kihagyható).

Később elkészült a Spectra+128 interfész is, mely a 128K és 128K+2 gépekkel kompatibilis. Egy szokásos konverter interfész segítségével a 128K+2A/+2B és 128k+3-mal is (Velesoftnál találunk kapcsolási rajzot hozzá). Használja a 128K-s gépek shadow screen-jét. Ennek köszönhetően a megfelelő szoftver segítségével akár kér monitoron is kaphatunk képet egyszerre (Spectra Scart + Spectrum RGB). A cartigde port ennél már alap. A sima Spectra interfészek upgradelhetőek Spectra+128-ra.

A DIY szekció másik nagy területe a Scart csatlakozók elkészítése a legkülönbözőbb ZX Spectrum típusokhoz. Bár ilyet készen is vehetünk (lásd később), azoknak, akik nem riadnak vissza a barkácsolástól, részletes dokumentáció áll rendelkezésre a 128K (angol és spanyol verzió), 128K+2, 128K+2A/B és 128K+3 gépekhez egyaránt.

Végül, a 'rejtélyes' Keypad periféria (csatlakoztatható numerikus billentyűzet) újjáépítése is terítékre kerül a manapság kapható eszközökből. Ezt eredetileg a spanyol gyártmányú 128K-hoz készítették, de kiválóan együttműködik az angol verzióval valamint a 128K+2-vel is. Saját eszközét egy sima barkácslemezen készítette el, de a honlapon letölthető a nyomtatott áramkör is.

Frissítve: 2015. október


ZXC1 silver
ZXC1 gold
ZXC2
ZXC3
ZXC4
Spectra interface
Spectra+128 interface



Insidro Nunez bővítései Spain

Miután megismerkedtünk mind az öt módszerrel, kövessük végig a fejlődést a hardver fejlesztéseken keresztül.

Droy (Insidro Nunez) első újítása egy 32K-s cartridge volt. Ebben egy 27256 jelű 32K-s EPROM kapott helyet. Ezt a tárat egy jumperrel (vagy kapcsolóval) kétfelé oszthatjuk. Így a konkrét esetben a JetPac és Pssst! kerülhetett egyetlen kártyára a 2x16K-s verzióban a 2. módszer alkalmazásával.

Lehetséges-e a továbbfejlesztés úgy, hogy a két 16K-s program helyett egy 32K-s töltsön be? A válasz: igen. Ehhez azonban olyan programok kellenek, melyek nem használják az alsó 16K-t. A szerző a Knight Lore-t próbálta ki. A séma a következő. Beolvassuk az első 16K-t. Három másodperc szünet következik. Ezalatt az előre kijelölt memóriaterületre belapozódik az előbb említett 16K, majd ennek a tetejére kerül a következő ugyanekkora szegmens. A NYÁK ugyanaz maradt, mint az előző esetben, de a 27128 jelű EPROM szükséges hozzá és a jumper (kapcsoló) helyett a késleltető áramkör hogy működhessen a 32K-s verzió a 3. metódussal

A ZX-Flash Card 2005-ből Jose Leandro művén alapul. Ennek segítségével 10 darab .SNA fájlt tárolhatunk a 29F040 jelű Flash EPROMban, majd innét a Speccy memóriájába küldhetjük őket.

A séma a következő. Elsőként bemásoljuk az eredeti módosított (de kompatibilis) ROM-ot. Majd kiválasztjuk a betölteni kívánt programot. 16K-s szeletek végére kerül egy jelölő, ez mutatja hogy az újabb részletnek melyik memóriaterületre kell kerülnie. Az utolsó szegmens tartalmazza azt a rutint, mely végül egyesíti a három szeleltet és elindítja a programot. A ZX-Flash Creator nevű Windows-os programot Miguel A. Prada készítette. A rendszer tehát a 4. módszerrelsal valósult meg.

Mi a teendő, ha a cartridge-k megvannak, de nincsen Interface II? Ha lemondunk a joystick portról, elég egyszerű megvalósítani. Csupán két darab ISA slot, drótok és a rövidzárt megelőző műanyag szoknyák kellenek. A Speccy összesen 56 kontaktot tartalmaz, két sorba osztva. Ezt kell összeforrasztani a cartridge oldali slot-tal. A használaton kívüli csatlakozásokat érdemes száműzni, hogy a rövidzárlat esélyét a minimálisra csökkentsük a Make it yourself Interface II esetében.

A +D floppy interfészről már esett szó. Droy az egyszerűbb gyártás kedvéért két darab egyoldalas NYÁK-ra osztotta saját +D klón változatát. Az első modul a vezérlő egység. Ez végzi a shadow RAM és ROM vezérlését, az I/O műveletek dekódolását. A másik az adapter modul, ez a floppy és a párhuzamos port irányítója. Az interfész mind a DD-s, mind a HD-s meghajtókkal működik. Utóbbi esetben természetesen DD üzemmódba jumperelve (forrasztva) a meghajtókat.

Habár több más PC-billentyűzet csatoló is létezik, az IMAR-3 teljesen saját fejlesztés. Az interfész lelke egy 16F84PIC mikrokontroller, amely tulajdonképpen egy mikroprocesszor beépített Flash EPROM-mal. Az 'Edit' mód az F12 gombbal kapcsolható, az Interface II pedig a kurzor és Alt billentyűkkel szimulált. AT illetve PS/2 klaviatúrákkal kompatibilis, az XT-vel nem (bár ki is használna manapság ilyet). Az Ultimate játékokkal való jobb kompatibilitás miatt a 74LS245 chip-et a 74LS148 váltotta fel. Tartalmaz egy Sinclair élcsatlakozó átmenő modult is, ez természetesen elhagyható, ha nincs rá szükségünk. Csak 16K/48K/48K+ gépekkel kompatibilis, a 128K verziókkal nem.

A fenti adapteren kívül létezik még néhány másik tippje is a Spectrum gyenge pontjának számító billentyűzet megreparálására. A megrepedt szalagkábelt javítását „ezüst festék” segítségével javasolja. Ez helyreállítja a repedéseket a megszakadt vezetéken. Javasolja továbbá ragasztószalagot tenni az ellenkező oldalra, hogy biztosabb legyen a tartás. A biztonság kedvéért multiméterrel is ellenőrizhetjük munkánkat. Vigyázni kell arra is, hogy a festékkel ne csináljunk rövidzárat. Habár a használati útmutató javasolja az alkoholos tisztítást, könnyen kárt okozhatunk ezzel az ép részekben.

A túl rövid szalagkábel megtoldása is megoldható. Egy régi PC adapter csatlakozóját kell lenyisszantani és erre forrasztani a kábeleket. A képeken a ZX81 javítása látható, de természtesen a Spectrumos módszer is ugyanaz.

Ha teljesen tönkrement a billentyűzet, mikrokapcsolókból is újjáépíthetjük a membránt. A hagyományos 1,6mm-es NYÁK helyett érdemes a 0,7-est használni, tekintettel a szűk helyre, ami a Spectrumon belül van. A szerző csak az 1,6-ost tudta elérni, ezért ezzel valósult meg a projekt. Miután kifúrtuk a mikrokapcsolók helyét, bele kell marni az eredeti membrán 'kapcsolási rajzát' a NYÁK-ba. Ezután jön a kapcsolók beforrasztása, majd a Spectrumba való beszerelés.

Teljesen új billentyűzetet is készíthetünk régi PC-tasztatúrából. Az előzőekhez hasonlóan kell eljárni, a kifúrt és mart lapra kell ültetni a billentyűket. Így elkerülhetjük a Speccy módosítását. A projekt egyébként eredetileg a Jupiter Ace-hez készült, de bátran használható a Spectrumhoz is.

Mindezeken felül néhány hibakeresési és javításo tippet is találhatuk a weblapon.


32K Cartridge for IF2 2x16K version
32K Cartridge for IF2 32K version
ZX-Flash Cart
Make it yourself IF2
+ D clone
IMAR-3
Repairing cracked ribbon cable
Elongation of short membrane cable
Recostructing of membrane with microswitches
Making new keyboard



Jose Leandro Martinez Novellon bővítései Spain

Droy után Jose Leandro Martinez Novellon rukkolt elő a második módszeren alapuló Super Cartridge for Interface 2 egységgel. Rögtön kétféle verzió is készült belőle 2004-ben. Az első TTL alapú, csak a prototípus fázisáig jutott. A TTL ugyanis nem teszi lehetővé a kompakt kivitelezést. A programokat egy 29F40 jelű 512K-s FlashROM tárolja. A GAL chippel készült változat ugyanennek a kártyának az integrálása a chip-en belülre. Így lehetővé vált a kisméretű kivitelezés, és beleférhetett egy Supertronic PP40 vagy PP56 plasztik dobozba. Ezzel már gond nélkül használható az eredeti interfészekkel is. A kártya összesen 15 darab programot képes tárolni, melyből szoftveres menüvel választhatunk. Ebből 10 darab az eredeti ROM játékok száma, és további 5 darab 16K-s extra játék is helyet kapott.

Egyébként ez inspirálta a ZX-Flash Card megszületését is.

Ő is beszállt a ZX Spectrum +3e/+2e projektbe. Viszont megelégelte a winchester folyamatos zaját, és azt, hogy külön tápegységet igényelt. Ezért a Compact Flash kártya mellett tette le voksát. Először CF-IDE interfésszel kísérletezett, majd innét jött az ötlet egy 'integrált' eszköz kifejlesztésére. Az External CF-IDE interfész a Sinclair élcsatlakozóba dugható, és egy PP6-N dobozban kapott helyet. Kapott egy bugfixet is Aitor javaslata alapján.

A 16/48K(+) gépeknél nem is olyan egyszerű a gyári ROM-ot EPROM-ra cserélni. A ROM replacement 'projekt' a barkácsoló kedvűeknek részletes utasítással szolgál arra, hogyan lehet a 27C128 (16K) vagy 27C256 (32K) EPROM-mal helyettesíteni az eredeti ROM-ot. Ha már úgyis felnyitottuk a gépet, ajánlatos cserélhető foglalattal is ellátni a Spectrum alaplapját – derül ki a leírásból.

Az External ROM interface hasonló az előzőhöz, és Julio Medina ’amazing machine’ elnevezésű alkotásán alapul. Ennek, valamint az előző fejlesztésnek a hátránya, hogy kevés ember szánja rá magát a Spectrum barkácsolására. Habár időben korábban keletkezett, mint az előző, fejlettsége okán mégis ezt tesszük ’későbbre’.

Az interfész a Sinclair élcsatlakozón keresztül kapcsolódik és kapcsolóval aktiválható a külső illetve belső ROM. A meglehetősen egyszerű, egyoldalas áramkör egyébként Pera Putnik kapcsolási rajzán alapul. Kapott egy extra reset gombot is. A 76x51,5 mm-es méretet a PP6N doboz szülte.

Emlékezzünk meg a PS2 gamepad adapterről is mint saját fejlesztésről. A hagyományos Spectrummal az Interface 2-t ajánlatos használni hozzá, a 128K+2/+2A/2B/3 esetében viszont a joystick port eltérő bekötésére kell ügyelni. A kontroller lelke egy PIC16F877 egység, de bármelyik 16F8X7 jelű jó. A PS2 konzollal a Bruno Fascendini által készített program kommunikál.

Egyszerre mindkét joystick portot használhatjuk, a második portra az extra gombok vezérlése került. A kontroller és az interfész legegyszerűbb táplálása a joystickporton keresztül történő, mivel csak 25mA az áramfelvétele. A Guitar Hero és Dance Carpet 'perifériákkal' is működik.

Amikor modern kütyükkel, például PC, MP3 lejátszó próbálunk programokat a Spectrumba tölteni, a siker kétséges. A jelenség oka, hogy a modernkori lejátszók nem biztosítják azt a jelerősséget, amit a régi kazettás magnók. Az Interneten számos kisteljesítményű erősítő kapcsolási rajza kering, a kereskedelemben is rengetegféle kapható.

Az Ear input erősítő 2010-ből az LM380 chipen alapul. Tartalmaz egy bejövő szignál erősségét szabályozó potmétert, melyet Józsi 700 ohm-on fixált. A háttérzaj kiküszöbölésére kapott egy 47pF-os kondenzátort is. A kimenő jel erősségének ellenőrzésére a KA2284 chip került beépítésre. Ez vezérli a VU egységet, mely akkor optimális, ha 3 LED világít.

Két prototípus készült, az első a minimális méretet célozta meg (54x43mm). A második már direkt a PP42 dobozhoz készült 64x55mm méretben.

Ezen felül találunk leírást más Spectrumosok fejlesztéseiről, valamint javítási tippeket is.


Super Cartridge for IF2 TTL version prototype
Super Cartridge for IF2 GAL version
External CF-IDE interface
ROM replacement
External ROM interface
PS2 game adapter
Ear input amplifier



Gondos Csaba bővítései Hungary

Gondos Csaba (GoCom, Gondos Computer Communication) a Sinclair.hu főkonstruktőre, mellesleg lelkes rádióamatőr.

Első igazi újítása a 8, 16 és 32 megabájtos SmartMedia kártyákkal működő ZX Spectrum Smartmedia interface (ZX Spectrum Smartmedia interface, ZXSM) volt. Ehhez módosította a ZX Spectrum ROM rutinjait is. A honlapon találunk néhány hasznos utility-t valamit forráskódokat az eszköz működtetéséhez.

Csaba is megvalósította a több, választható ROM-os Interface 2 csatoló perifériáját ZX Spectrum Interface 2 Multirom névvel. A készülék ára 6000 Ft volt.

2003-ban került kifejlesztésre és több hardware és firmware verziója is létezik. Közös bennük, hogy a ROM-szeletek 16K-s szegmensekben kerültek elhelyezésre, tehát a 2. módszerrel működik.

Az első verzió egy 128K-s vagy 256K-s EPROMban tartalmazza a ROM-okat, melyből az egyik a betöltő modul, innét lehet kiválasztani, hogy melyik ROM-szeletet kívánjuk aktivizálni. Betöltés után letiltja a lapozás lehetőségét, így a gép csak az aktuális 16K-t látja. Az első 8K-s tartalmazza a betöltő programot, míg a másik 8K-ban a lapozásért felelős rutin található.

A második verzióban már csak 256 byte-ot foglal el a lapozó rutin, tehát a választóprogram immár komplexebb is lehet.

A harmadik változatban már csak a 3FFFh memóriarekesz foglalkozik a lapozással.

Használhatóak a 128, 256, 512 és 1024K-s EPROMok is megfelelő jumperek összekötésével. Így maximum 64 darab 16K-s lap áll rendelkezésre. A maximális 1024K-s méret használata esetén viszont megszűnt az eredeti ROM-ra kapcsolás és a láthatatlan üzemmód lehetősége, így a 3FFFh cím minden lapon aktív marad. A 256K-s verzióban egyébként elfér az összes, gyárilag kiadott ROM.

A publikált firmware verziókról. A v1.2 hardver konstruálásának évében készült. Az 1.3-as verzió (2005.) új screen-t kapott és néhány ROM csere is történt. A cartridge immáron tartalmazza az egyetlen saját ROM-mal rendelkező játék, a Shadow of the Unicorn ROM-ját; egy ZX80 és egy ZX81 ROM-ot, melyek 128K-s módban használhatóak és teljes mértékben emulálják a két gépet. Helyet kapott továbbá a GW03 nevezetű Spectrum ROM javítás is és végül, de nem utolsósorban a ZXSM (smartmédia kártya illesztő) legfrissebb ROM-ja is, azok kedvéért, akik nem a gépbe kívánják beépíteni.

A legújabb 1.4-es verzióban egy ritka - kereskedelmi forgalomba nem került - ROM kapott még helyet, a Sinclair System Test, melyet akkoriban csak a szervízeknek biztosítottak. Az időközben elkészült ZXSM ROM frissítés (v1.2) is már megtalálható benne.

Másik két újítása, a G-Tech interface (ZX Spectrum analog joystick IF) és a ROM-extension a WSS-Team Ghost Castles című játékához kötődik. A G-Tech Kempston interfészen keresztül csatlakoztatva lehetővé teszi analóg joystick használatát. A ROM-extension pedig egy 256K-s bővítés, mely az Interface 2-n keresztül kapcsolódik Spectrumhoz. Egyelőre csak ez az egy játék támogatja. Az összes dokumentáció szabad hozzáférésű.

A következő két periféria meglehetősen hasonló egymáshoz. Közös bennük, hogy egyfajta 'digitális magnóként' működnek egy másik perifériának álcázva. A TZX mouse egy 8 megabyte-os belső memóriával rendelkező TZX-lejátszó, mely gombelemről működik. és maximum 256 fájl kezelésére képes. Egy teleppel átlag 100 órán át bírja és támogatja a turbó betöltést egészen 4x-es sebességig. A TZX-lejátszó a Megabit-X 2010 klubtalálkozón mutatkozott be.

A JoyTape Player is a WSS Team-mel közös fejlesztés eredménye, a TZX Mouse egyedi verziója, mely szintén ezen a rendezvényen debütált. Igazából már 2009-ben készen volt prototípus formájában egy garázskapu csengőbe szerelve. A joystickba integrálás ötlete Papp Györgytől (Pgyuri) származik, akárcsak az elnevezés kitalálása. A 20 Euróért (4999 Ft) megrendelhető termék természetesen előre 'installálva' tartalmazza az összes WSS, plusz egy bónusz játékot a belső memóriában. Működési ideje: körülbelül 1000 programbetöltés a beépített elemmel. Belső hangszórót is tartalmaz, az EAR csatlakozó is tartozék.

További újításai: a ZX Spectrum áramfelvételének csökkentése több lépcsőben és a billentyűzet membrán rekonstruálása mikrokapcsolók segítségével.


ZX Spectrum smartmedia interface
ZX Spectrum Interface 2 Multirom v3
G-Tech interface
ROM extension
TZX Mouse
JoyTape Player
Reducing the power consumption
Reconstructing the keyboard membrane



Scott-Falk Hühn bővítései Germany

A németországi Scott-Falk Hühn számos elektronikai projektje mellett a ZX Spectrumhoz is kínál jónéhány fejlesztést.

A 2. módszeren alapuló ZX Interface 2 - ROM module with 32 memory banks a 29F040 jelű Flash EPROM-on alapul. Egyébként bármelyik kompatibilis típus megfelel, de a szerző ezt tartotta a legköltséghatékonyabbnak. Ez 512K kapacitású, tehát elvileg 32 darab 16K-s ROM fér bele.

Egy tekerentyűvel választhatjuk ki a kívánt ROM-szeletet, mely a Speccy felé eredeti ROM-nak látszik. Egy mini barkácskártyán készült el az interfész. Ha nincs megfelelő donor a csatlakozó az elkészítéséhez, egy ISA kártyából is nyerhetünk hozzá alkatrészt. A szuper mini méretet úgy sikerült elérni, hogy még a Flash EPROM alatt is alkatrészek vannak.

A programozás akár a szerző weblapján található kütyüvel és a mellékel programmal is történhet. Ha nem akarjuk egyesével összeállítani a ROM tartalmát, egyben is letölthetünk egy szubjektív válogatást a weblapról. Ez 16 darab ROM-ot tartalmaz, tehát csak félig használja ki az eszköz kapacitását.

A 16/48K(+) Spectrumok esetében a TV-modulátorba vezetik a videó jelet, ahonnét az UHF csatornán kapjuk meg a képet. A mai TV-knél ez egyértelmű hátrány, rontja a képminőséget. Mivel a videó jel eleve adott, érdemes ezt direktben kivezetni. Scott az RCA csatlakozót kétkomponensű ragasztóval rögzítette az eredeti mellett. Néhány Interneten keringő kapcsolási rajz egy plusz tranzisztor beépítését javasolja, mely jel erősítőként szolgál. Azonban a szerző jobb képet kapott eme alkatrész nélkül. Így született meg a ZX Spectrum 48K video output elnevezésű hardver tuning. Egy nagyon hasonló tuningot készített Womble.

A Spectrumról egy nagyon fontos és egyszerű dolog hiányzik, ez pedig a reset gomb. Habár könnyű az áramtalanítással újraindítani a gépet, ez azonban korántsem a legelegánsabb módszer. Sokkal célravezetőbb egy mikrokapcsolót beiktatni a Z80 proci reset kivezetése és a földelés közé és voalá, máris készen van a ZX Spectrum 48K reset gomb. A földelés az eltérő alaplapokon több helyen lehet, a mellékelt ábra az Issue 4b-t mutatja be. A rögzítés itt is kétkomponensű ragasztóval törptént.

A 128K Spectrumnak a sima TV output jelen kívül van RGB kimenete is. Ha tehetjük használjuk ezt. Ha azonban - mint a szerzőnek - nincsen csak kompozit bemenet a monitoron, nincs mese, barkácsolni kell. A szerény képminőségért a D35-ös dióda és az R144 ellenállás felelős. Tulajdonképen felesleges alkatrészek, kiforrasztásukal, vagy megszakításukkal sokkal jobb képminőséget érhetünk el. Érdekes módon a későbbi Spectrumokba már nem is építették be eme két alkatrészt, eleve jobb minőséget produkálva.

Még tovább fokozhatjuk a javulást, ha leválasztjuk az AY és a beeper szignált. A C126-os kondenzátor hasonló módon történő kiiktatásával ismét tisztább lesz a kép. Ezt a tippet egyébként Ingo Truppeltől kapta. A két újítást egybegyúrva ZX Spectrum 128K improved video output néven találjuk meg a weblapon.

A 128K Spectrum MIC portjára kivezetett hangnak több hátránya is van. Egyrészt nagyon kiegyensúlyozatlan, mivel a beeper zajos és az AY-chip halk. Másrészt állandóan dugdosni kell, ha a kazettás magnót használjuk. A ZX Spectrum 128K additional sound output egy mini áramkör, mely orvosolja a problémát. Három ellenállást és 2 kondenzátort tartalmaz, mely a beeper, AY-chip, MIC és EAR beállításait szabályozza. Az ellenállások egyenlítik ki a beeper-AY és MIC/EAR hangerőt, a két kondenzátor elszeparálja a MIC/EAR jelet az AY-chiptől. A hang egy ügyesen elhelyezett RCA csatlakozón keresztül érkezik, mely az RGB és video közé került beépítésre.

A 128K Spectrumok is többféle variációban készültek. Jelenleg a Keypad és MIDI/RS-232 port szempontból nézzük meg őket. Készült olyan széria, melynél a Keypad a Sinclair-féle téglalap szabványú, és a másik D-sub csatlakozós (sajnos a lábkiosztás már itt sem szabványos, de ez részletkérdés).

A weblapon található moddingok (ZX Spectrum 128K additional RS-232/MID/Keypad ports) a két Sinclair-szabványú csatlakozót konvertálják D-sub-ra (kombinált Keypad és RS-232); valamint Din szabványú 'standalone' Midi-out-ra.

Mint azt már említettem, a 128K+2 sokkal jobb minőségű képet ad, mint elődje. Azonban ezen is van mit javítani. A 2N3904 tranzisztor túl gyenge, ez felelős a zavaros és instabil képért. Ha kicseréljük egy erősebb, BC548C jelűre az RGB kimenet mögötti alkatrészt, érezhető javulást fedezhetünk fel. Itt is érvényes az audio szignál leválasztásával elérhető javulás, amely a C31 jelű kondenzátor kiiktatásával érhető el. Mindkét tipp Ingo Truppeltől érkezett. Ha már az elnevezéseknél tartunk, legyünk következetesek, és használjuk a ZX Spectrum 128K+2 improved video output elnevezést, ahogy a szerző is.

A hang is jobb az egyetlen szürke Speccy-nél, mint elődjénél, azonban ez sem tökéletes. Az AY-chip túl halk, a beeper túl hangos, a kazettás töltés pedig szuperhangos. A megoldás: egyszerű ellenálláscsere, mellyel belőhetjük az optimális hangerőket és készen is van a ZX Spectrum 128K+2 improved sound output elnevezésű modding.

Még egy kisebb csokor fejlesztést is kínál. Lássuk ezeket sorban. A ZX Spectrum 128K+2-nél a szerző észrevette, hogy a csatlakozó ajzatok kissé gyengén vannak rögzítve. A már többször emlegetett kétkomponensű ragasztó segítségével azonban ez is könnyen fixálható.

Ugyanennél a gépnél vezette be az Amstrad a non-standart joystick portot. Habár a hagyományos joystickok bedughatóak, de csak egyirányban működnek adapter vagy speckó SJS joystick nélkül. A módosítás során az egyes számú port Cursor joy kompatibilis lett, a kettes számú egy kis áramkör közbeiktatásával Kempston.

A kombi RS-232/Keypad csatlakozó az előzőekben 'hátrányosnak'(?) bélyegzett téglalap alakú csatlakozó megoldással operál, az eredeti Keypad tetejére ragasztva.

128K+2 ROM-ja megváltozott a sima 128K-s-hoz képest. Természetesen a copyright üzenet más és a szalagtesztelő is eltűnt. Még egy sor másik változás is létezik, például az RS-232 rutinok címei is máshová kerültek. Az eredeti ROM-ot egy 64K-s (azaz dupla kapacitású) 27C512 EPROM-ra cserélte. Ebben mind az Amstrad, mind a Sinclair ROM helyet kapott. A kettő között egy kapcsolóval válthatunk.


ZX IF 2 - ROM module with 32 memory banks
ZX Spectrum 48K video output
ZX Spectrum 48K reset button
ZX Spectrum 128K additional sound output



Phil Ruston bővítései Great Britain

Phil Ruston alkotásai közül a V6Z80P 'platformról' valamint a ZX Spectrum kompatibilitást elősegítő Pendulum kárytáról már volt szó.

A SMART Card (Snapshot (loader) Multiple Alternate ROMs & Test Card) egy házi készítésű diagnosztikai kártyából fejlődött ki. Ez egy Flash ROM-ot és egy diszkrét áramkört tartalmazott.

A szóban forgó hardver CPLD alapú, 256K Flash memóriája van, 128K RAM-ja valamint SD kártya és Kempston joystick csatlakozója, reset és NMI gombbal megspékelve. Célcsoportja olyan játékosok, akik a Speccy bekapcsolása után azonnal játszani szeretnének és mindezt occón. Öt másodperc alatt tölt be egy .SNA fájlt.

Tulajdonképpen egy multi-ROM választó. A firmware tartalmazza a menedzser programot mellyel betölthetünk, másolhatunk és törölhetünk programokat a FlashRAMba. A szerző alapban installálta a saját diagnosztikai programját. Az .SNA fájlokat támogatja, valamint a .TAP fájlok közül is sokat lehet használni.

A kártya a ZX Spectrum 48k(+) gépekkel kompatibilis. A 128K-sokkal is, de fizikailag nem férnek el a csatlakozók. Tehát ha leszedjük a gépek borítását működnek (nem lenne egyszerűbb egy szalagkábel?). A 16K-s modellben csak a DiagROM működik.

Az első széria zöld színű NYÁK-on, a második kék színnel készült.

Itt is találunk tippeket a ZX Spectrum kompozit videó kimenetének megvalósítására. Kétféle verzió van: a kondenzátoros és a tranzisztoros.

A kondenzátoros megoldás az egyszerűbb, és a legtöbb TV-vel kompatibilis, de előfordulhat, hogy a kép kissé sötét lesz. A tranzisztoros verzió jobb képet ad, de nem minden TV-vel működik. A jó hír az, ha ügyesen csináljuk, mindkettő visszafordítható. Részletes utasításokat találunk a weblapon megvalósításukhoz, és persze az összes hozzávaló beszerezhető a webshopban.

A 128K+2 gyakran sárgás/ciános árnyalatot kever az RF és kompozit kimenetbe egyarát. A TEA2000 videó árakörbe illesztett induktor és kondezátor sikeresen redukálja ezt. 'Szettben' ez is kapható 15uH inductor and 82pf Capacitor for Spectrum 128+2 Video mod néven.

Hozzáadva: 2015. július.


V6Z80P
Pendulum v1.1
Pendulum v1.1b
SMART Card
SMARTer Card



Aitor Gomez Garcia bővítése Spain

Aitor Gomez Garcia Internal CF-IDE interfész projektje Garry Lanchaster belső ZX Spectrum +3e/+2e interfészének és Jose Leandro CF-IDE vezérlőjének keresztezésén alapul. Sajnos ez utóbbi CF-IDE része csak a SanDisk márkájú darabokkal működött tökéletesen, bugos volt. A megoldás egyébként egyszerű: a BC327-es tranzisztort és a hozzá tartozó 100K-s ellenállást cserélni egy darab 10K-s ellenállásra (Jose később korrigálta ezt a hibát). A vezérlő áramkört is áttervezte egy költséghatékonyabbra Lanchaster interfésze alapján.

A Compact Flash adaptert a 128K+2A magnó részére helyezte be. Biztos, ami biztos alapon meghagyta a kazettás (MP3-as;) töltés lehetőségét is egy jack formájában. A vezérlő egység áramköre a Z80 CPU foglalatába kerül, a két részegységet pedig IDE kábel köti össze, mely egyben árammal is ellátja a CF-IDE adaptert.

Mivel ez is 8 bites interfész, a használt kártyák kapacitása is automatikusan lefeleződik. Aitor egyébként tervezte egy kapcsoló megkonstruálását is, mellyel választhatunk az alsó illetve felső 8 bites rész közül. Így már hasznosítható lenne a teljes kapacitás.


Internal CF-IDE interface

Ben Versteeg bővítései

The Netherlands

Kempston 
Mouse Turbo interfaces

A holland Ben Versteeg hardware cuccairól már beszéltünk. Csak az ismeretek felelevenítése kedvéért idézzük fel a nemzetközi együttműködések eredményeként megvalósult vagy éppen csak tervezett projektjeit.

Az eredetileg cseh fejlesztésű MB-02+ diszk interfészt szerette volna továbbfejleszteni MB-04 néven, de ebben Ingo Truppel (akivel egyébként baráti viszonyban állnak) megelőzte.

A szintén cseh Velesoft Kempston Mouse Turbo interfészét gyártja jelenleg kis szériában angol nyelvű használati utasítást és optikai görgős egeret is mellékelve az eszközhöz.

A spanyol Rodriguez Jodar belső PS/2 interfészének külsős verzióját is megalkotta.

Újabban az utóbbi két vezérlő integrálásán is gondolkozik, így egy kombi egér+billentyűzet interfész megjelenése is várható.

Mi több, egy sztereó audio átalakítót is tervezett a 128K-s Spectrumokhoz.

Ez egy mini-NYÁK, melyet az AY-chip fölé kell helyezni. A kártya az ACB és ABC sztereó szabványokat támogatja, a kétféle üzemmód közül rövidre zárással vagy kapcsolóval választhatunk. A beeper mindkét csatornából szól, a hangerő nem változtatható.

Annak ellenére, hogy kristálytiszta hangzást produkál, elég sok negatív kritikát kapott a WOS fórumán. Így Benji leállt a fejlesztéssel. Az első sorozat elkészült, a szükséges dokumentáció pedig elérhető a honlapról.

Blogján keresztül értesülhetünk a legfrisseb fejlesztésekről, valamint az elkészült mennyiséget az EBAY-on hirdeti meg és postai úton jutatja el az árukat a megrendelőknek.


PCWKing bővítései

Great Britain

Az angol illetőségű John R. P. King (ahogy magát becézi: PCWKing) elsősorban az Amstrad gyártmányú számítógépek tuningolásával foglalkozik. Így a teljes CPC, PCW széria és az NC100 gépek mellett természetesen a ZX Spectrum +2, +3, +2A és +2B számítógépekkel is.

A DIY részt két fő részre lehet osztani a Spectrum esetében: különböző kábelek készítése, valamint a +3 gépek Achilles-sarkának számító lemezegység tuningolása.

A kábelek közül első a Spectrum +2, +3, +2A és +2B gépeket a CPC monitorral összekötő kábel, ami tulajdonképpen egy egyszerű 8 Din (Speccy) - 6 Din (CPC) konvertáló kábel, mellyel szupertiszta képet kapunk a CPC monitoron keresztül. Sajnos a hangot nem viszi át ez a kábel.

Hasonló a +3, +2A és +2B gépekhez készült RGB-Scart átalakító is, ez Alan Cox tervezése. Ez is egy konvertáló jellegű kábel, de itt már néhány ellenállás beforrasztása is szükségeltetik. Az előző kábellel ellentétben ez már a hangot is átviszi (monóban). A képminőség messze túlszárnyalja a monitoron kapható képet.

A következő DIY kábel egy Centronics csatlakozó, melynek segítségével szabványos printert köthetünk az Amstrad eredetű Spectrum modellekhez.

Az utolsó (és egyben legegyszerűbb) kábel a +3 kazettás magnetofon csatlakozó egysége. Itt egy sztereó jack-et kell szétbontani két monó végződésűre (MIC és EAR).

A másik nagy terület, mely elsősorban a +3 tulajokat érdekelheti, a különböző floppy meghajtó módosítások.

A legegyerűbb mind közül a külső 3 inches floppy illesztése. Ehhez egy szabványos PC-s 5,25-ös floppy szalagkábel kell, amelyről akár el is távolíthatjuk a felesleges második csatlakozót.

A 3,5 colos egység illesztése már fifikásabb. Mivel a 'modern' 1,44-M-os és 720K-s meghajtók kizárólag 5V-tal működnek, a Speccyről érkező 12V-os drótot le kell vágni, vagy pedig egy 5V-os szabályozó áramkört kell közbeiktatni.

További nehézség, hogy nem minden 1,44M-os meghajtó működik tökéletesen 720K-s üzemmódban, mivel 'Ready Signal' hiányzik belőlük (ez az, ami ellenőrzi, hogy van-e lemez a meghajtóban). Ennek tesztelésére is kapunk öteletet.

A következő bökkenő, hogy ha már sikerült is egy kompatibilis meghajtót szereznünk, akkor az csak 180K-t ír a lemezre.

Ennek kiküszöbölésére is részletes megoldást találunk egy egyszerű oldalkapcsoló képében. Természetesen lehetőség van új ROM beszerzésére is.

Módosítva: 2010. augusztus 07.


Graham bővítései

Great Britain

ZX Spectrum +3e mod 1st version by Graham

Graham is elsősorban az Amstrad eredetű gépekkel foglalkozik, köztük a külső floppy interfész csatlakoztatásának lehetőségével.

PCKinggel ellentétben már nem elégszik meg a próba-szerencse alapon történő 3,5 colos floppy választásával (hátha egyik majd jó lesz).

Továbbment és elkészíttette a disk-ready-> disk change szignál átalakító áramkört. Ezzel egycsapásra kompatibilissé varázsolható az összes meghajtóval a ZX Spectrum 128K+3. A kivitelezés pofonegyszerű, egy 47LS38 típusú logikai kaput használ. Egyébként a többi (1990 előtti) retrogéphez is használható a módosítás. Ha mégsem, a 74LS38 maradék kapuinak felhasználásával erre is kapunk tippeket.

Ráadásként Graham ismertet egy szabályozó áramkört, mely megoldja a floppy által igényelt 5V-os tápfeszültség kérdését is.

A ZX Spectrum 128K+3e továbbfejlesztésén is dolgozott. Kiindulási alapként a Pera Putnik-féle egyszerű 8 bites interfészt választotta. Első lépésként az öreg laptop winchester működéséhez szükséges áramot az alaplap power csatlakozójától kapta. Ennek hátránya, hogy a bekapcsoláskor esetleg nem kap elég áramot, és nem pörög fel annyira, hogy a +3e felismerje a winchestert. Ez egy egyszerű resettel megoldható.

A második verzióban a winchestert egy 512K-s micro disk modul helyettesíti, mely az SDD elődjének tekinthető. Ez alacsony fogyasztású és nincs felpörgési ideje, tehát az előző megoldást alkalmazva nincs szükség a bekapcsolást követő resetre. Az áramkör ugyanakkor maradt, csak a kártya csatlakozója lett függőleges kialakítású.

A ZX Spectrum 128K+2 +3e-vé átalakítása után ebbe a gépbe került a laptop winchestere. A működéshez szükséges feszültséget itt már a CPU-ból nyerte Graham.

A ZX Spectrum 128K+2-höz készült 128K+3e átalakításról is részletesen olvashatunk. A +2 eredeti ROM mérete 32K, a +3 64K-sokat használ. Mivel ezek a régi ROM modulok már nem beszerezhetőek, az alkotó egy 128K-s EEPROM-ot használt fel. A beépítéshez szükség egy 28-32 lábú konverterre is. Az extra ROM-ból ezután egy kapcsolóval választhatjuk ki a nekünk megfelelő ROM-ot: 48K, 128K+2 illetve 128K+3e.

Módosítva: 2010. szeptember 26.



Hw.speccy.cz bővítései Czech Republic Slovakia

Aki ellátogat a hw.speccy.cz website-ra, pontosan azt kapja, amit a domain név ígér: hardware tippeket a Spectrumhoz a Cseh Köztársaságból - bár természetesen szlovák kollégák is besegítettek. A site karbantartói: z00m és Ik0n (Imrich Konkol).

Az első újítás az univerzális 128K bővítés a ZX16/48 (összes kiadás) és a Didaktik Gama gépekhez (összes alverzió). Ez Zilog fejlesztése és a harmadik revízió. Teljesen kompatibilis az eredeti 128K-val és s FastIO és Unrain funkciókat is ismeri. Ezeket egy kapcsolóval lehet aktiválni. Még a második videómemóriát is támogatja. A tuning két részből áll: az új chipek behelyezése és tápellátása, valamint a vezérlő logika installálása. Ez egy haladóknak szánt bővítés.

Az egyszerű AY-interfész MDV ötletén alapul. Az ABC sztereó mixer rész Zilog 'golden ratio' metódusát használja - tehát garantált a legtisztább AY-hangzás. A két részt z00m gyúrta egybe. Egyszerűen az univerzális barkácskártyára kell helyezni a komponenseket és összedrótozni. Külsős vagy belső interfészként egyaránt használható.

A következő évben Pavel Urbancik szerkesztett hozzá egy takaros NYÁK-ot is, mely Nice board néven kelleti magát. Két revíziója létezik, az első tehát 2011-ben, a második 2014-ben valósult meg.

A Melodik2 AY interfész is z00m munkája. Ez az eredeti, Didaktik Skalica-féle eszközön alapul. Gond nélkül beleilleszthető a gyári Melodik dobozba. Az újítások között megemlítendő a golden ratio módszer alkalmazása, valamint a vezérlő logika továbbfejlesztése a D40/D80-nal való ütközés elkerülése érdekében. Az AY-chipet kristály vezérli, melynek tápellátása szűrést kapott, így garantált a tiszta hangzás. Ráadásként van egy átmenő élcsatlakozó is. Két alverziója van, egy 2015-ös és egy 2017-es. Ezek a ZX Spectrum issue3b, issue4a, ZX Spectrum+ issue 6a, Harlequin 48k Rev.f, Didaktik Gama '89, Didaktik M '91, Didaktik M '92 és Timex 2048 gépekkel kerültek tesztelésre.

A LED-es memória térkép z00m és Busy kütyüje. Ez 64 darab LED-et tartalmaz sorban vagy 8x8-as mátrixban. Minden LED 1kB-ot reprezentál, mely kigyullad, amikor a CPU olvas belőle (rendkívül hasznos crackelésnél). A megvalósítás univerzális barkácskártyán lehetséges, vagy a szerzők prototípus NYÁKján. Belső intefészként, vagy egy másik interfészbe építve is használható (MB-02+, Betadisk, +D...).

Az előző fejlesztés módosítása a kétszínű 8x8 memória LED térkép, mely Ik0n munkája. Az E-Bayen keresztül vásárolható meg.

Z00m Bank LED térképe a 32765 port működését jelzi. A ZX Spectrum 128K, 128K+2 gépekbe építhető be.

A képeken még az első változat látható. Az új verzió kapcsolási rajza némiképp eltér ettől, de funkciója ugyanaz.

Z00m nem univerzális barkácskártyára helyezte fel a LED-eket, hanem direktben ragasztotta belülről a 128K+2 Spectrum dobozára.

A D40/D80 módosítás a 128K és 128K+2 gépekhez szintén Zilog ötletén alapul (bár többen mások is végeztek hasonló módosításokat). Az egyszerű átalakítást követően egy kapcsoló segítségével a standard 128K, valamint a D40/D80 kompatibilis üzemmódok közül választhatunk. Tritol elkészítette a +2A/2B gépekkel kompatibilis moddingot is.

Ik0n ZX Spectrum +3e^2 gépe a ZX Spectrum +3e továbbfejlesztése. Lényege, hogy a gép mind a sima +3-mal, mind a +3e-vel kompatibilis maradjon.

Elsőként a ZX Spectrum +3e átalakítást kell elkészíteni a választható két ROM-mal. Egy kapcsoló segítségével az egyik állásban a +3 (DivIDE), a másikban a +3e ROM-ját használhatjuk alapértelmezésben.

A +3e bővítések közül egyszerűsége miatt a 8 bites Pera Putnik-féle CF interfész beépítését választotta, egyetlen változtatással. Mivel a CF foglalat csatlakozójának forrasztása házilag meglehetősen nehézkes a kis méret miatt, ezért az IDE csatlakozó beforrasztását választotta. A CF kártya így egy külön CF-IDE konverteren keresztül csatlakoztatható.

A CF kártya nyílás a már 3,5"-osra cserélt floppy meghajtó alatt kapott helyet. Megjelent a Sindikat weblapján is.

Mind a szürke (128K+2), mind a fekete (128K+2A/B) Spectrumokhoz találunk komplett fejlesztéseket is, melyeket a szerző egyszerűen csak 'ugly hack'-nak nevezett el. Az átalakítások filléres nagyságrendűek, nem is érthető, hogy az Amstrad miért hagyta ki őket.

A 128K+2 tuning az RF és kompozit video mod-dal veszi kezdetét. Első lépés a C31 jelű kondi kioperálása, mely a hangot mixeli össze a képpel. Ekkor persze nem lesz hang a TV-n keresztül, de ez is orvoslásra kerül később. A kompozit videó kimenetnél egyszerűen a TR4 jelű tranzisztort kell 180 fokkal elforgatva visszaforrasztani, ha sötét, torz és fekete-fehér képünk van.

Amikor a gép még nem üzem-meleg, a Symbol Shift+A kombó (és esetleg néhány más billentyűzet) nem működik. Ez a címzési vonalak túlterheléséből adódik. A megoldás 82 vagy 100 pF-os kerámia kondenzátort forrasztása a D35-ös (egyes esetekben D33-as) diódára és a probléma megszűnik.

A már említett unrain bugfix a 128K nagytesó esetében is megvalósítható. Ehhez egy úgynevezett újraprogramozott GAL16V8 chipet kell az eredeti PAL10H8 helyére tenni. A bugfixhez szükséges visszafejtés egyébként Poke Studio műve.

Az ACB stereo output módosítás is ismerős lehet már. A beeper az ACB sztereó mixer jobb és bal csatornáján van kötve egy egyszerű tranzisztor erősítőn keresztül két 1K-s ellenálláson át.

A 128K+2A/B tulajok is kaphatnak ötleteket a rút tuningokhoz.

Az RF és videó kompozit mod hasonló a fentiekben megismerthez, de itt a C24 jelű kondenzátort kell eltávolítani. A kompozit videó kimenet teljesen hiányzik erről a gépről. Javaslat: a +2 eredeti áramkörét beműteni.

A fekete gépek hangja még rosszabb a +2-höz képest. Az ACB sztereó tuning teljesen hasonló, de itt 2 darab 2k2 ellenállást kell használni, mivel a beeper kicsit hangosabb.

Az old ROM replacement azoknak szól, akik nem a 4.1-es, hanem a régebbi, 4.0-ás ROM verzióval rendelkeznek. Bár az új sem tökéletes, számos hibát kijavítottak benne. Két 27C256 EPROM szükséges a módosításhoz.

Az MB-02+ EEPROM tuningjáról pedig már olvashattunk (MB-02+ modification–28C256)

Módosítva: 2017. augusztus


Universal 48K to 128K rebuild
Simple AY interface
Melodik2 AY interface
Memory LED map prototype
Dual color memory LED map
Bank LED map
D40/D80 mod for ZX128K/128K+2
ZX Spectrum +3e^2
Ugly hacks for ZX128K+2
Ugly hacks for ZX128K+2A/2B
MB-02+ modification - 28C25



Sindik.at bővítései Czech Republic Slovakia

A SinDiKat közösség 2009-ben alakult meg a szlovákiai Pozsonyban. A rövidítés feloldása: Sinclair a Didaktik - Klub Aktivych Technikov, azaz Sinclair és Didaktik - az Aktív Technikusok Klubja.

Vezetője a már megismert Ik0n, és több, elismert személy (Pl. Noby, Busy) és csapat (ci5, Zero Team) csatlakozott a kezdeményezéshez. Hardver és szoftver fejlesztéseiket a találkozók alkalmával mutatják be egymásnak - addig on-line kommunikálnak.

Az első hardver-tipp egy Philips HCS 130 Videtotext Terminal billentyűzet illesztés elkészítése. A tasztatúrát 1992-ben vette és egészen 1995-ig, az aktív Spectrumos korszak végéig használta a blog házigazdája. A funkcióbillentyűkhöz rendelte a gyakrabban használt floppy és printer parancsokat. Több speciális billentyű pedig a Spectrumon gyakori dupla billentyűkombinációként működik.

Ik0n közzétett továbbá egy 128K bővítést is, melyet még Matsoft küldött el neki 1994-ben. A memória lapozása teljesen 128K kompatibilis, azonban a második videóRAM kezelése már nem megoldott.

Habár manapság technikailag jóval fejlettebb módszerek állnak rendelkezésre az említett bővítés kivitelezésére, a klasszikus tuning híveinek érdemes egy pillantást vetni erre is.

A ZX Spectrum +3e^2 gépről már olvashattunk a Hw.speccy.cz szekcióban.

Olvashatunk továbbá egy Didaktik Gama 80K restaurálásról is.

A lepukkant alanyt Ik0n az aukro.cz oldalról szerezte be, kábelek és tápegység nélkül. Az alaplap rendben levőnek látszott, az UHF modulátor antenna csatlakozóján kívül (?).

Először a hibás memóriachipeket cserélte ki a vezérlő áramkörrel együtt. Biztos, ami biztos, 128K memória került a gépbe a 80K helyett - előrevetítve egy későbbi bővítés lehetőségét. Először az alsó 16K, majd a felső 64K is működött.

A ház pucolása után alapozás, majd feketére fújás következett.

A kopott billentyűzet feliratokat alkoholos filccel pótolta. Ezek után a LED-ek pótlása következett egy reset gomb beépítésével egybekötve. Az antenna csatlakozót egy cinch konnektor helyettesíti. Végül a tápegység egy USB/PATA konverter box lett a csatlakozó átalakítást követően.

Petra Kourila (PedroS) szomorúan konstatálta, hogy a ByteFestről hazaérkezve kedvenc gépének billentyűzete nem működött. Mivel a membrán ép volt, ezért csak a szalagkábelt kellett kezelésbe venni.

A toldáshoz színes többeres vezetéket használt (az IDE kábel túl merevnek bizonyult). Egyik fele az alaplaphoz, a másik a membrán csatlakoztatásához szükséges foglalathoz került forrasztásra.

A javítás előtt kiszerelte az összes hőérzékeny IC-t, majd a forrasztást követően ragasztószalaggal biztosította a vezetékeket a kiszakadás ellen. Így készült el az ő billentyűzet szalagkábel javítása.

Ik0n 128K+3 gépében is kipurcant a TEA 2000 áramkör. Három darab 330 Ohm-os ellenállás forrasztása az RGB-re jelentette az átmeneti megoldást, mely azonban csak fekete-fehér képet adott a kompozit kimeneten keresztül.

A végső megoldáshoz az ötletet Miguel Jodar projektje adta, mely az Analog Devices AD722-es chipet használja. Ez mindössze 10 Euro alatt volt elérhető szállítással együtt.

Néhány egyszerűbb változtatást is eszközölt a TEA 2000 helyettesítő bővítőkátyán. Kicsit felnagyította, valamint a stabilizátor IC típusát változtatta és csak két darab jumpert használt az eredeti három helyett. További modding a 20pF-os kondi elhagyása, mellyel a fekete-fehér képből színes lett. Az R6 75OHm-os ellenállását is kicserélte 200Ohm-osra, mely jobb minőségű képet adott.

Mike-ot (mikezt), a zeroteam tagját igencsak zavarta a 7085 jelű feszültségstabilizátor melegedése. Végül egy kompatibilis LM2575HVT-5 beszerelése a 7085 helyett lett a döntés végeredménye

A 2575-ösnek 5 lába van. Csak az input (1. láb), föld (3.) és az output (4.) bekötése szükséges. Az 5-öst sem árt leföldelni, a 2-es pedig a hangszóróhoz kerül forrasztásra.

Helyhiány miatt egy szigetelt drótköteg segítségével került illesztésre az alaplaphoz. A hőtermelés megszűnt, így mike megnyugodott, hogy nem okoz majd kárt a gép melegedése.

A DGBoot a SpeccyBoot adaptációja Didaktik Gama gépekre. Mivel ezek rendelkeznek Intel 8255 alapú párhuzamos porttal, direktben csatlakoztatható hozzájuk az ENC28J60-H kártya. Nem szükséges más, csak a 3,3V-os feszültség stabilizátor, és a módosított, dupla kapacitású 27C256 jelű EPROM (32Kx8) a számítógépbe, valamint néhány ellenállás és egy jumper.

A SpeccyBoothoz képest olcsóbb ár, és könnyebb kivitelezhetőség jellemzi. Viszont kissé lassabb, mivel eltérő I/O portokat használ.

A 128K-s Spectrumoktól kezdődően alapértelmezett lett a soros port megléte. Az AY-chip szabad I/O kivezetésein keresztül valósul meg az RS-232, amely egy brit stílusú telefon csatlakozóban végződik. Ennek vezérlését a 128K ROM végzi.

Gyakorlatilag felfedezetlen és így kihasználatlan ez a rész. A ROM-ban található Serial Peripheral Interconnect (SPI) protokoll felhasználásával készült +3MMC kártya is.

Ez már egy többéves projekt. Ez univerzális kártyán 6 ellenállás, egy stabilizátor, néhány dióda felhasználásával valósult meg az adattároló eszköz. Három LED jelzi az üzemet és egy SD-kártya csatlakozója van, amely FAT fájlrendszerű kártyákat fogad. A vonal másik végén a 128K+3 Centronics anyacsatlakozója figyel, azonban az AY-chipre, a 8255-re is köthető. A tervezésben UD880D-vel (Dusky)közösen vettek részt.

Ik0n Video-to-VGA konvertere nem kifejezetten ZX Spectrum kiegészítő, de mindenképpen hasznos lehet tudni a tapasztalatokról. A teszt inspirálója z00m hasonló eszköze, mely kívülről hasonlóan néz ki, de belül… Több géppel is tesztelte. S-Video, Composite és VGA kimenetek jellemzik.

A ZX teszthez a 1440×1050 felbontást választotta, mivel ez az éppen fellelt HP moncsi natív felbontása is. Az első teszt egy Issue 2-es géppel történt, elmosódott, de stabil a kép. A határoknál kékes elszíneződés figyelhető meg.

A 128K+2 kiábrándító eredményt hozott. A kép zajos, sárga szellemekkel, és néhol színkihagyásokkal. Érdekes módon a tesztelt demónál kevésbé volt észlelhető a jelenség.

A Didaktik Gamával lett a legjobb az eredmény.

Az utsó próba a 128K-ra bővített Issue 6 pluszos gép volt. A színek stabilak voltak, és nem volt látható az Issue 2 színeződési problémája.

Módosítva: 2016. március


Ribbon cable repair
ZX Spectrum +3e^2
TEA 2000 replacement daughterboard
7085 replacement with LM2575HVT-5


Lotharek bővítései Poland
DivIDE 
57 2k14

A KempAY interfész Lotharek első saját fejlesztése, melynek megvalósítása még 2009 novemberében kezdődött. Ez egy kombi kártya, mely a Kempston Joystick Interfész és az AY-interfész házasításával jött létre, ráadásként Sinclair joystick kompatibilis. A Kempston rész egy csatlakozót tartalmaz. Az AY hang pedig a 128K-s Spectrummal kompatibilis. Természetesen rendelkezik a Sinclair átmenő élcsatlakozóval. Ennek továbbfejlesztése a KempAY CPLD, mely az ATF1502 CPLD-vel készült, és joy tesztert valamint reset gombot is tartalmaz. Itt már két darab RCA csatlakozó váltotta fel a sztero jack-et.

Az interfész jelenleg nem rendelhető, viszont 'két részre bontva' már bárki számára elérhető. Wonder AY néven a már standartnak nevezhető AY-interfészt rendelhetjük meg. Az ár nem tartalmazza a hangchipet, de természetesen ez is kérhető. 2010-es termés. A Simple Kempston, ahogy neve is mutatja egy egyszerű Kempston joy interfész.

Az Angry Space Invader 2012 végéről (fehér vagy fekete NYÁK-on) egy Kempston és Sinclair botkormány illesztő. A szintén ATF1502 CPLD köré épített eszköz extrái ugyancsak a ledes joystick teszter és a reset gomb.

Kifejezetten a 128K tulajoknak készült a ZX Spectrum 128K/128K+2 64 KB SRAM replacement. Ez a hibás alsó 64K (videó)memóriát helyettesíti. Először természetesen el kell távolítani az eredeti RAM modulokat, majd a kütyü foglalatát kell beforrasztani. Majd hét darab rövid kábel segítségével összekötni a NYÁK-ot a Spectrum DRAM adatvonalaival.

DivIDE 57c klónjairól, a DivIDE 2k11-ről, DivIDE 2k14-rólUSB HxC és SDCard HxC Floppy Emulátoráról még esett szó, jónéhány bekezdéssel előbb.

Frissítve: 2015. május

Weblink:
Lotharek: http://lotharek.pl/
Galéria:
Lotharek


Victor Trucco bővítései Brazil

BEVEZETŐ SZÖVEG!!!!

Ahogy a volt Szovjetunió utódállamaiban a Beta-128 diszk interfész vált egyeduralkodóvá, úgy vált Brazíliában ennek elődje, a Beta-48. Trucco mindkettővel foglalkozott, lássuk tehát őket!

A honlap szerzője az IDS 2001 klónt választotta újraépítésre. Jorge Braga készítette el ennek dokumentációját, ezért Victor vele szerette volna felvenni a kapcsolatot. Azonban nem érkezett válasz, ezért Flavio Matsumotoval közösen készítették elő a NYÁK-ot sorozatgyártásra.

Már az első prototípus is jó minőségű lett, azonban néhány helyen át kellett tervezni azért, hogy több hely maradjon az alkatrészek között, tehát könnyebb legyen beültetni őket.

Az első revízióban két zárlatos sziget maradt, és még néhány hasonló jellegű, apróbb hiba. Ezen felül a furatok tágítása is napirendre került. A legnagyobb malőr azonban, hogy egy vonalat véletlenül kitörölt a gyárnak küldött rajzból.

A végső verzió azonban elsőre hibátlan lett a TK klub tagjainak, 60 darabban készült IDS2001 diszk interfész klónból.

Ennek továbbfejlesztése az IDS Plus interfész, mely egy SD-kártya drive emulátor és az IDS2001 diszk interfész klón házasítása egy Palota plasztik dobozban. Megvalósítását az indokolta, hogy a már korábban megvalósított Beta-128 Plus csak 128K-s gépekkel volt kompatibilis. Nem csak a dobozt, hanem az SD-kártya olvasó részt is a már korábban megszületett 128-astól örökölte.

A Beta-128 Plus interfész a már részletesen ismertetett orosz Beta-128 SD-kártyával működő verziója. Ezt Jorge Braga 'vezetékes' Beta-128 interfész klónja alapján építette, miután Marcus Garett barátja elküldte hozzá szerelni a meghibásodott interfészt. Victor a javítást követően Braga dokumentumai alapján megépítette a NYÁK-os verziót, mely szebb, kisebb és jóval megbízhatóbb is egyben.

A következő apróbb módosításokkal pedig könnyebbé tehető a (brazil) ZX Spectrum 128K+2 tulajdonosok élete.

Az első módosítás a Brazíliában általános 110V-os tápegység fogadására irányul. Ilyen tápot szinte mindenhol kapni, de a Spectrum fordított polaritást igényel. A legegyszerűbb a tápon belüli átdrótozás, de ez azonnali garanciavesztéssel járna. E helyett a Spectrumban elhelyezett LK5 és LK6 jumperek keresztezését javasolja a kívánt eredmény eléréséhez.

A power gomb hiánya a gyártó egyik hibája. Fél fontba került volna és nem kellene ki-be húzni a tápcsatlakozót.

A billenőkapcsolót a kazettás egység alá helyezte el. Ügyelni kell rá, hogy minél lejjebb kerüljön, hogy ne zavarja a magnó mechanikáját.

Ha a fordított polaritást nem végzetük el, az LK6 jumpert ki kell kötni. Ragasztóval célszerű rögzíteni a kábeleket a gép aljához, hogy ne szaladjanak bele a magnó mechanikájába. Az alaplaphoz a hűtőborda alatt célszerű elvezetni.

A kompozit videó kimenet elkészítésére rögtön két verziót is kínál.

Az „1a” változat tuningja az egyszerűbb. Az RF modulátor mellé pillantva egy TR4 tranzisztort, 3 darab diódát (D7, D8 és D9) és egy 75Ohm-os R12 ellenállást kell látnunk

Első lépésként a 2N3904 tranzisztort (TR4) kell kicserélni BC237 jelűre. Elméletileg csak a polaritásban különböznek, de a BC237 jobb képminőséget biztosít. Győződjünk meg róla, hogy az LK1 és LK4 jumperek zárva vannak, és az LK2 és LK3 nyitva állnak

Majd forrasszuk le azt a kis ellenállást a modulátor belsejében, mely a csatlakozó középső részéhez kapcsolva szállítja a video out jelet. Ez egy kis plasztik csőbe van behúzva.

Ezt követően kössük ki az a két vezetéket, amelyek a Spectrum alaplapjához kapcsolják a modulátort. Kössünk egy vezetéket a csatlakozó központi részéhez és az LK4 jumperhez.

Elméletileg készen is vagyunk, de van még egy probléma. Amikor a Spectrum zenét játszik, ez interferenciát okoz a képpel. Ennek oka, hogy a hangnak a képhez adása az RF konverzió előtt történik. A megoldás egyszerű: távolítsuk el a C31 kondenzátort, amelyik a képet és a hangot mixeli.

Létezik egy másik alaplap is, ez rendkívül ritka. Úgy tűnik, átmenet a ZX Spectrum 128K+2A/+2B/+3 és az eredeti szürke dobozos gép között. Ebből adódik, hogy a "2a" verzió a feketékhez is alkalmazható.

Itt egy külön mini-áramkört kell építeni, melyet legcélszerűbb a kiürített RF modulátorban elhelyezni. Mivel a fém doboz földelt, ezért figyelni kell arra, hogy az alkatrészek ne érintsék azt.

A két vezeték egyike a 12V, a másik a videó bemenet. Előbbit a TEA2000 11-es lábához, utóbbit az L1 jelű ellenálláshoz kell kötni. Az interferenciáért felelős kondenzátor eltávolítása is hasonló, itt ez a C24-et jelenti.

A sztereó audió output elkészítését célszerű az RCA csatlakozókkal kezdeni. Érdemes a power csatlakozó mellé, ismét minél távolabb a magnó mechanikájától elhelyezni.

Ezt követi az R37 és R45 ellenállások felemelése. Majd a kábelköteg beforrasztása következik, a szerző háromeres földeltet választott, melyből a harmadik ér felesleges. A maradék két drótot a két ellenálláshoz, a földet az R41-hez kell kötni. A vezetékek másik vége az RCA csatlakozókhoz kerül forrasztásra.

Ügyeljünk a vezetékek megfelelő hosszára, újfent azért, hogy nehogy belefussunk a mechanikába.

Az R37 vezérli az AY-t, az R45 pedig az ULÁ-ból érkező jelet. Ezeknek az ellenállásoknak a variálásával elérhetjük a két csatorna nekünk tetsző hangerőjét.

Az Atari-szabványú joystickok használatára kétféle megoldást is kínál.

Az Atari kompatibilis joystick csatlakozókhoz a gépet magát kell átalakítani és képzett szerelőt, jó minőségű szerszámokat és anyagokat kíván. Elsőként a joyt vezérlő chipet kell kiforrasztani. Majd átvágni a joystick csatlakozó és a modulátor közötti 'joystick' track-et. Végül a joystick kivezetéseivel kell a billentyűzet mátrixot összekötni és kész is van az Interface II kompatibilis modding.

Az Atari kompatibilis joystick adapter elkészítése azoknak ajánlható, akik nem akarják megbontani a gépet. Ez jóval egyszerűbb, két darab DB9-es csatlakozó kell hozzá, egy anya és egy apa. Mindössze annyit kell tenni, hogy a vezetékeket az ábrának megfelelően kell beforrasztani.

És akkor most következzenek a brazil gyártmányú TK90X/95 klónok módosításai csoportokba szedve!

A felső 32K memória SRAM típusúval való kiváltása egyrészt javítás, másrészt tuning is lehet.

A 48K-s gépeknél a hibás memória cseréje, a 16K-soknál pedig a 48K-ra bővítés során lehet hasznos.

Az első esetben az első lépés egy 8 bites 32K méretű SRAM beszerzése. Majd az U21-U24 jelű chipeket kell kiforrasztani a helyükről, mely képzett szerelőt kíván. Majd az SRAM modul méretétől függően a ROM tetejére (teljes méretű chip) vagy pedig aljára (fele szélességű chip) kell forrasztani. Ezt követően már csak a vezetékek összeforrasztása és a jumperek beállítása van hátra.

A 48K-ra bővítés is hasonlóan zajlik, de itt még a 47LS32 és 74LS00 chipeket is be kell forrasztani, melyek a felső memóriatartomány vezérlését végzik (eredetileg egy ellenállás van a helyükön). Ezt követően már csak két ellenállást és két kondenzátort kell beforrasztani és kész a teljesen 48K kompatibilis gép.

A TK klónok egyik hiányossága az RGB kimenet hiánya. Az ULA digitális RGB jelet generál, amelyet composit videóvá alakul, majd az RF modulátoron megy ki a kép.

Nagyon kevés monitor képes digitális RGB jelet fogadni, ezért szükséges az analóg RGB konverzió. A ZX Spectrum 128K+2 áramkörét alkotta újra, még a 8 pólusú DIN csatlakozó is ugyanaz a TK90X RGB áramkör esetében. A kapcsolási rajz egyébként megegyezik a TKPlus projekttel, a kivitelezés azonban kissé más.

Az előbb említett kompozit jel használatának alapállapotban van néhány hátránya. Az egyik a modern készülékeken elérhető gyenge képminőség, a másik a tranzisztor melegedése. Ez nem okoz problémát, mégis érdemes kiküszöbölni.

A ColecoVision kompozit kimenetélnél már bevált 2N440 videójel erősítőt választotta a TK90X A/V Reloaded áramkör megalkotásakor. A még jobb eredmény érdekében hatástalanította az R52 ellenállást is, amely a képet és hangot keveri.

Habár manapság elég kevesen használnak eredeti gépet, az EAR csatlakozó használata mégsem elvetendő, például az O.T.L.A. projektnek köszönhetően, mellyel elméletben 38400 baudra is növelhető az átviteli sebesség az eredeti 1500 helyett. Az audió fájlok használatának hátránya, hogy általában az MP3 lejátszók hangereje nem elég a TK gépek számára. Két megoldás vetődött fel, ha nem akarunk külön mini erősítő boxot használni.

Az első a gépbe integrált zajszűrő kiiktatása. Mivel bármelyik MP3 lejátszó sokkal jobb minőségű, mint a korabeli magnók, ezért ez felesleges. Ezzel 20-25%-ot nyerünk, mely a legtöbb esetben megfelelő lehet. A szűrő inaktiváláshoz az R40, R41 és R70 valamint D13 és D14 diódákat kell eltávolítani, melyet az EAR csatlakozó közelében találhatóak.

A második megoldás a TK-Ear Reloaded áramkör, mely egy LM358 SMD-n alapul. Amellett, hogy erősít, kiegyenlítettebb jelátvitelre is képes.

A TK-Ear Reloaded 2.0 egy véletlennek köszönheti a megszületését. Mivel nem volt otthon LM358, ezért Victor egy LM324 köré épített egy módosított áramkört. Ez meglepetésére bármelyik hangerőn betöltötte a programokat.

A TK128 ötlete eredetileg Jorge Braga-tól származik. A TK90X levelezőlistán 2007-ben jelent meg először egy interfész dokumentációja, mely 128K-s Spectrummá varázsolja a TK klónt. A projekt később feledésbe merült.
Victor ennek hatására kezdte el saját átalakítóját. ő csak egy 48K-128K konverziót akart, a hangot külső AY-interfész szolgáltatta volna.
Az építés négy fő részből áll. Az első lépés az első 64K installálása. Ehhez két darab 4464 chip (64Kx4bit) szükséges. Ezeket kell az eredeti 4 darab IC helyére beültetni, majd az alaplapon a vezépléshez szükséges átalakításokat elvégezni.
A második lépés a maradék 64K installálása, melyhez 8 darab 4164 (64Kx1bit) chip kell. Ezek kizárólag +5V-ot igyényelnek, tehát a tápellátás miatt is szükségesek még módosítások.
A harmadik lépcső a lapozó áramkör megvalósítása. Az áramkört az egyszerű kivitelezés miatt direkte a Z80 proci foglalatába tervezte. A kártya lelke egy GAL 20V8 programozható logikai áramkör, valamint a 74LS174 chip.
A negyedik, egyben utolsó menet a két 64K 'összekötése' a 128K-s ROM cseréjével együtt. Ez utóbbi a 47C256 EPROM-ban kapott helyet.

Victor egy Beta-48 kompatibilis interfészt is tervezett a TK90X/TK95 klónokhoz, mely az IDS2001 nevet kapta.
Az interfész egyébként szintén Jorge Braga IDS91 fantázianevű egységén alapul.
A kártya három alverzióban készült el. Már a prototípus is egy professzionális minőségű kivitel. Victor még néhány változtatást eszközölt a kártyán, mely elősegíti a végleges sorozatgyártást.
Az első revízió alkalmával kissé áttervezte e NYÁK-ot, hogy a sorozatgyártás pontatlanságából eredő hibákat kiküszöbölje.
Végül megjelent az első sorozat, mely 60 példányban készült el, és a brazil TK levlista tagjai között kelt el.

A billentyűzet-fólia membrán úgy látszik a brazil kollégáknál is az egyik leggyakoribb hibaforrás.
A szerző a teljesen újrakonstruálásra is kínál megoldást, mely a TKLado fantázianevet viseli.
Alapja 40 darab mikrokapcsoló, melyet egy rostlapra ragasztott NYÁK köt össze, A mikrokapcsolók ragasztással rögzülnek helyükön A TKLado kiválóan beilleszthető az eredeti membrán helyére.
Akinek csak az 5 illetve 8 pólusú 'szalagkábel' sérült a membránon, azok részére egy IDE kábellel történő helyettesítésre is kínál megoldást a honlap gazdája.

A TKPLus projektről részben már 4esett szó. Ezt tulajdonképpen a TK95 beműtése a ZX Spectrum+ házába, némi tuninggal megfejelve.
Az első változtatás át RF modulátor kicserélése kompozit videó és audio RCA csatlakozókra, mely némi fúrás-faragást kíván. A joystick csatlakozójának kialakítása szintén hasonló módon történt.
Az RGB kimenethez már a 'házon belül' is el kellett távolítani némi plasztikot.
A korona a műre a Spectrum/TK ROM átkapcsolóval került fel. A két üzemmód közül a rest gomb 2 másodpercen túli lenyomva tartásával lehet választani (ez egyébként Flavio Matsumoto ötlete). A két ROM tartalmát egy Amtel EEPROM tartalmazza.

Mindezek felül a TK-k javítására is kapunk ötleteket.

Úgy látszik, a memóriakártyák alkalmazása (a wincsik helyett) a tengerentúlon is megmozgatta a tulajdonosok fantáziáját, így született meg a ZX Spectrum 128+3 CF. Alvaro Feeders küldött Victornak egy +3-as gépet, hogy a composite videó és zenetuningot elvégezze rajta. A gép floppy nélkül érkezett, feltehetőleg a postaköltség kímélése végett. A moddingok után következett a CF kártya beépítése. Ehhez Victor a Pera Putnik-féle 8 bites interfészt használta a megfelelő angol nyelvű ROM mellett. A kártya a Z80 processzor foglalatában kapott helyett. Az első tesztek a CF-IDE interfész direktbe kapcsolásával folytak. A sikeres tesztet követően a CF-egység (némi epox ragasztó segítségével) a floppy helyére került. A végső lépés a részegységek IDE kábellel történő összekötése volt.


IDS2001 clone
IDS2001 clone plus
Beta 128 Plus Disc Interface
Power switch
Composite video output version 1a
Composite video output version 2a
Stereo audio output
Atari compatible joystick connectors
32K High Memory SRAM Replacement (full size IC)
32K High Memory SRAM Replacement (half size IC)
16K to 48K Memory Expander
TK90X RGB circuit
TK90X A/V Reloaded circuit
TK90X Ear Reloaded circuit
TK90X Ear Reloaded 2.0 circuit
TKlado



Alistair MacDonald bővítései Great Britain

Alistair MacDonald szoftverfejlelsztő mérnök, mégis elsősorban hardverek fejlesztésében jeleskedik. Elsősorban az Amstrad-éra alatt született Spectrumokkal dolgozik.

A 128K+3 és 128K+3B gépek külső floppy csatlakozója segítségével könnyen kapcsolhatunk 3,5”-os lemezegységet a géphez. Ez a meghajtó 'B'-ként jelentkezik, míg a belső marad 'A'-nak. Lehetséges a Spectrumot kényszeríteni a külső egység használatára speckó kábel segítségével. Ez a külső meghajtó 'drive select' vonalát zárja rövidre. Több hátránya is van, egyrészt eltűnik az automatikus választás lehetősége, másrészt hosszasan használva az elektronikát is kikezdheti.

Egy sokkal jobb lehetőség felcserélhetővé tenni a drive select vonalat mindkét meghajtó esetében. Ez a célt szolgálja a Drive swap switch on the +3 or +3B egyszerű tuning. Ehhez mind a belső (drive0) mind a külső (drive1) vonalat kell megszakítani, és a szignál keresztezésével felcserélhetővé tenni a meghajtókat. És persze egy gombbal választhatóvá varázsolni a 'normál' és 'felcserélt' (azaz 'swapped') állást.

A ZX Spectrum 128K+2A és +3 hírhedten rossz audió erősítővel rendelkezett. Ezek a hibák a későbbi 128K+2B és +3B esetében korrigálásra kerültek. Lehetőség van az 'első szériás' gépek esetében is meglépni ezt a javítást, tulajdonképpen upgradeljük őket. Ehhez hét darab ellenállást kell kicserélni és további kettőt hozzáadni, hogy elkészüljön a Fixing the sound on the Spectrum +2A/+3 elnevezésű 'hardver-patch'.

A Flash adapter for the Spectrum +2A/+3, +2B, and +3B nevű fejlesztés egy, az alaplapot kiegészítő kártya, melyben a két darab EPROM-ba égetett operációs rendszereket egy FlashROM-ban helyettesíti. Flash Rom Replacement for the ZX Spectrum +2A/+3, +2B, and +3B néven is ismert. A mini kártyát a kiszerelt két EPROM helyére kell bedugni. Összesen 128K kapacitása van, melyek közül egyszerre a a fekete színű Amstrad Speccyk csak a felét látják. Egy jumperrel avagy kapcsolóval lehet kiválasztani az éppen aktív részt.

Az első prototípus a W29EE011 chip köré épült. Ez egyszer írható volt, és külön égető (például PC-vel használva) kellett hozzá.

A második prototípus alapja az AM29F010B jelű 128K-s FlashROM volt. Mindkettő tripad kártyán készült el.

A végleges verzió már természetesen professzionális NYÁKra került. 10 fontért volt megvásárolható, azonban a készletek kifogytak. Az égetés itt már direktben történhet a Spectrum által, miután egy jumperrel engedélyeztük az írást.

A második széria már költséghatékonyabban gyártható kis szériában. Az AM29F040B a lelke, melynek kapacitása négyszerese az előzőének. Ha elég érdeklődő van, beindulhat a gyártás.

A hangprobléma megoldása és a FlashROM kártya együttes alkalmazása egy igen fontos lépés az Andrew Owen által megálmodott 128Ke géphez, mely a legideálisabb 128K Spectrum lenne. Owen komplett ROM szetteket is összeállított e célból, mely letölthető a weblapról.

Az S-video out for the ZX Spectrum +2A/+3, +2B, and +3B lényege, mint ahogy azt a neve is mutatja, S-video szabványnak megfelelő jelet küldeni a TV felé. Azonban könnyű a TEA2000 modulátort tönkrevágni, ha nem az előírásoknak megfelelően használjuk. Ezért a szerző nem ajánlja módosítást, ő maga is visszacsinálta sajátját kompozitra.

A kissé zagyva technikai duma lényege, hogy LUMO pin (luminance out) és LUMI (luminance input) közötti ellenállást elvágjuk, és néhány tranzisztort beiktatva, azokat pufferként használva sokkal tixtább képet kapunk.

A ZX Keyboard elnevezésű projekt USB-s billentyűzetté varázsolja a (halott, de jó membránú) Sperctrumot. Az eszköz kétféle üzemmódban működik. Amikor simán a gombokat nyomjuk le a releváns HID-kód kerül továbbításra. Ugyanez igaz, amikor a Caps Shift-et lenyomjuk, ugyanaz történik, mint egy normál USB-s billentyűzet esetében. Ezek alól persze kivétel a számbillentyűk nyomkodása, amikor is a nyilak, delete stb. jelét küldi az eszköz felé. A Symbol Shift-tel elérhető parancsok és szimbólumok egy része direktben, másik része 'már konvertálva' mennek ki az USB ajzat felé (az emulátor kompatibilitás miatt).

Jópofa ötlet, de a faramuci az egészben, hogy a Spectrumnak gyenge pontja éppen a billentyűzete. Emulátor használatához mindenesetre jó ötletnek tűnik. A fejlesztés lelke egyébként az Arduino fejlesztőplatform.

Frissítve: 2015. július


Drive swap switch
Flash ROM adapter prototype v01
Flash ROM adapter prototype v02
Flash ROM adapter
Flash ROM adapter Second Edition prototype
S-Video out
ZX Keyboard



Mikhail Tarasov bővítései Russia

Mikhail Tarasov, azaz Mick nevével többször találkoztunk már. Például a ZXM-Soundcard szériánál, a ZXM-GeneralSoundnál, valamint a különböző klónoknál, mint a ZXM-Phoenix, a ZXM-777, Pentevo Light és a ZXM-Zephyr.

A ZXM-Moonsound hangkártya MSX-eredetű. Elsőként 1995-ben jelent meg Moonsound néven a Tilburg számítógépes kiállításon, Henrik Gilvad konstrukciója. Modern MSX-reinkarnációja 2012 végén jötti ki, Wozblaster fantázianéven egy argentin fantól, Gustavo Iriarte-től (Ciro). A rá következő esztendőben Eugene Brychkov úgy módosította, hogy beleférjen egy szabványos Konami cartridge-ba.

2015-ben a zx.pk.ru fórumon vetődött fel a Spectrumos megvalósítás lehetősége ZX-BUS-os kivitelben. A két platform különbözősége miatt nem a GAL16V8 vezérli, hanem az Altera EPM7032STC44 CPLD.

A kártya legfontosabb alkotóeleme a Yamaha YMF278 (OPL4) chip. Ez a kártyán 18 csatornás FM-szintézis és 24 csatornás 12 vagy 16 bites digitális audió visszajátszására képes.

1 mega RAM és 2 mega ROM található rajta. Előbbi a felhasználói hangszer mintákat tartalmazhatja, utóbbi a beépített General MIDI eszközöket tárolja.

Kimenetei: sztereó jack, dupla RCA és négytüskés audió out. Négy demó és egy 'szerviz' lemez készült a 24 példányos sorozathoz. Kifejlesztéséhez Dmitry Pugachev (DJs3000) tanácsai is hozzájárultak.

A ZXM-VideoCard elsődleges célja a ZX klónok VGA monitorra kapcsolása. A honlap emleget továbbá 'advanced graphics capabilities' tulajdonságot is, azonban erről többet nem tudunk meg.

Két másik kártya, a ZXM-ProfCard és a ZXM-LANCard fejlesztése is folyamatban van.

A különböző ZX Spectrum perifériák kifejlesztésének leegyszerűsítésére létrehozott egy Devboard Z80 elnevezésű 'fejlesztő kártyát' is. Ez egy Nemo-busszal és Z80 (kompatibilis) processzorral felszerelt kiegészítő. Az Altera EPM570 Flash alapú, tehát korlátozott újraírási ciklussal rendelkezik. A kártya képes szimulálni bármely (leendő) perifériát, sőt magát a Spectrumot is.

A RAM mérete 512-1024K SRAM lehet, a ROM 512K-s. A képet VGA kimenet szolgáltatja. Standard PS/2 billentyűzet illesztő található rajta. A kommunikációt RS-232 soros port, valamint SD-kártyaolvasó végzi.

Frissítve: 2015. december


ZXM-Soundcard Extreme < br>ZXM-GeneralSound
ZXM-Moonsound
ZXM-Phoenix rev 05.1
ZXM-Phoenix 2
ZXM-777 rev 01
Pentevo Light
ZXM-Zephyr rev 00
ZXM-VideoCard
Devboard Z80 rev 00



Dylan Smith bővítései Great Britain

Dylan Smith, azaz Winston első perifériája, a Spectrum Flash ROM and Diagnostics Board a Speccy 25 éves évfodulójára készült el 2007. áprilisában.

A kártya előállítása 'teljesen ingyenes', mivel az összes dokumentáció rendelkezésre áll, valamint az elkészítéséhez szükséges összes szoftver is freeware.

A kártya célja, hogy amennyiben legalább a Z80 processzor működik, megvizsgálja a memória, az ULA valamint a ROM működését. Részben a képernyőn kommunikál, de az ULA működésképtelensége esetén a LED-ek hibakódjaival is azonosíthatóak a problémák.

A NYÁK az otthoni kivitelezésre lett optimalizálva (kézi fúráshoz és forrasztáshoz).

A kártya Flash ROM-ja 128K és 512K között mozoghat. Ezért bármi mást is beégethetünk a teszt ROM mellé egy (működő) Spectrum segítéségével.

A Spectranet elnevezésű Ethernet-kártya célja, hogy a Spectrumot újra online tehessük. Ez már megvalósult a múltban a Prism VTX-5000 modem és az Interface 1 használatával, valamint az RS-232 porton keresztül. Sajnos mindezen megoldások mára már elavultak, éppen ezért inkompatibilisek.

A kártya a WIZnet W5100 egychipes Ethernet eszköz köré épül. Ezt 8 bites beágyazott rendszerekhez tervezték, tehát pont ideális a Spectrumhoz.

A vezérlő logika feladatát a Xilinx XC9572 CPLD látja el. 128K FlashROM és ugyanennyi RAM is megtalálható a kártyán. Az előbbi a Spectrumból is programozható, a különböző (segéd)programok kaphatnak benne helyet. A RAM részint ezeknek a programoknak, részint általános felhasználásra van fenntartva.

A kártya szintén reprodukálható házi gyártásban, és szintén egy ingyenes, nyílt projektről van szó. A tervezéskor a kompatibilitás is kiemelt szempont volt, így az összes Sinclair és Amstrad, modellel, valamint az Interface 1, DivIDE(+) és a joystick interfészekkel is kompatiblis az eszköz.

Segítésével lehet Twitterezni, IRC-zni és a WOS-ról on-line módon letöltött játékokkal játszani.

A SpectraDVI még igen korai fázisban levő fejlesztés. Egy ULA+ kompatibilis HDMI interfész, DVI-D csatlakozóval, 480p felbontással. Egy Spartan-6SLX9 FPGA-ban kerülne kialakításra, sima külső interfészként. Csak bedugjuk a 48K, 128K, 128K+2 vagy 128K+3 gépbe, és műxik is. Elképzelhető, hogy lesz VGA kimenete is

A CPLD alapú ZX Breakout board megalkotásának célja, hogy a ZX Bus pinjeihez szabadon hozzáférhessünk, és felhasználjuk azokat későbbi projektjeinkhez. Akár a Xilinx XC9572XL, akár az XC95144XL használható hozzá. A 128K+2A, 128K+B és 128K+3 esetében a 4. pint hatástalanítani kell, az összes többivel kiválóan működik mindenféle változtatás nékül. Az eszköz négyrétegű NYÁK-on került megvalósításra.

A Spectramin egy móka projekt, mely egy teremin, ami az AY-chipet vezérli. Az interfész a ZX Breakout kártyán alapul és az XC95144 CPLD-t használja.

Két fő részből áll: a teremin rész, mely tulajdonképpen két darab különálló teremin egy-egy kézhez. A másik rész az interfész maga. A két teremin rész irányítja az 1-es és 2-es csatornát (hang magasság és hangerő). Van még egy lábpedál is, amellyel ugyan némileg eltér a teremin koncepciótól, de hát nincs három keze Dylannak sem. Ezzel lehet a harmadik csatornát kezelni, valamint hangszert is váltani. Célszerű elemmel üzemeltetni a kütyüt, mivel a Spectrum tápegysége igen zajos.

Frissítve: 2015. július


Spectranet



Piotr Bugaj bővítései Poland

Beta-128 klónja az eredetin alapul. A kapcsolási rajzot Pavel Cejka (Cygnus) weblapjáról szerezte. Az eredetihez képest csak két állású a rendszerkapcsoló: 48K és 128K. A reset külön mikrokapcsolóval működik.

Hozzáadva: 2010. július 10.


Beta-128 clone by Pavel Cejka
Beta-128 clone by Piotr Bugaj



Womble: 48K kompozit videó kimenet Great Britain

Womble's Retro Repair Shack blogján olvashatunk a 48K Spectrumok kompozit videó kimenetének elkészítéséről, mely sokakat érdekelhet.

A munka 10 percet vesz igénybe, eszközigénye sem túl magas: egy forrasztópáka és 4 centi drót. Egyébként a visszaalakítás is ugyanilyen gyorsan megy.

A trükk az, hogy a Speccy eleve kompozit jelet küld az RF modulátorba, melyet azonban RF szignállá alakít át. Ezt a jelet a TV-be vezetjük az antenna kábelen keresztül, majd a TV újra kompozit jellé konvertálja. Ez a kétszeres, veszteséges konverzió a Speccy idejében még elengedhetetlen volt, hiszen a TV-k nem rendelkeztek AV-bemenettel. Manapság már teljesen felesleges.

Womble fényképekkel illusztrált útmutatója egyszerűségén túl abban is előnyösebb a többi hasonló módosításnál, hogy nem jár fizikai rongálással (fúrás, extra csavarok stb.). A módosítás eredetije egyébként a Crash magazin egyik 1986-os számában jelent meg. Egy nagyon hasonló tuningot olvashatuk Scott-Falk Hühn-nél is

Hozzáadva: 2010. július 03.


48K composite video output



Alwin Henseler: SRAM replacement for lower 16k The Netherlands

A ZX Spectrum 48K(+) modellekben a memória két részre van osztva. A felső 32K-hoz (2x4IC) a Z80 CPU-nak kizárólagos hozzáférési joga van. Az alsó 16K-n (1x8 IC) az ULA és a Z80 osztozik. Ez utóbbi chipeknek a hibája gyakran okozza a Spectrum működésképtelenségét.

Hogyan lehet megoldani a problémát? Egyszerűnek tűnik, azonban van egy bökkenő. A Speccy 4116 típusú DRAM memória IC-i +5, +12 és -5V-ot igényelnek, míg a jelenleg kapható IC-k sima +5V-tal működnek (az eredeti DRAM-ok újonnan pedig nem kaphatóak).

Ennek kiküszöbölésére alkotta meg Alwin Henseler 2009 februárjában az SRAM replacement for lower 16K javítást, mely nevéhez híven SRAM modulokkal helyettesíti az eredeti chipeket. Ennek több előnye is van: egyrészt kisebb fogyasztású, ezért csökkenti a Speccy hőleadását. Másrészt elegánsan befér az eredeti chipek helyére.

A leírás részletesen elmagyarázza a módosítás véghezvitelét, valamint a technikai hátteret. Alwin kétfajta SRAM típussal tesztelte a rendszert, mindkettő működött. (a 70 és 150 ns közötti elérési sebességű SRAM modulok elméletileg mind megfelelőek). A tesztgépek Issue 3B és 4B alaplapúak voltak. Az ötlet Miguel Angel Rodriguez Jodar korábbi tippjén alapul, mely SIMM modult használt.

Hozzáadva: 2010. július 10.


SRAM replacement for lower 16K



Click keyboard Italy

Az olasz Electrons egyéb barkácsdolgai mellett a ZX Spectrummal is foglalkozik. Click keyboard módosítása mikrokapcsolókkal helyettesíti a meghibásodásra hajlamos eredeti billentyűzet fólia membránt.

Ez a módosítás az 'örökkévalóságnak' készült és kívülről nem is látható a beavatkozás. Gépeléskor viszont már kattognak az ujjaink alatt a gumibillentyűk.

Az átalakításhoz összesen 40 darab mikrókapcsoló kell, plusz ha már szétszedtük a Spectrumot, még egy darabbal reset gombot is készíthetünk.

Az átalakításhoz először szét kell szedni a Spectrumot. Majd a 'key box' billentyű helyeinek közepébe lyukakat kell fúrni. Ezt követően ugyanazokra a helyekre kell lyukakat készíteni egy merev lemezen. Ide kell felragasztani a mikrokapcsolókat, majd a kapcsolók közötti helyet is kitölteni ragasztóval a nagyobb stabilitás érdekében.

Az eredeti billentyűzet fólia membrán szerint kell összeforrasztani a kapcsolókat.

Végül a 8+5 drót végére kell applikálni az eredeti csatlakozókat.

Ezután már csak az összeszerelés van hátra.

Hozzáadva: 2010. június.


Click keyboard


ZX Laptopok

Sami Vehmaa's laptop

Két ZX Spectrum laptop is napvilágot látott már, mindkettő a 48K-s gumibillentyűs verzión alapul.

A srimech.com (Suburban engineering) laptopja egy Toshiba Libretto 110 segítségével valósult meg. A gépbe az alkotó beillesztette a jó öreg gumibillentyűket, az alaplap és a képernyő a Toshibá-ból maradt meg. A munka legnagyobb része tehát a Spectrum 5x8-as billentyűzet mátrixát összehozni a laptop 8x13-as rendszerével. A rendszer Linux-t futtat, így egy emulátor kell ahhoz, hogy igazi Spectrum illúzióját élvezhessük.

Sami Vehmaa laptopja azonban igazi ZX laptop: az alapgép egy 7 colos LCD képernyővel megtámogatva, háttértárként pedig Compact Flash kártyát használ. A honlapján elérhetőek a DIY infók, valamint Sami kérésre tud szállítani a képernyőből is.


ZX Spectrum +128K

Great Britain

Richard Gellman ZX Spectrum +128K projektje egy házi készítésű ZX Laptop megalkotását takarja LCD/TFT kijelzővel, lapos billentyűzettel és modern háttértároló alkalmazásával.

A megépítendő gép a ZX Spectrum +2-n alapul a kompatibilitás valamint az egyéb előnyös tulajdonságai miatt (pl. RBG kimenet).

A gép képernyője egy 800x600-as felbontású TFT kijelző lesz, a .TZX fájlok tárolását pedig MMC kártyára bízza a szerző.

A gép két egyedi chipet fog tartalmazni a tervek szerint. Az egyik a ZX10701 jelű, mely integrálja a gyári ZX8401, PAL 10H8, 74174 és 74157 chipeket, valamint ezen felül támogatja az NMI ROM-ot is.

A másik chip a ZX10702, mely egy PIC16F627 mikrokontroller. Ennek feladata a PS/2 billentyűzet jeleinek dekódolása. A PS/2 billentyűzetnek számos előnye van az eredeti billentyűzet mátrixszal szemben. Az egyszerű csere mellett a speciális billentyűk (pl. multimédia gombok) használata is komoly előnyként jelentkezik.

A tervek között szerepel még CMOS RAM/RTC használata, mini LCD beépítése (dátum/idő kijelzése, .TZX 'számláló' stb.) is.

A fájlrendszer FAT16 típusú, az FGPA VGA kimenet Chris Smith ULA klónján alapul.

Hozzáadva: 2010. július 26.


The Sinclair Shop

Az Ian Priddey által futtatott The Sinclair Shop 2004 óta kínálja portékáit a világ minden tájára.

A Spectrum mellett a ZX81, QL gépekhez is ajánl különböző dolgokat, sőt a C64/128 és Amiga is feltűnik a palettán. Természetesen az Amstrad eredetű Sinclair gépek kiegészítői jól működnek a korbeli CPC-kkel is.

Legnépszerűbb termékei az összes Spectrumhoz kínált (így természetesen háromféle különböző verzióban gyártott) RGB Scart kábelek.

Tartalékalkatrészek is vannak raktáron: 48K-s magnetofon kábel, +2 magnetofon és +3 floppy drive szíjak, valamint különböző tranzisztorok, diódák, csatlakozók (soros, 9V DC, RGB Video, ZX élcsatlakozó). Van még +3-hoz való magnócsatlakozó is.

A honlap folyamatos fejlesztés alatt áll, jelenleg az EBAY-en keresztül shoppingolhatunk.


Sintech Germany

A németországi Filderstadtban található Sintech céget Thomas Eberle (EBI vagy FBI) vezeti.

Az on-line bolt új és retró számítógépek, konzolok és tartozékok értékesítésével fogalakozik. Thomas szíve csücske azonban a ZX Spectrum maradt, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy tagja az UVS (Users Vote Speccy) csapatnak és szerkesztője a Scene+ kazetta és lemezújságnak.

A bolt ZX Spectrum részlege viszonylag gazdag készletet kínál. A látszat azonban csalóka, hiszen számos olyan cuccos is van, amelyik a Spectrum mellett a PC, Amiga és konzolokhoz is felhasználható.

Járjuk körbe a kifejezetten ZX Spectrumhoz ajánlott kiegészítőket. A tartalék alkatrészek: TV-antennakábel, 48/128K és +3 magnetofon kábel, valamint a különböző típusokhoz passzoló Scart-monitorkábelek. Ugyancsak az összes Spectrumhoz kapható tartalék tápegység is. Az örök slágercikk, a 48K és +/128K billentyűzet membránok is elérhetőek.

Ugyancsak készleten van a Proface AT külsős és belsős verziói is. Egyúttal beszerezhetjük a Spectrum billentyűzet matricákat is.

A Sintech továbbra is várja az MB-03 előrendeléseket.

Még néhány apróság: videó modulátor a jobb képminőségért, valamint egy ki-be kapcsoló a Speccy és a tápegység közé.


DataServe Retro

A DataServe Retro egy egyszemélyes vállalkozás, mely kizárólag a 8 bites mikrókkal foglalkozik. Az adás-vétel mellett történeti áttekintéssel, szerelés és karbantartási tanácsokkal is kedveskedik a látogatóknak. Ez egy non-porfit vállalkozás. Az itt megvásárolható retró dolgok mind restauráltak és teszteltek, tehát sokkal jobb állapotban vannak, mintha bárhol máshol kutakodnánk. A használt hardver mellett azonban új kiegészítőket is találunk itt a ZX Spectrumhoz.

Természetesen beszerezhető a 16/48K és 48K+/128K billentyűzet membrán. Ezen felül ezekhez a gépekhez kapható a kazettás magnetofon illesztő kábel is.

Az összes 128K+2-höz passzoló magnószíj, valamint a 128K+3 tartalék floppy drive szíjak is megvásárolhatóak, valamint ez utóbbi géphez a kazettás egység kábelei is.

Az összes Spectrumhoz felhasználható antenna kábel is megtalálható a kínálatban, és a 128K+2A/+2B/+3-hoz RGB Scart kábel is.

A régi raktárkészlet felvásárlásnak köszönhetően használatlan gyári dolgok is fellelhetőek, úgymint 128K+2 és 128K+2A/+2B tápegységek, valamint 3 colos lemezek.


Clive.nl

A 2003-ban alapított Clive.nl elsősorban a ZX Spectrum illetve egyéb Sinclair termékek forgalmazásának céljával jött létre. Egy évvel később kibővítették a kínálatot Acorn, Atari, BBC, Commodore, MSX, Schneider és Tandy hardver, szoftver, könyv és magazin választékkal.

Tulajdonkképpen egy retró gyűjtő klub, amely kiárusítja azokat a dolgokat, melyből fölös példányaik vannak. Az on-line megrendelt árut még aznap postázzák elsőbbségi légipostával.

A használt cuccokon felül néhány új dolgot is kínálnak a Spectrumhoz, ezek többnyire kábelek.


Informantica

Az 1999-ben alakult Informantica e-shop a kurrens hardverek támogatása mellett a retró platformok kedvelőinek is tartogat csemegéket.

Ez a Spectrum esetében a divIDE+ interfész, a 128K+2 és +3-hoz passzoló RGB kábelt, valamint a 16/48K, 48K+/128K billentyűzet membránokat jelenti.

Az Amstrad rokonságnak köszönhetően a 128K+3 tulajok itt is beszerezhetik a tartalék floppy drive szíjak és a ritkaságszámba menő 3 colos lemezek is.

Az Ebay-en keresztül még használt Sinclair-hardverekre is lelhetünk az újak mellett.


All Top Notch

Az All Top Notch egy kis angol családi vállalkozás, amelyik audió-videó kábelek és egyéb eszközök gyártásával és forgalmazásával foglalkozik.

A ZX Spectrumhoz (és a ZX81-hez) is forgalmaznak TV-kábelt 2 és 4 méteres hosszúságban.