ZX Spectrum stuff International youth work Porsche 924 Misceallous

View My Stats
DVD-írás mini-FAQ szőkéknek

Megtaláltad a választ a kérdésre, amit kerestél? Ha igen, kérlek írj néhány sort a tarjan(a)uw.hu címre!


Magyarul/In Hungarian · Angolul/In English ·

Melyik márkát válasszuk?

Válasszuk szét az archiválandó anyagokat két csoportra. Az első csoportba kerüljenek a fontos, személyes fájlok (dokumentumok, fotók stb.). A második csoport legyen a kevésbé fontos fájloké, mint például zene, film és egyéb.

Az első csoport mentéséhez a Ricoh DVD+R, JVC DVD+R Archival Grade, valamint a Verbatim DVD-R Archival Grade lemezeket vegyük meg, két-két darabot mindegyikből. Ezen lemezek mindegyike Japánban készült, a Ricoh és JVC saját gyáraiban termel, a Verbatim a Mitsubushi-től szerzi be top lemezeit.

A japán gyártás mellett az egyes márkák mellett szóló érvek:
- Ricoh: az egyik résztvevője a DVD+R fejlesztésének, tehát ’első kézből’ származó lemezeik vannak
- JVC: a ’+’-os techológia mellett speciális karcálló réteggel rendelkezik
- Verbatim: ennek sajnos nincsen (?) ’+’-os verziója, viszont speciális dupla réteget használnak hozzá a karcálló réteg mellett.

A második csoport mentéséhez használjuk az elismert márkák (például Fuji, Maxell) lemezeit. Ezek általában a tajvani Ritek-nél készülnek és ár-érték arányban verhetetlenek, minőségük is megfelelő.


Melyik szoftvert válasszuk?

Ha komolyan foglalkozunk adatmentéssel is, nem csak másolással, filmek, zenék kiírásával, akkor megkerülhetetlen a sokak által túlságosan 'mega alkalmazásnak' tartott Nero Burning ROM használata. Ismeri az összes fájlrendszert, tud többmenetes lemezt készíteni, képes tükrözött backup-ot készíteni az egyes könyvtárakról, beállítható az írás sebessége és ellenőrzi a felírt adatokat is.

Amennyiben a freeware programok közül lehet csak választanunk, a CDBurnerXP-t ajánlom. Nevével ellentétben nem csak XP alatt fut és nem csak CD-ket ír. Ez is ismeri az UDF fájlrendszert, a tükrözéses backup-ot, valamint az adat ellenőrzést.

Egyébként bármelyik fizetős vagy freeware program megfelel, amennyiben ismeri a fent megismert három fő követelményt.


Melyik fájlrendszert használjuk?

Az UDF 1.02-es verzióját. Az Universal Disk Format-ot kifejezetten a DVD-khez fejlesztették ki (de működik CD-kel is). Létezik több, 'fejlettebb' verziója, úgy mint 1.5, 2.0, 2.01, 2.5 és 2.6. Az utóbbi kettő BlueRay lemezekhez megfelelő. Az 1.5, 2.0 és 2.01 az adatmentés szempontjából lényegtelen újításokat tartalmaz.

Az 1.02 kezeli a nagyon hosszú fájlneveket, lehetséges a nagyméretű fájlok használata, támogatja a tükrözéses mentést DVD-R(W) és DVD+R(W) lemezek esetében is. Ráadásul egészen Windows98-ig visszamenőleg használható, mivel 1996-os szabvány. Ez az asztali DVD lejátszók alapértelmezett fájlformátuma is.


Mi a helyzet a fájlnevekkel?

Az UDF fájlrendszerrel meglehetősen hosszú fájlneveket is használhatunk, mint azt a fentiekben említettem. A fájlok neve maximum 255 bites lehet, az elérési út hossza pedig 1023 bit. Ez azt jelenti, ha sima ASCII karaktereket használunk (tulajdonképpen az angol ABC) 255 betű hosszú lehet a fájlnév az elérési út pedig 1023 betű. Speciális karakterek esetén (akár nemzeti ékezetes karaktereket is használva) az előbbi érték 127, az utóbbi 511 lesz.

Erősen ajánlom a sima kisbetűs ASCII karakterek használatát az egyes szavakat alsó kötőjellel összefűzve. Ezzel a módszerrel elég informatív, ugyanakkor minden jelenlegi és jövőbeni operációs rendszerrel kompatibilis fájlneveket kapunk.

Egy példa: 'example_picture_from budapest_hungary_2010_08_07_001.jpg'. Ennek jelentése: egy fotó agyarországról, Budapestről, mely 2010. augusztus 7-én készült. Az ekkor és itt készült fotókból pedig a legelső ('001').

Milyen kiterjesztésű fájlokat használjunk adataink archiválásához?

Mindenképpen tömörített fájlokként archiváljuk a hosszabb fájljainkat. A tömörítés kérdését rögtön két részre is lehet osztani. Az egyik az eleve tömörített fájlok, melyeket az adott alkalmazás kicsomagol, ha megnyitjuk vagy pedig szerkesztjük (és természetesen újra becsomagolódnak mentéskor). A másik csoport a speciális tömörítőprogramokkal készült tömörített archívumok, például .ZIP és .RAR.

Az egyes fájltípusok és azoknak javasolt fájlformátumai archiválás szempontjából:
- dokumentumfájlok: Microsoft Office 2007 (.docx, .xlsx, .pptx stb) illetve OpenOffice (.odt, .ods, .odp)
- fotók: JPEG formátum, a piros-szem eltávolítást és az egyéb korrekciók elvégzése után 1 megapixelre átméretezve, 95%-on minőségben elmentve.
- egyéb nagyméretű fájlok: .ZIP vagy .RAR archívum. A ZIP jobban elterjedt, míg a RAR egy picit jobban tömörít és több szolgáltatást kínál. Használjuk nyugodtan a 'maximális tömörítés' funkciót, a modern számítógépeknél nem okoz számottevő sebességkülönbséget.
- kisméretű fájlok (például .htm, .txt): tömörítés nélkül célszerű őket tárolni, mivel a tömörítőprogram 'fejléce' miatt a tömörített fájl mérete meghaladhatja az eredeti fájlét.


Mielőtt megkezdjük az írást...

Mielőtt megkezdjük az írást, számítógépünket kellőképpen készítsük elő. Végezzük el az alábbiakat:
- kapcsoljunk ki minden energiagazdálkodási lehetőséget (processzor, wichester, képernyő),
- kapcsoljuk ki a képernyővédőt,
- végezzük rendszeresen töredezettségmentesítést,
- a DVD-író program prioritását állításuk normál feletti vagy magas értékre (ezt külső segédprogrammal tudjuk megtenni, mint például a Cacheman),
- indítsuk újra a számítógépet minden új DVD írásánál, a DVD-k írása között pedig tartsunk 10-20 perc szünetet,
- a DVD-író program mellett ne legyen más megnyitva,
- igényesek 'leszabályozhatják' a CPU sebességét is írás előtt, mondjuk a maximum felére, hiszen az írás folyamata nem igényel magas számítási teljesítményt (ilyen program például a Notebook Hardware Control)


Milyen sebességgel írjam meg DVD-imet?

Amennyiben fontos, saját adatainkat archiváljuk (képek, dokumentumok) mindig a választható minimummal végezzük az írást. Ennek több oka is van. Elkerülhetjük az írás közbeni sebességingadozást, valamint az író pufferének kiürülését. Egyszóval megbízhatóbb írásminőséget kapunk, amelyet bőven kárpótol a hosszabb várakozási idő. Emellett mind a lemeznek, mind a meghajtó mechanikájának jót tesz a kíméletes írásmód.

Másodrendű adatainknál (filmek, zenék – minden, amit később tudunk pótolni az Internetről) használjunk a maximális sebesség felét vagy a maximum alatti értéket.

Az adatok ellenőrzéséhez is szabályozzuk le a meghajtó olvasási sebességét a megfelelő segédprogrammal, mint például a Nero DriveSpeed, mondjuk 4x-esre. Ezzel ugyancsak lemezeink életét hosszabbíthatjuk meg.


Mínuszos vagy plusszos lemezeket használjunk?

A mínuszos lemezek a korábbiak, tehát a nagyon régi meghajtók csak ezeket tudják olvasni. Szerencsére a modern meghajtók már mindkét formátumot írják és olvassák.

A két rivális sebessége, ára hasonló. A plusszos meghajtók fejlettebb technológiát használnak, ezért elméletileg ez mellettük szól. A tapasztalatok szerint az adatbiztonság szempontjából nincsen jelentős különbség, de van aki a mínuszosra, van aki a plusszosra esküszik.

Biztos, ami biztos alapon, személyes adataink tárolásakor használjunk plusszos lemezeket (kivéve az első bekezdésben említett Verbatim lemezt).


Milyen módszerrel mentsem ki az adatokat?

A legjobb és legidőhatékonyabb módszer a tükrözés. Ez a következőt jelenti az adott könyvtár esetében:
- ha létrehozunk egy új fájlt a winchesteren, akkor a DVD adott könyvtárában is megjelenik ez a fájl,
- ha módosítunk egy fájlt, akkor a fájl régi verziója (virtuálisan) letörlődik a lemezről és ráírásra kerül a módosított fájl,
- ha törlünk egy fájlt a merevlemezről, akkor a fájl automatikusan törlődik (újfent virtuálisan) a DVD-ről is.

A Nero ezt a beállítások után automatikusan elvégzi nekünk, a CDBurnerXP-ben pedig kérnünk kell a frissítést.


Melyik stratégiát válasszam a hatékony adatmentéshez?

A 'visszafordítható tükrözéses' mentési típus a leghatékonyabb az időfelhasználás és a géphasználat minimalizálása, valamint az adatok maximális biztonsága szempontjából.

Lássuk miről is van szó! Tegyük fel például, hogy van a szóban forgó hat lemezünk (Ricoh 1-2, JVC 1-2, Verbatim 1-2). Minden vasárnap mentünk egy-egy lemezre az előző bekezdésben megismert tükrözéses mentési módszerrel.

A következő sémát kapjuk az egyes lemezek vonatkozásában:
- 1. hét: Ricoh 1. lemez: 100%-os backup
- 2. hét: JVC 1. lemez: 100%-os backup, Ricoh 1.: 99%
- 3. hét: Verbatim 1. lemez: 100%-os backup, JVC 1.: 99%, Ricoh 1.: 98%
- 4. hét: Ricoh 2. lemez: 100%-os backup, Verbatim 1.: 99%, JVC 1.: 98%, Ricoh 1.: 97%
és így tovább.

A hatékonyság mellett van még egy nem elhanyagolható előnye is ennek a módszernek: ha valamit elrontottunk, akkor nem okoz problémát 'visszacsinálni' a dolgokat, hiszen rendelkezésre áll egy korábbi mentési állapot.


Hogyan tároljam a DVD-ket?

A DVD-k leghelyesebb tárolási módját befolyásolja az adatok fontossága, melyet tartalmaznak. Osszuk tehát minimum három csoportra a lemezeket.

A személyes adatainkat tartalmazó lemezeket hagyományos (nem slim) műanyag tokban tároljuk. Mivel a DVD adatokat tartalmazó felülete nem érintkezik semmivel, ezért nem karcolódik és nem is léphet vegyi reakcióba semmivel. Ráadásul a tok 'szellőzik' annyira, hogy ne legyen mindenféle gombatelep melegágya.

A másodrendű adatokat (install, utility, filmes DVD-k) nyugodtan tárolhatjuk például a helytakarékos hengerben. Az install és utility DVD-k 'elavulási ideje' ugyanis meglehetősen gyors, így nem kell adatainkat annyira védenünk (ki foglalkozik ma egy Windows 95 CD-vel?). Az install DVD-kről azért mindenképpen készítsük el a törvényileg megengedett egy darab biztonsági másolatot! A filmeket pedig bármikor letölthetjük az Internetről. Igényesek apró műanyag koronggal is elválaszthatják a lemezek felületét.

Az olyan lemezeinket pedig, amelyeket ide-oda cipelünk az otthon és a munkahely között, helyezzük el slim tokban. Ugyancsak használjunk slim tokot a postán küldendő DVD-k esetében.

A többit gondolom nem kell részletesen ecsetelnem. Kerüljük a túl alacsony, a túl magas hőmérsékletet, a túl magas páratartalmat, a direkt fény- és hőhatásokat stb.